Szerencsére a tarvágáson kívül is van élet
Hamarosan életbe léphet az a törvény, amely még természetvédelem alatt álló erdők esetén is megkönnyíti a tarvágást, de szerencsére Magyarország párhuzamos univerzumában léteznek példamutató erdőgazdálkodói gyakorlatok is. A WWF Magyarország kedden osztotta ki a „Klímabarát erdőgazdálkodó díjakat.”
Az erdőgazdálkodók lehetnek klímabarátok, de ahogy a zsűri vezetője, Dr. Csóka György, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi osztályvezetője mondta, az erdők esetében inkább klímatűrésről vagy klímarezisztenciáról érdemes beszélni. Felidézte, hogy már az 1980-as években is látszott, hogy baj van, de akkor még inkább a savas esőktől féltették az erdőket, igaz, már akkor is volt olyan szakember, aki azt mondta, hogy: „Nagy baj a savas eső, de nem ártana, ha kicsit több lenne belőle.”
A szárazodás ma már a hegyvidéki erdeinket is megviseli, fogyatkoznak a bükkösök, egyre kevesebb a makktermés, hogy csak néhány tünetet említsünk. Csóka György megjegyezte, hogy a klímaváltozás szempontjából az erdő jelentheti az alapvető pufferkapacitást, ami az erdőgazdálkodási módon is múlik. Ha egy erdő ökológiai szempontból is egészséges, akkor fenn tudja tartani a szolgáltatásait.
Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója arról beszélt, hogy mindennap van valami olyan klímajelenség, ami megüti a gazdaságot vagy a társadalmat, és még nem igazán látjuk, hogy mindez hová fog tovagyűrűzni. A környezeti krízisekre és kockázatokra szerinte készülni kell, és változás is lesz ebben a szemléletben, most az útkeresés időszakában vagyunk, ami az erdészeti szektorban és a vízgazdálkodásban is látszik, azt, hogy milyen megoldásoknak lesz létjogosultságuk, majd később kiderül.
A díjazott erdőgazdálkodók olyan gyakorlatokat követtek, amelyek biztosítják a nagyobb biodiverzitást, az őshonos fafajok jelenlétét, a változatos korösszetételű erdőt, ami több ökológiai szolgáltatást nyújt, de többen nagy hangsúlyt fektettek a vízvisszatartásra vagy a talajvédelemre is.
Mikó Károly szilvásváradi magán-erdőgazdálkodóként közcélú feladatokat is megvalósít. A Bükk nyugati részén Bélapátfalva, Bükkszentmárton, Bükkmogyorósd és Nagyvisnyó települések határában lévő, összesen 180 hektárnyi erdőterületen támogatja az elegyfajok fenntartását, az idős és holtfák megőrzését és az erdőszegélyek kíméletét. Utóbbival segíti az állománybelső erdőklímájának fenntartását, olvasható a WWF közleményében.
A magánvállalkozásként működő Pannon Örökerdő Kft. a Tök település határában lévő Nyakas-tető élőhelymozaikját kezeli. A helyi védettség alatt álló mintaterület részben különféle állapotú sziklagyepekből, részben kopárfásítás céljából telepített és leromlott állapotú kultúrerdőfoltokból áll. Utóbbiakat az idegenhonos feketefenyő, illetve akác alkotja, amelyben inváziós fásszárúak – köztük bálványfa, nyugati ostorfa, ezüstfa – jelentek meg. A száraz termőhelyen folyamatos erdőborítás mellett cserélik le ezeket őshonos fajokra, részben alátelepítéssel. A folyamatos erdőborítás fenntartása alapvető eszköze a klímavédelemnek egy szélnek kitett, erózióra hajlamos termőhelyen, ami egyúttal az alacsonyabb térszínek védelmét is biztosítja.
A Mecsekerdő Zrt. Pécsváradi Erdészete a Somos-Miklósvár tömbben változatos korosztályszerkezet alakított ki, és változatosabb, szárazságtűrőbb fafajokat nagyobb arányban tartalmazó erdőt alakított ki, részben a korábban uralkodó bükk visszaszorításával és pótlásokkal. Amennyire lehet, a helyi szaporítóanyagra alapoznak. Kíméleti területek („lépőkövek”) hálózatával és ökológiai folyosók kialakításával biztosítják az erdei élővilág és az erdőklíma megőrzésének jobb feltételeit.
