A Microsoft legelső játékkonzolja, az Xbox 2001-ben jelent meg, tehát jövőre lehetne ünnepelni a 25. születésnapját. Ma azonban úgy tűnik, hogy inkább valamiféle gyászszertartás lenne majd a helyzethez illő. A jelek szerint ugyanis a vállalat lassan elengedi a gépet, kikoptatja a piacról, az Xbox pedig már középtávon is csak egy alkalmazás lesz, esetleg egy címke, amit Microsoft-partnerek a hardvereik nevébe tehetnek.
Ezt a pesszimista forgatókönyvet az utóbbi időben több olyan fejlemény valószínűsítette, aminek nem örülhettek az Xbox rajongói. Legutóbb múlt héten a vállalat által bejelentett óriási leépítés, ami nagyjából 9000 embert érint globálisan, vagyis a Microsoft alkalmazottainak körülbelül 4 százalékát. Hogy készül egy nagyobb elbocsátáshullám, azt a Bloomberg már két hete megszellőztette, aztán csütörtökön kiderült, hogy tényleg. A kilencezerből 830 embert a cég redmondi főhadiszállásáról küldenek el, a többit világszerte egyéb irodákból. Nem ez az első nagyobb leépítés idén a Microsoftnál, májusban már volt egy hatezer fős, az elmúlt pár évben pedig még több, a pontos számokat a layoffs.fyi oldal követi 2022 óta.
Game over rekordprofit idején
Tavaly februárban már írtunk arról a jelenségről, hogy szupersikeres techcégek dolgozók ezreitől válnak meg – akkor a Microsoft éppen 1900 alkalmazottnak mondott fel. Most is hasonló a helyzet: a cég akkor rúg ki kilencezer embert, amikor a részvényárfolyama sorra dönti meg a saját rekordjait és a vállalat forgalma és nyeresége zsinórban a negyedik negyedévben múlja felül a Wall Street várakozásait. A legutóbbi, április végén publikált negyedéves jelentésben 70 milliárd dolláros bevétel szerepelt (13 százalékos növekedés az előző év hasonló időszakához képest) és 25,8 milliárd dollárnyi profit (18 százalékos növekedés). Még a videójátékos részleg is jól teljesített, minden idők legjobb harmadik negyedévét hozta a cégnek.
Utóbbit azért érdemes kiemelni, mert a mostani leépítés igen érzékenyen érinti az Xbox környékét. Címszavakban leírva is szomorú a veszteséglista:
- Elkaszálták a Rare stúdió nyílt világú fantasy akció-kalandjátékát, a 2019-ben bejelentett Everwildot. Az ígéretes projekt beszántása miatt a stúdió egyik veterán játéktervezője, Gregg Mayles 35 év után távozott.
- Szintén leállították a Perfect Dark játéksorozat rebootját, amin a The Initiative dolgozott. A stúdiót a Microsoft hozta létre hét éve, és most bezárta az egészet.
- Az Elder Scrolls Online fejlesztője, a ZeniMax Online Studios egy új online szerepjátékon dolgozott Blackbird munkacímmel, ezt teljesen leállították.
- A leépítés a mobiljáték-készítőket sem kímélte, a Candy Crush sorozat révén sikeressé vált Kingtől kétszáz embert küldtek el, ez nagyjából a stúdió egytizede.
- Még rosszabbul járt a Turn 10, ahonnan a csapat közel felét kirúgták. A stúdió az autóversenyes játékok egyik legjobbjának számító Forza Motorsport sorozatot készítette, amiből, úgy tűnik, több rész már nem lesz. A megmaradt dolgozók a Forza Horizon játékokhoz nyújtanak majd támogatást.
- Érdemes megjegyezni, hogy a kilencezer emberen túl a Microsoft partnereit is érinti a játékos projektek karcsúsítása. Például vége a Crystal Dynamicsszel kötött együttműködésnek, mert a stúdió – aminek egykori vezetője állt a The Initiative élén – a Perfect Darkon dolgozott.
