Összeolvadó galaxisok, színes porfelhők és több mint kétezer új aszteroida: megjöttek a képek a világ legnagyobb kamerájától
Elkészítette első fotóit a világ legnagyobb kamerája: a Vera Rubin Obszervatórium optikájában dolgozó főtükör 8,4 méter átmérőjű, a fotókat rögzítő szenzor pedig 3200 megapixeles. Azt, hogy ez tulajdonképpen mit is jelent, a készítők, vagyis a kaliforniai Stanford Linear Accelerator Center szakemberei úgy szokták szemléltetni, hogy ha lefotóznak vele 24 kilométerről egy golflabdát, az kivehető lenne a képen.
Golflabda helyett azonban az obszervatórium bolygók, aszteroidák és más égi jelenségek után kutat. A tervek szerint 10 év alatt minden éjjel ezer felvételt fog készíteni az égboltról, és a célja egy 20 milliárd galaxist magába foglaló óriás katalógus elkészítése. A mozgó kupola és a távcsőállvány gyors áthelyezésének köszönhetően nagyjából 40 másodpercenként készít majd képet, minden éjszaka körülbelül 8-12 órán keresztül.
Az obszervatórium a tervek szerint átalakítja majd az univerzumról alkotott ismereteinket. A készítői azt mondják: ha létezik kilencedik bolygó a naprendszerünkben, az ezzel a kamerával ki fog derülni. Célja még, hogy a Földhöz közeli veszélyes aszteroidákat észlelje, és hogy feltérképezze a Tejútrendszert. Ezen kívül választ adhat a sötét anyaggal és a sötét energiával kapcsolatos kulcsfontosságú kérdésekre is.
A munka alapvetően négy területen fog folyni: az egyik az égbolt vagy az átmeneti objektumok változásainak feltérképezése, a másik Tejútrendszer kialakulásának vizsgálata, a harmadik a Naprendszer feltérképezése, a negyedik pedig a már említett a sötét anyag, ami segíteni fog, hogy megértsük, hogyan alakult ki az univerzum.
Kicsit kevésbé jó hír, hogy a hétfői sajtótájékoztatón az obszervatórium munkatársai bejelentették: 10 óra alatt a teleszkóp 2104 új aszteroidát és hét más objektumot észlelt a Föld közelében. Ehhez képest a többi jelenleg használt földi és űrbéli megfigyelő állomás együttesen általában évente 20 ezer aszteroidát szokott detektálni.
A tervek szerint a Vera Rubin Obszervatórium tízszeresére növelheti a Naprendszerünkben ismert objektumok számát, ezzel új fejezetet nyithat a csillagászatban és az űrkutatásban is.
Több mint két évtizedes munka és hatéves építés eredménye a Vera Rubin Obszervatórium, és a chilei Cerro Pachón csúcsán található, ahol a száraz levegő és a sötét égbolt a világ egyik legjobb megfigyelőhelyét biztosítja. A hegyen több más ilyen megfigyelő eszköz is helyet kapott.
Az obszervatórium különlegessége az egyedi, háromtükrös kialakításának köszönhető: a fény az éjszakai égboltról a távcsőbe jut, eléri a 8,4 méter átmérőjű főtükröt, majd a 3,4 méter átmérőjű másodlagos tükörről visszaverődik egy harmadik tükörre (ez 4,8 méteres), mielőtt eljutna a kamerájáig.
A kamerát ultratisztán kell tartani, már egy porszem is befolyásolhatja a képminőséget, és a tökéletes működéséhez mínusz 100 Celsius-fokon kell tárolni. Ahhoz, hogy egyetlen nyers fotóját teljes részletességében meg lehessen jeleníteni, egy több száz UHD kijelzőből álló tévéfalra lenne szükség.
Az eszköz legnagyobb ereje az állandóságban rejlik: ugyanazokat a területeket fogja újra és újra felmérni, és minden alkalommal riasztani fogja a tudósokat, amikor változást észlel. A projekten több száz tudós dolgozik világszerte, ők fogják elemezni az adatriasztásokat, amikből éjszakánként akár 10 millió is érkezhet.
Az aszteroidákon kívül az obszervatórium rövid működési idejében már több millió galaxist és csillagot is lefotózott. A tízéves munkájának eredménye pedig egy ultranagy felbontású time-lapse felvétel lesz az univerzumról.
A tízéves munkája során az obszervatórium éjszakánként körülbelül 20 terabájt adatot fog generálni, plusz egy további 15 petabájtos katalógusadatbázist. 10 év múlva az eszköz összesen körülbelül 500 petabájt adatnál jár majd a végső adatkészlet pedig több milliárd objektumot és több billió mérést tartalmaz majd.
A Vera Rubin Obszervatóriumot Vera C. Rubin amerikai csillagász tiszteletére nevezték el, aki meggyőző bizonyítékokat talált arra, milyen sok sötét anyag van az univerzumban tulajdonképpen. Bár a sötét anyag és a sötét energia együttesen az univerzum 95 százalékát alkotja, pontos tulajdonságaik máig ismeretlenek.