Migrén kezelésére is hatásos lehet egy népszerű cukorbetegség elleni gyógyszer
Lassan túl szép, hogy igaz legyen: a híres GLP-1 receptor agonista vagy GLP-1 analóg szerek a rengeteg más csodahatásuk mellett egy friss kutatás szerint még a migrént is csökkenthetik. A Science Daily-n megjelent közlemény szerint az eredetileg cukorbetegség kezelésére használt gyógyszer csökkenti a koponyaűri nyomást, ezáltal a migrénes napok számát több mint a felére mérsékelte egy vizsgálatban. A kutatók az eredményeiket a 2025-ös Európai Neurológiai Akadémia (EAN) kongresszusán mutattak be.
Meg kell jegyezni, hogy a kísérlet elég kis résztvevős csoporton zajlott: a Nápolyi Egyetem Federico II Fejfájásközpontjának kutatói 26 elhízott, krónikus migrénben szenvedő felnőttnek adtak liraglutidot – egy glükagonszerű peptid-1 receptor agonistát. A krónikus migrént havi legalább 15 fejfájásos nappal definiálták. A páciensek havonta átlagosan 11-gyel kevesebb fejfájásos napról számoltak be, ráadásul egy migrént vizsgáló teszten elért pontszámuk 35-tel csökkent, ami klinikailag is jelentős javulást mutatott a munkavégzés, a tanulás és a társas élet terén.
A liraglutid kicsit más, mint a mostanában elhíresült szemaglutid, az első ilyen hatóanyagú gyógyszert 2010-ben hagyták jóvá az Egyesült Államokban. A GLP-1 agonisták az utóbbi időben széles körű figyelmet kaptak, és alapjaiban alakították át több betegség – köztük a cukorbetegség és a szív-érrendszeri betegségek – kezelését. A 2-es típusú diabétesz terápiájában a liraglutid segíti a vércukorszint csökkentését és a testsúly mérséklését az étvágy elnyomásával és az energiafelvétel csökkentésével.
Korábban már kimutatták, hogy a GLP-1 receptor agonisták, mint a szemaglutid, a liraglutid és az amerikai Eli Lilly által kifejlesztett tirzepatid alkalmazása jelentősen csökkenti a vesekárosodást és a veseelégtelenséget a nem cukorbetegek esetében is. Ezen kívül az alkalmazásuk jelentősen mérsékelte súlyos májbetegségek esetén a májzsugor kockázatát. Más tanulmányok kimutatták a májsejtes karcinóma, a májátültetés és a májhoz kapcsolódó halálozás kockázatának csökkenését is.
Az eredeti olasz kutatás után a nápolyi kutatócsoport most egy randomizált, duplavak klinikai vizsgálatot tervez, amiben közvetlen vagy közvetett módon is mérni fogják a koponyaűri nyomást. Azt is meg szeretnék vizsgálni, hogy más GLP-1 típusú gyógyszerek képesek-e hasonló enyhülést hozni, esetleg kevesebb gyomor-bélrendszeri mellékhatással. Enyhe gyomor-bélrendszeri mellékhatások (főként hányinger és székrekedés) ugyanis a résztvevők 38 százalékánál jelentkeztek, de ezek nem vezettek a kezelés megszakításához.
Ha az eredményeket sikerül megereősíteni, a GLP-1-receptor agonisták új kezelési lehetőséget jelenthetnek a migrénes betegek számára – különösen azoknak, akik a jelenleg elérhető megelőző terápiákra nem reagálnak.