Az Egererdő Zrt. Egri Erdészetének klímabarát megoldásai közül kiemelhetők a gondosan kivitelezett, a maradó szerkezeti elemekre is építkező fafajcserés szerkezetátalakítások, az elnyújtott szálalóvágások és a vízvisszatartások. Utóbbit vágásterületen a vágástéri apadék megfelelő elrendezésével segítik elő.
A Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. Hőgyészi Erdészete a Tolnai-dombság déli részén sokféle őshonos, köztük tölgy és bükk főfafajú erdőt kezel. Kíméleti területek alkalmazásával és a holt faanyag helyenként nagy mennyiségű visszahagyásával javítják az egyes erdőtömbök ellenálló képességét a klímaváltozással szemben is. Az erdőtelepítések során felkarolják a ritka elegyfajokat, amelyek ugyancsak a kialakuló erdő ellenálló képességének növelése irányába hatnak. Az erdészet kiemelt figyelmet fordít a területen kivételesen előforduló, klímarezisztens hibrid fafajok (pl. a kocsánytalan tölgy – olasz tölgyhibridek) genetikai állományának megőrzésére, és szaporítóanyagként való felhasználására. Kifejezetten segíti a klímaalkalmazkodást az erdőterületen történő vízvisszatartás tókák rendszerének kialakítása.
A Kefag Zrt. Császártöltési Erdészet a homokhátsági Nyulasnak nevezett erdőtömbben végez olyan erdőtelepítéseket, amelyek követik a vízellátottság mintázatait. Kíméletes talajelőkészítést végeznek, és sokszor lágyszárú növényzet árnyékában fejlődik az újulat. Természet- és egyben klímabarát vállalás a mocsáribéka-szaporodóhely – időszakosan vízállásos terület – kiemelt megóvása. A kezelők gondosan védik egy rétisaspár fészkelőhelyét, és elfogadták az eurázsiai hód felbukkanását, ami ökoszisztéma-mérnökként vizes élőhelyeket alakít ki.
A Nyírerdő Zrt. Nyíregyházi Erdészete Nyíregyháza városi erdejének, a Sóstói-erdőnek kezelését mutatta be. Az erdő öreg kocsányostölgy-állományai országosan is ritka természeti, élőhelyi értéket képviselnek, de a talajvízszint csökkenése és az olyan inváziós fafajok, mint az akác vagy a bálványfa jelenléte miatt nehéz megőrizni ezeket az erdőket. A kíméletes formában elvégzett szerkezetátalakítások segítik az erdőtömb egészségi állapotának és ellenálló képességének integrált megerősítését, ami a klímaváltozásra való felkészülés szempontjából kulcsfontosságú. Különleges és eddig ígéretes eredményeket mutató kísérlet az avaráthelyezés, amellyel rövidebb idő alatt regenerálható az erdő aljnövényzete, aminek fontos szerepe van a stabilitást biztosító élővilág megőrzésében.
A Dalerd Zrt. Körösvidéki Erdészet a Bélmegyeri Fáspuszta erdőtömbjét számos veszélyeztető tényező fenyegeti. A megváltozó időjárás hatásai fokozottan érvényesülnek a klimatikus határtermőhelyeken, amihez hozzájárulnak az időszakos belvizek és árvizek, megemlíthetők a gyakori rovarkárok. Az erdőtömb kezelésének klímabarát elemei a többszintes, többkorú erdők kialakítása, az inváziós fásszárú fajok visszaszorítása, a biotóp fák kijelölése, a holt faanyag megőrzése és a vízellátottság biztosítása a csatornák és műtárgyak megfelelő használatával. Az erdőtömbben a gazdasági célú faanyagtermelést is kizárták, ami tovább erősítheti a kiemelkedő fontosságú élőhelyek rehabilitációját, a faállomány klímaváltozással szembeni ellenálló képességét.
A Klímabarát Erdőgazdálkodó díj pályázatra beérkezett pályázati anyagok elolvashatók a CLIMAFORCEELIRE projekt honlapján: https://clima4ceelife.eu/hu/klimabarat-erdogazdalkodo-dij/
