ADF: Később szavaz az ELTE szenátusa a kutatóintézetek befogadásáról

„Értesüléseink szerint sikerült elérni, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem szenátusa egy később tartandó rendkívüli ülésen szavazzon a négy kutatóközpont elvétele ügyében” – írja az Akadémiai Dolgozók Fóruma a Facebookon.

HUN-REN Irányító Testülete péntek délután szavazta meg, hogy az ELTE vegye át a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat négy, humán- és társadalomtudományi kutatással foglalkozó egységét. Az átszervezés a Bölcsészettudományi, a Nyelvtudományi, a Társadalomtudományi, valamint a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontot érinti. Az átszervezésben összesen mintegy 1200 kutató kerülne át az ELTE alá. Az átvételt az ELTE kezdeményezte.

„A június 23-án tartott tanácskozáson a szenátus nem döntött a Magyar Tudományos Akadémiától elcsatolt kutatóhálózat felosztása kérdésében, arról később, egyelőre ismeretlen időpontban szavaznak majd – írja az ADF. – A jelenleg az MTA tulajdonában álló vagyont illetően nem látszik a megoldás, az ugyanis most a kutatóhálózat használatában van, és a Magyar Tudományos Akadémiát semmi nem kötelezi arra, hogy azt ingyenesen az ELTE rendelkezésére bocsássa. A kutatóhálózat felszámolása olyan új körülmény, amely lehetetlenné teszi az Akadémiai Dolgozók Fóruma által egyébként is vitatott decemberi akadémiai közgyűlési határozat végrehajtását. A bérek és az átalakítás finanszírozás tekintetében is csak ígéretek hangoztak el a szenátusi ülésen.”

Az intézetek elcsatolásáról a központok igazgatói csak értesítést kaptak, a kutatók feje felett született a döntés, hogy erről egyáltalán szavazni fog a HUN-REN Irányító Testülete. A kutatók június 19-én szavaztak is a témában: az 1200 érintett tudós közül 800-an nyilvánítottak véleményt, a dolgozók jelentős többsége, közel 90 százaléka elutasította az intézmények ELTE-hez csatolását.

Korábban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) is bejelentkezett, hogy nyitottak lennének átvenni a HUN-REN-ről leválasztott bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontokat. A HUN-REN-t eredetileg az Akadémiától választották le, a négy érintett kutatóközpont így most mégis visszakerülhetne hozzájuk.

Az MTA azt is írta: a „megváltozott helyzetben meg kell vizsgálni a kutatóhálózati használatban lévő akadémiai ingatlanok megvásárlásával, az ingóságok ingyenes átadásával és az akadémiai tulajdonban maradó kulturális javak, adatbázisok használatával kapcsolatosan előkészített MTA-MNV Zrt. megállapodás érvényességét”. Az MTA tavaly év végén fogadta el az Akadémiához tartozó ingatlanvagyon eladását.

„Az sem derült ki, hogy milyen jogi keretben valósulna meg az elcsatolás, és milyen kikényszeríthető garanciákat kapnának a kutatók. A megállapodás részleteit a rektor nem kívánja megszavaztatni. A legtöbb szervezeti és jogi kérdés tisztázatlan. A kutatóközpontok nem kapnának arányos képviseletet a szenátusban és a rektor egyszemélyes vezetése alá tartoznának” – írja az ADF.

Korábban a HUN-REN oldalán megjelent arról egy bejegyzés, hogy milyen garanciákat szabtak az elcsatoláshoz. Ebben az áll, hogy a kutatóközpontok mindegyike, külön-külön, közvetlen rektori irányítás alá tartozó, jogi személyiséggel (elkülönült költségvetési kerettel és azt végrehajtó gazdasági szervezettel) rendelkező szervezeti egységként, valamennyi intézetükkel, szervezeti egységükkel, kutatócsoportjukkal és teljes munkavállalói állományukkal olvad be az ELTE szervezetébe. A cikk szerint a beolvadó kutatóközpontok munkavállalói változatlanul munkaviszonyban kerülnek foglalkoztatásra, felettük a munkáltatói jogokat továbbra is a kutatóközpont főigazgatója gyakorolja. Az ELTE a beolvadó kutatóközpontok munkavállalóit a meglévő munkaköri, juttatási és feladatrendszerük szerint veszi át.

