Kriptók, kitagadás, külföldi nyaraló: tévhitek a végrendeletről

Amikor egy hollywoodi filmben előkerül egy végrendelet, legtöbbször teátrális jelenetet láthatunk: a család ügyvédje kihirdeti a végakaratot, mindenki sír, meglepődik, vagy épp nagyon dühös lesz. Ez itthon természetesen nem így néz ki, hiszen Magyarország nem az angolszász jogrendszerhez tartozik, és más jellegű a végrendelet is, a célja is, mondja Dr. Hegedűs Ágnes közjegyző. A végrendeletet nálunk a hagyatéki tárgyaláson hirdetik ki, és az a célja, hogy vagyoni rendelkezéseket tartalmazzon, nem az, hogy a temetés módjáról rendelkezzen, vagy személyes üzeneteket adjon át a családtagoknak. Mire ugyanis a végrendelet a hagyatéki eljárásban előkerül, általában már eltemették a halottat.

Örökölni Magyarországon alapvetően kétféleképp lehet: törvényes rend szerint és végrendelet alapján. Ha az elhunyt érvényes végrendeletet hagyott hátra, akkor az a meghatározó, a törvényes öröklési rend pedig akkor lép életbe, ha az örökhagyó nem végrendelkezett, a végakarata hibás, emiatt érvénytelen, vagy a hagyatékának csak egy részére terjed ki.

A végrendeletek száma folyamatosan nő Magyarországon, ennek az egyik oka az, hogy az elmúlt 35 évben átalakult a vagyoni struktúra, vagyonosabbak lettek az emberek, nem csak egy ingatlannal rendelkeznek, hanem autóval, bankszámlával is, sőt van, aki külföldi vagyonnal is, mondja Dr. Hegedűs Ágnes. A másik ok, hogy a családi viszonyok is nagyon megváltoztak, egyre több a mozaikcsalád, és az is előfordul, hogy valaki jelenleg egyedülálló, de már több házasságból született gyermeke. A hazai öröklési jogi előírások rendkívül szerteágazók, számos olyan helyzet adódhat, ami miatt a legjobb közjegyzőhöz vagy öröklési jogban jártas ügyvédhez fordulni.

Az élettárs automatikusan nem örököl semmit

A végrendelkezéssel kapcsolatban számos tévhit kering, és sok a félreértés. Az egyik legmakacsabb az, hogy az élettárs, hasonlóan a házastárshoz, örököl a párja után. Sok élettárs csak a hagyatéki tárgyaláson szembesül azzal, hogy végrendelet hiányában semmit nem kap, még a közösen használt lakáson sincs haszonélvezeti joga, ha az a másik fél tulajdona volt.

Az is örököl, akit kizárnak a végrendeletből

Egy másik tévhit, hogy az, akit kizárnak az örökségből, nem fog kapni semmit. A kizárás azt jelenti, hogy valakiről nem írunk a végrendeletben, de ettől még a házastárs, a leszármazók és a szülők a kötelesrészre igényt tarthatnak, hiába hagytuk az összes vagyonunkat másra.

„A kitagadás ezzel szemben azt jelenti, hogy a végrendelkező a kötelesrészből is kizárja az adott személyt. Ezt a döntést azonban meg kell indokolni, a törvény meg is határozza a konkrét okokat” – mondja a közjegyző. „Ilyen például, ha valaki bűncselekményt követ el, a végrendelkező, vagy a végrendelet kedvezményezettjének életére tör, erkölcstelen életmódot folytat, vagy durva hálátlanságot tanúsít stb. Azt, hogy mit értünk az utóbbi fogalmak alatt, a bírói gyakorlat munkálja ki folyamatosan.”

Kinek érdemes mindenképpen végrendeletet írnia?

