Menjen egész nap a légkondi, vagy olcsóbb, ha csak akkor nyomatjuk, amikor otthon vagyunk?

Elég megúszós nyáron így kezdeni egy cikket, de hát igaz, ami igaz: rohadt meleg van. Ez a szerkesztőségben is feltűnt, és előkerült egy kérdés, amit már nem először hallottam: minek kapcsoljuk ki irodazáráskor a légkondit, hogy aztán másnap reggel újra beindítsuk a 30 fokos irodában?

Ahogy az elektronikai eszközök egyre fejlettebbé váltak, felmerült, hogy már nem feltétlenül úgy kell ezeket használnunk, mint régen. A telefonnak sem jó, ha mindig teletöltjük, majd hagyjuk teljesen lemerülni, és az igazán energiahatékony égőket sem feltétlenül érdemes kapcsolgatni. A légkondik is egyre hatékonyabbak, sőt az újabbak már gyakran tele vannak mindenféle okossággal, úgyhogy logikus lenne, ha nem kéne mindig kikapcsolni őket.

Egyrészt ez igaz, a légkondik valóban egyre hatékonyabbak. Másrészt viszont ez nem jelenti azt, hogy folyamatosan nyomatni kell őket. Három szakember lemodellezte, hogy az Egyesült Államokban legnépszerűbb három légkonditípus hogyan teljesít az arizonai és georgiai kánikulában, és a Conversationön osztották meg az eredményeiket.

Azért ezt a két államot választották, mert Arizona és Georgia is elég meleg hely, de máshogy: Arizona száraz, Georgiában magasabb a páratartalom. A kísérletben azt vizsgálták, hogy a különböző légkonditípusok hogy hűtenek le egy 110 négyzetméteres lakást. Az első tesztszituációban az egységek egész nap hűtöttek, hogy 24 fokon tartsák a lakást, a másodikban 8 órára kikapcsolták őket (mintha a tulaj elment volna dolgozni), hogy a benti hőmérséklet szépen felkússzon 31,5 fokra, csak hogy aztán onnan újra lehűtsék.

A mérés során megfigyelték, hogy milyen gyorsan változik a benti hőmérséklet, és a fogyasztást is vizsgálták. Az adatokból kiderült, hogy hiába kellett kicsit több energia, amikor 8 óra melegedés után visszakapcsolták a légkondikat, az összfogyasztás még így is kevesebb volt, mint amikor a gépek egész nap konstans hőmérsékleten tartották a lakást.

Az eredményeket egész éves időszakra felskálázva, a nálunk is népszerű split klímák (amikor van egy kinti és egy benti egység) az arizonai melegben 494 kWh-t fogyasztanak átlagosan évente, ha egész nap mennek, míg egy nyolcórás szünettel 469-et. Az igazán nagy különbség a központi klímáknál volt (1043 kWh vs. 919 kWh). A párásabb georgiai helyzetben is hasonló volt a helyzet, ott a split évente, egész napos működéssel 424 kWh-t fogyasztott, napközben pihenve viszont 409-et.

A lényeg az, hogy a szakértők szerint a vizsgált, szélsőséges esetekben hatékonyabb és olcsóbb, ha napközben nem megy a légkondi. Azonban megjegyzik, hogy a fogyasztás sok mindenen múlhat, mint például az egység típusa és energiahatékonysága, a külső hőmérséklet, vagy a lakás szigetelése.

Itthon kicsit más

Magyarországon persze nincs olyan meleg, mint a két említett amerikai államban, és a páratartalom sem olyan szélsőséges, mint a sivatagos Arizonában vagy a fülledt Georgiában. Bár egyre gyakoribb itthon az extrém meleg, azért még nincs akkora állandó forróság, mint, mondjuk, Phoenixben. A tavaly nyári középhőmérséklet az ország nagy részén 23-28 fok volt, ami hasonlít a hasonló szélességen fekvő Boston időjárására. Ez azért szerencsés, mert a Wirecutter bostoni újságírója szintén elvégezte a kísérletet, a magyarországihoz hasonlóbb körülmények között.

