Ha ez így megy tovább, elfelejthetjük az árvalányhajas Homokhátságot
Ha így folytatódik a klímaváltozás, Petőfi Kiskunságában az árvalányhajat és a kék szamárkenyeret távoli tájak melegkedvelő, egzotikus növényei szoríthatják ki, írta a Másfélfok.
Erdős László és Kröel-Dulay György, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársai kollégáikkal a Homokhátság nyílt évelő homoki gyepterületeinek változásait követték közel két évtizeden keresztül.
Erre gyeptípusra jellemző, hogy kevéssé függ a talajvíztől, ha megváltozik a növényzete, az jelentős részben a globális éghajlatváltozásnak tulajdonítható.
A Duna-Tisza közi homokhátságon az utóbbi két évtized során kimutathatóan megnőtt az éves középhőmérséklet, ugyanakkor az éves csapadékmennyiségben nem történt érzékelhető változás. A 2005-ben és 2022-ben végzett terepi felmérések összehasonlítása alapján a növényzet összetétele is jól követte ezt a tendenciát: világosan látszott, hogy az évelők körében jelentősen megnőtt a melegkedvelő növények aránya, míg a hűvösebb körülményeket igénylők aránya lecsökkent.
A kutatók eredményei szerint a szárazságtűrést illetően nem volt kimutatható változás, és a fajszám sem változott e csaknem két évtized alatt, de hosszabb távon van miért aggódni. „Kutatásunk szerint a 2005-ben regisztrált állapothoz képest 2022-re lényegesen megnőtt két idegen eredetű inváziós faj, a bugás tövisperje és a homoki prérifű gyakorisága. Márpedig a biológiai sokféleség csökkenésének és a természetes életközösségek átalakulásának egyik legfőbb oka az idegen eredetű inváziós fajok előretörése” – írta Erős László.
Ez a két faj az úgynevezett C4-es növények közé tartozik, melyek a légköri szén-dioxidot a hazai növények túlnyomó többségétől eltérő mechanizmussal hasznosítják, amely különösen nagy melegben működik hatékonyan. Éppen ezért a C4-es növények elsősorban a trópusi és szubtrópusi területeken elterjedtek, de az éghajlatváltozás hatására nálunk is egyre versenyképesebbek lehetnek.
„Ha nem cselekszünk időben, könnyen lehet, hogy a legértékesebb kárpát-medencei életközösségek helyét néhány évtizeden belül más földrészekről származó fajok egyhangú állományai fogják átvenni. Petőfi Kiskunságában az árvalányhajat és a kék szamárkenyeret távoli tájak egzotikus növényei fogják kiszorítani” – írta a kutató.
Az előrejelzések szerint az éghajlatváltozás következtében megváltozhat a csapadék éven belüli eloszlása is. Míg az egyéves növények egy-egy különösen száraz évet viszonylag gyorsan ki tudnak heverni, és a talajban levő magokból hamar megújul a populáció, addig az évelők gyakran lassabb növekedésűek, így helyreállásuk is több időt vesz igénybe. Ismétlődő száraz időszakok tehát a jelenleg domináns évelő fajok visszaszorulását okozhatják, így a Duna-Tisza közi homokhátság gyepeinek helyén egyévesekből álló, félsivatagi jellegű vegetáció alakulhat ki.
