Az európai űrhivatal elküldte a Kék Duna keringőt a mélyűrbe

Szombat este a Bécsi Szimfonikus Zenekar rendhagyó koncertet adott: eljátszották Johann Strauss Kék Duna keringőjét, amit az Európai Űrügynökség (ESA) ezzel egy időben az űrbe sugárzott. A „Keringő az űrbe” nevű eseményt a YouTube-on is közvetítették.

Az ESA ezzel részben a saját 50. születésnapját ünnepelte meg, részben Strauss születésének 200. évfordulóját. Hogy Strauss hogy jön az űrkutatáshoz, arra Stanley Kubrick adta meg a választ 1968-as filmjében, a 2001: Űrodüsszeiában. A film egyik ikonikus jelenetében percekig mutatják, ahogy egy űrhajó bedokkol egy űrállomásra, és eközben a Kék Duna keringő szól. A szombati esemény szervezői szerint a zenemű „az űr örökkévaló himnusza”, ennek megindoklására külön kisfilmet készítettek.

A keringő rádiójelek formájában hagyta el a Földet, a sugárzáshoz az ESA Spanyolországban található, 35 méteres Deep Space Antenna 2 nevű rádióteleszkópját használták. Nem a szombati élő koncertet sugározták, hanem annak a korábban rögzített főpróbáját. A keringőt abba az irányba küldték, amerre a Voyager–1 űrszonda tartózkodik, vagyis az az ember alkotta tárgy, ami a legmesszebb került a Földtől.

A Voyager–1 egyébként maga is szállít zenét: rakománya része egy arany lemez, amin különféle adatok és hangminták találhatók a Földről (többek között egy magyar nyelvű köszöntés is). Néhány dal is helyet kapott a lemezen, például az Éjkirálynő áriája a Varázsfuvolából vagy a Johnny B. Goode Chuck Berrytől, de Strauss műve nem került fel.

„Ennek a küldetésnek a szépsége a határtalan képzeletben és optimizmusban rejlik” – írták a Keringőt az űrbe projekt szervezői. „A zene univerzális nyelv, amely határokat, fajokat, sőt galaxisokat is átlép. Ha léteznek odakint életformák, talán érzékelik az emberiség örömét, eleganciáját és ritmusát, és talán a saját táncukkal válaszolnak majd.”