Röviden: mindenkinek, aki szeretné eldönteni, hogy ki, mit és milyen arányban örököljön utána. Például azoknak, akik mozaikcsaládban nevelik a gyerekeiket, a korábbi házasságból is van gyermek és még születik közös is. Hiába nevel fel valaki kiskortól egy gyereket, ha nem fűzi hozzá vérségi kapcsolat, és örökbefogadás sem történt, akkor a gyerek nem fog örökölni.

„Azoknak is érdemes végrendelkezni, akiknek nincs gyerekük, mert a túlélő házastárs után a szülők is örökölhetnek. Míg a közösen lakott házat és a berendezési tárgyakat a házastárs örökli, az egyéb vagyont fele részben a házastárs, fele részben az élő szülők” – mondja Dr. Hegedűs Ágnes. És itt van az ősi magyar jogintézmény, az ági vagyon is: azok a vagyonelemek, amiket ajándékba kaptunk vagy örököltünk, visszaszállnak a rokonságunkra. Jobb, ha ezt letisztázzuk, hogy mi az, ami a házastársat, és mi az, ami a szülőket illeti.

Ha nem végrendelkezünk, akkor távoli rokonok is előkerülhetnek, és szétaprózódhat a vagyon. Végrendelet esetén ugyanakkor arra is van lehetőség, hogy barátokat támogassunk, vagy valakit, aki közel állt hozzánk, de egy alapítványra is hagyhatunk vagyonelemeket, folytatja a közjegyző.

A cégtulajdonosoknak, vállalkozóknak mindenképp el kell gondolkozni a jogutódláson, hogy van-e olyan gyermek, családtag, aki a céget tovább akarja vinni, vagy esetleg van-e olyan alkalmazott, aki erre érdemes. „Ebben még nem vagyunk elég tudatosak, és nagyon sok vállalkozás nem éri meg, vagy nem tudja túlélni a generációváltást. Sokkal célszerűbb előre gondolkodni, kinevelni az utánpótlást, és utána ezt akár végrendelettel rendezni” – teszi hozzá a Dr. Hegedűs Ágnes.

Az otthon szerkesztett, fiók mélyén heverő végrendelet érvénytelen lehet

Rengeteg házilag barkácsolt végrendelet hever a fiókok mélyén. Ezekkel nemcsak az a baj, hogy lehet, hogy soha nem kerülnek elő, hanem az is, hogy alaki és tartalmi hibák miatt nem érvényesek. „Nem bátorítanék arra senkit, hogy otthon próbálja meg elkészíteni, mert egy elrontott végrendeletet nem lehet kijavítani” – mondja Dr. Hegedűs Ágnes. „A formai hibák mellett tartalmi hibák is előfordulhatnak, ezek a pongyola megfogalmazásból és abból is fakadhatnak, hogy a köznyelvi fogalmaink nem feltétlenül egyeznek meg a jogi fogalmakkal: ha valamit leírunk, az nem biztos, hogy az jogi értelemben is azt fogja jelenteni.”

Egy apró nyelvtani tévedés is odavezethet, hogy nem a végrendelkező akarata fog teljesülni és érvényesülni, vagy vitára adhat okot. Ezért is érdemes szakemberhez fordulni, aki segít a végrendeletet úgy megfogalmazni, hogy egyértelmű legyen, és azt a joghatást váltsa ki, amit a végrendelkező szeretne.

Az is előfordulhat, hogy egy végrendeletből kimaradt örökös megkérdőjelezi, hogy az örökhagyónak megvolt-e a belátási képessége, amikor a végrendeletet írta. A közjegyzőnek az is feladata, hogy amikor találkozik az ügyféllel, akár az irodájában, akár helyszínen, meggyőződjön arról, hogy az nincsen semmilyen – pszichés, érzelmi – befolyásoltság, vagy akár bódító szerek hatása alatt. A közjegyző vállalja azért a felelősséget, hogy ez a személy abban a pillanatban a belátási képességének birtokában volt.

Hogyan férjenek hozzá a kriptovalutához az örökösök?

