Böhöm nagy éjszakai lepkék lepték el Magyarországot, ezt az inváziót most csak kibekkelni tudjuk

Az elmúlt napokban több helyről is érkezett a hír, hogy barna lepkék lepték el a városokat. Az elkövető az egzotikus nevű ezüstgammás aranybagoly, ami kifejezetten káros a mezőgazdaságra, és elég nehéz tőle megszabadulni – de szerencsére csak néhány évente lepi el az országot ilyen mennyiségben.

Az ezüstgammás aranybagoly vagy gamma-bagolylepke jelenléte nem újdonság itthon, egész Európában elterjedt, nyílt erdőkben, kertekben és parkokban is jól érzi magát, egyedül a zárt erdős területeket kerüli el. Szárnyfesztávolsága 35-40 milliméter, a különleges nevét pedig egyrészt családjáról (bagolylepkefélék), másrészt a szárnyain lévő jellegzetes, a görög gamm betűhöz hasonlító mintáról kapta.

„A gamma-bagolylepke nem invazív faj, nagyon régóta jelen van Magyarországon, viszont általában vándorlepkeként tartják számon – mondta a Telexnek Benyó András, a Fővárosi Állat- és Növénykert rovarásza. – Ez azt jelenti, hogy a régebbi időkben, amikor még kemény teleink voltak, akkor is áttelelt valamennyi, most viszont, hogy enyhébbek lettek a telek, és a mostani kicsit szárazabb is volt, ez kedvez neki, így több át tudott telelni.”

Ezek a lepkék néhány hónapig élnek, és itthon eddig hagyományosan egy vagy két nemzedékük fejlődött ki. Ez azt jelenti, hogy valamennyi lepke áttelelt bábállapotban, és amikor tavasszal kikeltek a lepkék, párzani kezdtek, petét raktak, azok is bebábozódtak, majd azokból is kikeltek a lepkék – így két nemzedék is megjelent egy nyár alatt. Most viszont, mivel kitolódott a meleg periódus, több nemzedék is előfordulhat, most jellemzően inkább kettő-három az egy-kettő helyett. „Ráadásul nemcsak nálunk lehet több, hanem a déli területekről is előbb felrepülnek, mert előbb jön itthon a jó idő” – mondta Benyó András.

Hozzátette, hogy az összes hasonló fajnak van úgynevezett gradációja vagy tömegrajzása, ami azt jelenti, hogy néhány évente ugrásszerűen kifejezetten sok egyed jelenik meg belőle, aztán évekig kevesebb. 2018-ban például szintén sok volt belőlük.

„Most lépett olyan méretűre a populációjuk, hogy megint tömegesen jelentek meg, aztán olyan 5-6 évig megint kevesebb lesz belőlük. Ezek a lepkék rengeteg fajnak jelentik a táplálékot, és itt nem csak a madarakra kell gondolni, vannak kimondottan specifikus szabályozóik is. Van például egy olyan darázs, amivel parazitoid kapcsolatban áll: a darázs a hernyóba rakja a petéit, amit a szag alapján talál meg. Ezeknek a fajoknak a lepkével van egy dinamikájuk. Amikor egyre több a lepke, ezekből a predátorokból is több lesz. Ez évekig így megy, egyre több lesz mindkettőből, és előbb-utóbb az egész rendszer összeomlik. Túl sok lesz a ragadozó, és egyszerűen elfogynak a lepkék. Szinte minden fajnál van egy ilyen periodicitás, hogy egy darabig növekszik a populáció, aztán néhány év alatt összeomlik” – mondta Benyó András.

Kollégáink között végzett minifelmérésünk eredménye szerint látszólag teljesen random, hogy hol jelentek meg nagyobb számban a lepkék a napokban: Budapesten belül például a 8., a 13. és a 14. kerületben van rajzás, a 11. és 22. kerületben eddig nem okoztak problémát. Benyó András szerint többtényezős kérdés, hogy hol szaporodnak el igazán. „Befolyásolhatja az, hogy mekkora a fényszennyezés, mert a gamma-bagolylepke éjjeli állat, és mint ilyen, repül a fényre. Minél világosabb a terület, annál több lesz belőle ott. De valószínűleg befolyásolja a helyzetet a hőmérséklet és a szélviszonyok is, illetve a növénybőség, a virágzó növények, mivel ez a lepke viráglátogató.”

Mivel a gamma-bagolylepke nem túl válogatós, rengeteg növényen megtalálható, ráadásul trükkös is: sokszor a növények termésébe eszi bele magát a hernyója, ahonnan nehéz kiirtani. Ez pedig már csak azért is nagy probléma, mert kifejezetten káros mezőgazdasági szempontból. „A növényvédelem Magyarországon a hatvanas években élte a virágkorát, ekkor készültek kutatások a fajra, és már akkor kártevőként tartották nyilván – mondta a szakértő. – Nagyon sokféle növényt fogyaszt, nem olyan, mint például a burgonyabogár, ami ellen csak a krumplit kell permetezni. A kertészeti növények közül most a paradicsomra mondják, hogy elég veszélyes rá, a hernyó beleeszi magát a gyümölcs húsába, és ezért bajos irtani, hiszen nem tudjuk elérni növényvédő szerekkel.”

A lepke hernyója egyébként 25 milliméteres, de a színe változó: a sárgászöldtől a kékeszöldön át a sötét zöldes szürkéig bármilyen lehet, így még csak kiszúrni is nehéz a többi hernyó között.

Benyó András szerint egyedül egy speciális megoldással lehet kicsit javítani a helyzeten: a feromoncsapdákkal előre lehet jelezni, mikor érkeznek a kártevők, és felkészülni az irtásukra. „Ezekben a csapdákban olyan szintetizált feromonok vannak, amik hasonlítanak az adott kártevő valamelyik ivarának az illatára. Ha valaki kirakja ezt a csapdát, és megjelenik az első néhány lepke, akkor kell permetezni ellene. Ugyanis a petéket és a frissen kikelő hernyókat kell elérni, mielőtt még berágják magukat a bogyóba” – mondta a szakértő. Ezzel persze nem lehet az összes lepkét kiirtani, és nem is érdemes túl sokat permetezni, mert az sem a növénynek, sem a többi, hasznos rovarnak nem tesz jót.

„Az is probléma, hogy tegyük fel, lepermetezem a paradicsomot, de aztán a hernyó átmászik a mellette lévő pitypangról. Ezért nem szeretném azt javasolni senkinek, hogy az egész kertet minden este permetezze le. Nagy területet járnak be ezek a lepkék, úgyis tele lesz velük újra. Ha valaki lát hernyót, azt össze lehet szedni, de kimondottan irtani ezt az állatot nem lehet” – mondta Benyó András.

Az ember tehát nem nagyon tehet mást, mint hogy kibekkeli ezt a néhány hónapot, amíg a gamma-bagolylepkék ellepik a nekik szimpatikus területeket. A rajzás általában májustól augusztusig tart, a rovarok pedig emberre nem ártalmasak – maximum a kertben termő paradicsomnak lesz rossz éve miattuk.

Ha az ön környezetében is feltűnően sok gamma-bagolylepke garázdálkodik, írja meg nekünk az ugyelet@telex.hu címre!