Az ELTE köteles továbbá a HUN-REN Központ által biztosított, a beolvadó kutatóközpontok teljes 2025. évi állami támogatásának felhasználásarányos részét, a kutatóközpontok saját (fel nem használt) bevételeit, továbbá a kutatóközpontok pénzügyi maradványait a kutatóközpontok finanszírozásának biztosítására, valamint a szervezeti integrációra felhasználni.

A HUN-REN azt is írta, hogy a kutatóközpontok beolvadását megelőzően nyilvános kormányhatározat születik arról, hogy az ELTE – 2026-tól kezdődően, hosszú távon – megfelelő külön finanszírozásban részesül a kutatóközpontok további működtetésére, valamint arról, hogy a kutatóközpontok által jelenleg használt valamennyi ingó- és ingatlanvagyon ingyenes használatára – amennyiben azok a későbbiekben az állam tulajdonát képezik – az ELTE hosszú távon jogosulttá válik. Amennyiben a HUN-REN válik tulajdonossá vagy jogosulttá, akkor a HUN-REN biztosítja majd az ingyenes használatot az ELTE részére.

Ami az időintervallumot illeti, a bejegyzés szerint a HUN-REN Központ és az ELTE a beolvadás részletes feltételeiről és garanciáiról, továbbá a HUN-REN és az ELTE további stratégiai együttműködéséről szóló, a beolvadás időpontját megelőzően kölcsönösen elfogadott megállapodást legkésőbb 2025. augusztus 1-ig megköti egymással. A végleges megállapodás szövegének rögzítését a HUN-REN és az ELTE legkésőbb július 11-ig elvégzi, amely feltétele a beolvadásnak, és amelyről az ELTE külön tájékoztatja a fenntartóját. Az ELTE legkésőbb 2025. szeptember 30-áig egy részletes tájékoztató megküldésével tájékoztatja a HUN-REN Irányító Testületét a fentiekben foglalt garanciák és feltételek megvalósulásáról.

Az ingatlanokról azt írta a HUN-REN: ha és amennyiben a beolvadó kutatóhelyek által jelenleg ingyenesen használt, MTA tulajdonú ingó és ingatlan vagyonelemek az állam által megvásárlásra kerülnek az MTA-tól, azokat a Magyar Állam a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat részére ingyenesen használatba bocsátja; ebben az esetben a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat ugyanezen feltételek mentén biztosítja a vagyonelemek ingyenes használatát az ELTE részére, továbbá ha és amennyiben a beolvadó kutatóhelyek által jelenleg ingyenesen használt, MTA tulajdonú ingatlanok tulajdonosává válik, úgy azokon az ELTE javára ingyenesen, hosszú távra – legalább 25 évre – haszonélvezeti jogot alapít.

Az ADF azt írja: az ELTE-vel ellentétben a kutatóhálózat már döntött, a kutatóhálózat felosztását csak a megkérdőjelezhető legitimitású úgynevezett Irányító Testület néhány, a miniszterelnök által kinevezett tagja támogatta egy olyan botrányos ülésen, ami után három tag le is mondott.

A HUN-REN átalakítás megszavazása után Orbán Viktor miniszterelnöknek írtak nyílt levelet a Lendület- és ERC-kutatócsoport vezetői. Az aláírók követelik a HUN-REN kutatóhálózatának egyben tartását, és szerintük össze kell hívni a HUN-REN Tudományos Tanácsát, ami az szmsz szerint véleményezi az Irányító Testület stratégiai előterjesztéseit.