Új trend a digitális javak, például kriptovaluták megjelenése a hagyatékokban. A kriptopénzek, üzleti Facebook-profilok, videójáték-accountok pénzt termelhetnek és vagyoni értékük van. A digitális javak szabályozása nagyon friss, rendkívül gyorsan változó és öröklésjogi szempontból teljesen szabályozatlan terület, mondja a közjegyző. Egyrészt nehezen lehet a kriptovalutákat, vagy közösségi médiaprofilokat vagyontárgy kategóriába sorolni, másrészt hiába tudjuk, ki örökli a kriptovalutát, nem biztos, hogy hozzá is tud férni, mivel a digitális tárcák kódok segítségével érhetők el. Egy bankszámlával ellentétben a kriptopénzről nincs központi nyilvántartás, ezért kizárólag a tulajdonoson múlik, hogy mások hozzáférnek-e ahhoz a halála után, sőt, egyáltalán tudomást szereznek-e erről, magyarázza a közjegyző.

Ezért meg kell terveznünk, hogy kinek és hogyan biztosítjuk a hozzáférést, hogyan kapják meg a kriptotárcához tartozó felhasználói kódot és a titkos jelszót az örökösök. „Egy olyan elérési útvonalat kell kitalálni és biztosítani, ami garantálja, hogy ezek a kódok mindaddig biztonságban maradnak amíg azokat elő nem kell venni, de ha szükség van rájuk, akkor viszont előkerüljenek” – folytatja Dr. Hegedűs Ágnes. Összességében azt mondhatjuk, hogy a digitális javak tulajdonosai egyelőre kénytelenek maguk szabályozni az öröklést, és ebben egy közokiratba foglalt végrendelet segítséget tud nyújtani.

Mi lesz a külföldi ingatlannal?

Sokan élnek vagy dolgoznak külföldön, és rendelkeznek ingósággal vagy ingatlannal egy másik országban. A hagyatéki eljárások során egyre több külföldi vagyonelemmel találkoznak a közjegyzők, pl. részvényekkel, vitorláshajóval, nyaralóval vagy akár egy Seychelle-szigeteki cégtulajdonnal.

Azt, hogy melyik országban és milyen jogszabályok szerint kell rendezni a hagyaték jogi sorsát, attól függ, hogy a halál bekövetkeztekor melyik államban élt az elhunyt. Nem a lakcíme, nem a lakcímkártyán bejelentett tartózkodási helye számít, hanem az, hogy mely ország területén volt az örökhagyó szokásos tartózkodási helye az elhalálozásának időpontjában. A tartózkodási helye szerinti jogot az öröklés egészére alkalmazni kell. De végrendelet esetén ebbe is van beleszólásunk: választhatjuk azt, hogy ha másik országban élünk akkor is az állampolgárságunk szerinti ország jogszabályai szerint történjen az öröklés, végrendelettel lehet szabályozni. Egy külföldön élő magyar állampolgár dönthet úgy, hogy a magyar jog szerint örököljenek utána.

Végrendelkezni nem a halálos ágyon érdemes

„Arra bátorítok mindenkit, hogy akkor végrendelkezzen, amikor egészséges és higgadt, nyugodt körülmények között végig tudja gondolni a vagyoni helyzetét” – mondja Dr. Hegedűs Ágnes. Sokszor halogatjuk ezt a kérdést, de bekövetkezhet egy olyan baleset, vagy egy stroke, aminek a következtében már nem vagyunk rá képesek, hogy kifejezzük az akaratunkat.

Az öröklés tervezése olyan kérdés, ami az egész családunk jövőjét befolyásolja. Ha szeretnénk eldönteni, hogy ki, mit és milyen arányban örököljön, és meg akarjuk kímélni az örökösöket a pereskedéstől, mindenképpen érdemes közjegyzőnél végrendeletet készíteni. Mivel a közjegyző a végintézkedés tényét közhiteles nyilvántartásba is bejegyzi, biztosan elő is kerül majd a hagyatéki eljárás során.