A teszt során azt vizsgálta, hogy mi a jobb: ha egész nap 22 fokra hűti a lakást a légkondi, vagy ha 12 és 17 óra között pihen a gép. Eközben a külső hőmérséklet volt, hogy elérte a 33 fokot. Az eredményeik alapján a split egység 7 kWh-nyi energiát fogyasztott, amikor időszakosan pihentették, és 4 kWh-t, amikor egész nap 22 fokon tartották a lakást. Ez Massachusetts államban napi 44 cent, azaz 150 forintnyi spórolást jelent a tavaly nyári energiaárak mellett. Tehát amikor valamivel mérsékeltebb időjárási viszonyok között vagyunk, akkor a Wirecutter kísérlete szerint jobban megéri folyamatosan nyomatni a légkondit.

Mindkét esetben látható, hogy nincs óriási különbség a split egységek fogyasztásában. Az pedig talán még fontosabb, és ezt mindkét cikk szerzői kiemelik, hogy a fogyasztás és a költség nagyban a lakás sajátosságain is múlik. Ahogy nyilván azon is, hogy otthon van-e az ember, vagy idősebb rokonok, háziállatok, növények igénylik-e, hogy egész nap menjen a klíma.

Egy amerikai hűtéses-fűtéses cég blogbejegyzése azt bátorítja, hogy az emberek inkább kapcsolják ki a légkondit – már csak azért is, mert néhány szakértő szerint megnyújthatja a gép élettartamát, ha naponta kap néhány óra pihenőt, főleg, ha az a néhány óra pont a nap legmelegebb időszaka. Azt viszont mindegyik írás kiemeli, hogy ha valaki spórolni akar, akkor nem kell kikapcsolnia a légkondit, elég, ha feljebb tolja a kívánt hőmérsékletet. Az ember szépen lassan meg tudja szokni a meleget, így ha, mondjuk, 21 helyett 24-25 fokon tartja a lakást, akkor kevesebb áramot használ, és a kinti 30-nál is több fokhoz képest így is kellemes hűvös érzete lesz. Ha valaki nem viseli jól a meleget, ezt az átszoktatást érdemes fokozatosan elvégezni, nem egyik napról a másikra.

Csöbörből vödörbe

Azt mindenképpen leszögezhetjük, hogy a légkondi tök jó találmány. Igen, vannak, akik szinte allergiásak rá, és nagyon szenvednek, ha akár csak rövid időre bekerülnek a száraz, hűvös levegőfolyam alá – de a következő években, valamint a Föld melegebb pontjain már évtizedek óta gyakorlatilag légszükségletté vált, válik. Van azonban velük egy óriási probléma: minél többet légkondizunk, annál melegebb lesz. Tavaly nyáron a Válasz Online írt erről, és a hazai kánikula miatt berobbant klímalázról.

A világ légkondijai rengeteg energiát használnak, ami, ahogy egyre melegebb lesz, megsokszorozódhat a következő évtizedekben. Ezt az energiát azonban jobb esetben megújulóenergia-forrásokból, de sokszor fosszilis energiahordozók égetésével állítják elő. Az ilyen, idényjellegűen megjelenő plusz fogyasztás az áramhálózatot is megterheli, és az Egyesült Államokban emiatt rendszeresek nyáron az áramkimaradások, de tavaly már Montenegróban, Boszniában, Albániában és Horvátországban is jelentkezett áramkimaradás a felpörgetett klímák miatt.

A másik baj a légkondikkal az, hogy befelé nyomják a hűvös levegőt, de cserébe kifelé ontják magukból a meleget, amivel tovább fűtik az amúgy is nagyon nehezen lehűlő városokat.

Mi a tanulság? Nem feltétlenül jobb, ha egész nap megy a légkondi, de előfordulhat, hogy megfelelő körülmények között lehet ezzel spórolni néhány forintot. Viszont olyan kicsi a különbség, hogy ennél sokkal fontosabb, hogy

• legyen redőny az ablakon, amit leengednek a legmelegebb órákban;
• a légkondit ne 19 fokra állítsák, amikor kint 30 Celsius-foknál is magasabb a hőmérséklet;
• nem mindig jobb az olcsó klíma, mert a drágábbak gyakran hatékonyabbak, így közép-/hosszú távon jobban megéri a nagyobb befektetés;
• legyünk tudatában annak, hogy a légkondizással mi is fűtjük a Földet, így mérlegeljük, tényleg fontos-e egy adott pillanatban. Ez most nem a beszólás helye, a válasz jó eséllyel lehet igen a kérdésre – főleg, hogy várhatóan nyárról nyárra egyre melegebb lesz.