Úgy tűnik, felnőttkorban is képződnek új agysejtek
A svédországi Karolinska Intézet kutatói minden korábbinál erősebb bizonyítékot találtak arra, hogy felnőttkorban is képződnek új agysejtek az emberekben. A kutatók a Science című folyóiratban publikálták felfedezésüket.
Hogy az agysejtek keletkezése felnőttkorba érve leáll, az régi tudományos dogma, ami a közbeszédbe is átkerült. Bizonyára több olvasónk hallotta már gyerekkorában, hogy nem szabad alkoholt inni, mert az megöli az agysejteket, amiknek száma véges, elfogynak, ezért butulnak el az alkoholisták. A dogmának ellentmondó tudományos eredmények már a hetvenes-nyolcvanas években is születtek, akkor patkány- és egérkísérletekben mutatták ki, hogy felnőtt állatokban is létrejöhetnek új neuronok. Azóta is tart a vita a tudományos közéletben arról, hogy mégis keletkeznek-e új agysejtek felnőttkorban – szakszóval: létezik felnőttkori neurogenezis –, és ez a vita máig nem lezárt.
A vonatkozó kutatásokat megnehezíti, hogy emberekkel körülményesebb kísérletezni, mint a laboratóriumokban fogyóeszköznek tekinthető egerekkel. Friss, megfelelő vékonyságú és megfelelően kezelt emberi agyminták kellenek hozzá, hogy megbízható eredmények szülessenek. A Karolinska kutatói 24 ember agymintáin dolgoztak, az alanyok életkora 0 és 78 év közötti volt, a 24-ből hat minta kisgyerekhez tartozott, négy pedig tinédzserhez. Emellett a kutatók 10 további agyat használtak referenciaként. Minden esetben a hippokampuszt vizsgálták, ami kritikus fontosságú agyterület, ha tanulásról, emlékezésről vagy érzelmekről van szó.
A kutatók nemzetközi biobankokból vették az agyszövetmintákat, amiknek kiválogatásához és vizsgálatához többféle módszert kombináltak, többek közt egysejtes RNS-szekvenálást és gépi tanulást. Az RNS a DNS-hez hasonló óriásmolekula, aminek többféle funkciója lehet, leginkább a gének kifejeződésében és a fehérjeszintézisben van szerepe. Az egysejtes RNS-szekvenálással kimutatható, hogy egyes emberek sejtjei milyen géneket fejeznek ki. A gépi tanulási módszerek a kutatás során keletkezett óriási adattömeg értelmezésében segítettek. A kutatás bonyolultságát mutatja, hogy a csak fizetős hozzáféréssel elérhető tanulmányhoz megjelent egy 65 oldalas publikus segédletet, ami csak a kutatási módszer leírását és ábráit tartalmazza.
A Karolinska kutatócsoportja több mint 400 ezer egyedi idegsejtet vizsgált és modern képalkotó módszerekkel azonosították egy új agysejt születésének különböző fázisait. Az új agysejtek mellett osztódás előtti elősejteket (prekurzorokat) találtak, és gépi tanulásos algoritmusokkal próbáltak azonosítani hasonló mintázatokat. A kutatás végére nemcsak gyerekek agymintáiban fedeztek fel ilyen sejtcsoportosulásokat, hanem tinédzserek és felnőttek agyában is, sőt az eredmény korrelált korábbi állatkutatások felfedezéseivel is. A várakozásoknak megfelelően a minták tanúsága szerint a gyermekek agya több új agysejtet termelt, mint a serdülőké vagy a felnőtteké.
„A munkánk véget vet a régóta tartó vitának arról, hogy a felnőtt emberi agy képes-e új idegsejteket növeszteni” – nyilatkozta a LiveSciencnek a tanulmány egyik társszerzője, Marta Paterlini. A lapnak szintén megszólalt a tanulmányban nem érintett Rajiv Ratan, a Weill Cornell Medicine Burke Neurológiai Intézetének vezérigazgatója, aki úgy fogalmazott, hogy bár egyetlen tanulmány nem jelent abszolút bizonyítékot, a Karolinska kutatása „erős bizonyíték” a felnőttkori neurogenezisre.
A tanulmány és az ahhoz kitalált módszer új távlatokat nyithat az agykutatásban, az például izgalmas kérdés, hogy a felnőttkori agysejtképződés milyen összefüggésben van az Alzheimer-kórral vagy más neurológiai betegségekkel.
