Az Etna mostani kitörése egészen más volt, mint a többi
Az Etna március közepe óta ismétlődő, néhány óráig tartó robbanásos kitöréseket mutat, köztük rövidebb-hosszabb szünetekkel. Most több mint két hét telt el teljes nyugalomban, aztán hétfőre felgyorsultak az események. A kitörés tanulságos volt a nyári turistaidőszak kezdetén: a vulkánokon minden gyorsan megváltozhat és váratlan eseményekre is fel kell készülni. Azonban nem kell pánikba sem esni, a média olykor nagyon fel tudja fújni az ilyen történéseket.
Az Etna hétfőn sorrendben a 14. vulkánkitörését mutatta úgy, hogy két és fél hétig szunnyadt a tűzhányó és a hétvégén is még minden csendes volt. Éjjel 3-kor fogták a napi 24 órában szolgálatban lévő vulkanológusok az első olyan jelzéseket, ami magma mozgására utalt, a földremegés kilengés egyre nőtt és hajnalra ennek már látható jele is volt. A lávatűzijáték-szerű kitöréseket erőteljes hamukiáramlás kísérte. Mindez a korábbi kitörésekhez hasonló volt, azonban fél 12-kor olyan dolog történt, ami nagyon ritka az Etnán. Az aktív délkeleti kráter kúpjától vörösbarna, gomolygó kitörési felhő áramlott ki, azonban nem felfelé, hanem oldalirányba, nagy sebességgel. A helyszíni videofelvételek szaladó turistákat mutattak, mögöttük az egyre magasabbra tornyosuló, sötét kitörési felhővel.
A képek ijesztőek voltak, ráadásul a közösségi médiában és sok hírportálon is szenzációhajhász módon számoltak be az eseményről. De vajon mi történt? A délkeleti kráter kúpja az Etna évek óta legaktívabb kitörési helyszíne a csúcsi területen. A robbanásos kitörések során ismert volt a vulkanológusok előtt, hogy a vulkáni felépítmény instabil és beomolhat. Azonban a déli piroklaszt-ár kialakulása teljesen váratlan volt. A vulkáni kúp északi része omlott be a kitörés során és ennek következtében, mint valami felrázott pezsgőspalackból, robbant ki a magma, a kitörési felhőbe pedig belekeveredett a vulkáni kúp anyaga is. A vulkáni gázok és az óriási mennyiségű kőzettörmelék együtt akkora tömegű volt, hogy nem volt képes felemelkedni, hanem oldalirányba zúdult le.
A piroklaszt-árakat a gravitáció hajtja, azaz a nagy tömegű vulkáni anyag a földhöz tapadva, nagy sebességgel mozog, általában a legalacsonyabb térszínen, azaz a völgyekben. Ahogy halad előre, a nehezebb kőzetdarabok a felszínen bukdácsolnak tovább, a vulkáni gázok pedig a bekeveredő és felforrósított levegővel magasba emeli a pici vulkáni hamuszemcséket. Így a gomolygó, rohanó felhő magassága egyre nő, a látványa is félelmetes. A szicíliai vulkánon nem sok feljegyzés történt eddig ilyen jelenség kialakulására. A piroklaszt-ár az Etna mély völgyében, a Valle del Bove katlanába kavargott lefelé, ahova tilos a belépés. Turisták a vulkán északi és déli oldalán voltak, ők tisztes távolból nézhették, a nem szakértő szemmel bizony megrökönyödésre okot adó kitörést. Ezt követően jött a vulkáni működés paroxizmusa, azaz a leghevesebb robbanásos kitörés kisebb lávaszökőkúttal, majd hirtelen elcsendesett a tűzhányó. Három lávafolyás kígyózott le a vulkáni kúp oldalán, déli, keleti és északi irányba, de egyik sem jutott messze és egyik sem veszélyeztett senkit.
A látványos és szokatlan kitörés szerencsére senkit sem sebesített meg, azonban tanulságos és talán figyelmeztető is volt. Fontos megjegyezni, hogy a turisták nem voltak felelőtlenek, a csoportok vezetőkkel voltak a vulkánon, sok emberen védősisak is volt. A vezetők vélhetően tisztában voltak a veszélyekkel és eszerint engedték fel a csoportokat a hegyre. Rámutat azonban ez a kitörés arra is, hogy a vulkánok „élő hegyek” és aki vulkánra megy, annak tisztában kell lennie azzal, hogy ott váratlan esemény is érheti, és erre fejben és fizikailag is fel kell készülni. Az Etna továbbra is olyan vulkán, amit elővigyázatosan, de meg lehet látogatni, és akkor nincs pánik, nincs krízishelyzet. Az ide készülőknek mindenképpen érdemes követni az Etna obszervatórium online elérhető földremegés-kilengést mutató oldalát, tájékozódni a vezetőnél vagy akár az obszervatórium honlapján. Tudni kell azt is, hogy egy vulkánon a nyugodt időszak is gyorsan változhat, de mindezek ismeretében lehet készülni Szicíliába, beleértve a mindenképpen nagy élményt adó vulkáni látogatást is.
(A szerző geológus-vulkanológus, az MTA rendes tagja, tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai tanszék, MTA-HUN-REN CSFK PannonVulkán Lendület Kutatócsoport, a Tűzhányó Blog Facebook csoport vezető írója)
A cikkhez a Google Trends adatait is használtuk.