- A Doom egykori legendás fejlesztője, John Romero cége is a vesztesek között van. A Romero Games készülő akciójátékát nem támogatja tovább a Microsoft, több mint száz embert kellett elküldeni, ami gyakorlatilag a stúdió kiürítését jelenti.
A cég általános vállalati bullshitekkel magyarázta a nagy leépítést, például elhangzott, hogy „növelni akarják a Microsoft agilitását és hatékonyságát”, de az is, hogy „a szervezeti változások szükségesek ahhoz, hogy a cég a legjobb pozícióba kerüljön a dinamikusan változó piacon”. Ezekből a lózungokból az Xbox-divíziót vezető Phil Spencer is kivette a részét, de több jele van annak, hogy ő csak végrehajtó, és az, hogy a kirúgások ennyire a játékos részlegre koncentrálódnak, az ő feje fölött dőlt el.
Mert Spencer egy februári interjúban arra a kérdésre, hogy mi a kedvence a készülő játékaik közül, a most lelőtt Everwildot mondta, és közölte, hogy a projekt rendben halad. A Bloomberg videójátékos témákban mindig elképesztően jól értesült újságírója, Jason Schreier szerint szintén Spencer volt az, akitől egy márciusi meetingen el kellett venni a kontrollert, mert annyira rákattant a most elkaszált Blackbirdre. A szerepjátékot fejlesztő ZeniMax Online-t egyébként kaotikus körülmények között karcsúsították, sokan úgy tudták meg, hogy gond van, hogy nem tudtak belépni a céges Slack-csatornákra, és a stúdió hr-esei sem mondtak semmit. De Romeróék esete sem utal átgondolt tervezésre: a stúdió vezetői egy nappal azelőtt találkoztak a Microsoft illetékeseivel, hogy megtörtént volna a leépítés, és egy szó nem esett arról, hogy bármi probléma lenne a Romero Games játékának finanszírozásával. A káoszt fokozva belsős forrásból indulva az a pletyka is szárnyra kapott, hogy Spencer hamarosan visszavonul az Xbox éléről, de a Microsoft ezt később cáfolta.
A fentiek fényében nehéz hinni Phil Spencernek, amikor a leépítéseket kommentálva azt nyilatkozza, hogy „a platformunk, a hardverünk és a videójátékos terveink sosem tűntek erősebbnek”.
A DirectX-től a Game Passig
A mostani leépítés csak a jéghegy csúcsa. A Microsoft jó ideje nem tud – talán már nem is nagyon akar – mit kezdeni az Xboxszal, mint hagyományos értelemben vett játékkonzollal. Az legalábbis biztos, hogy nagyon messzire került attól a krédótól, amivel az Xbox megjelent a piacon.
Az első Xbox 2001-ben legalább annyira szükséges lépés volt, mint amennyire a mainál még kísérletezőbb Microsoft innovációja. A kilencvenes évek közepére az egyik legjelentősebb videójátékos platform az otthoni pécé lett – az a pécé, amin a Microsoft elindította a Windows 95-öt. A Windows 95-tel pedig a DirectX-et, egy segédprogramcsomagot, ami megkönnyítette a multimédiás szoftverek és játékok eszközfüggetlen futtatását és fejlesztését. A cég nyilván minél több embert akart az új Windows felé terelni, ennek egyik eszköze pedig a videójáték volt. És a stratégia bevált, harminc év elteltével még mindig a windowsos pécé a magától értetődő számítógépes játékplatform.
A Microsoftnak már a kilencvenes években voltak saját kiadású játékai (például az Age of Empires), de a DirectX-szel már konzolt is építettek. A prototípust még DirectX Box néven emlegették, ebből lett aztán az Xbox, aminek a premierje szintlépést jelentett. A konzolpiacon a Sony és a Nintendo mellől pont akkortájt esett ki a Sega a versenyből, és mindenkit felrázott, hogy feltűnt egy amerikai szereplő a japánok által uralt piacon, aki hozott egy erős, de ahhoz képest nem drága gépet, és vele szuper játékokat az első Halótól a Dead or Alive 3-ig. Aztán 2002-ben elindult az Xbox Live, ami új irányt mutatott a konzolos online játékoknak. A Microsoft dollármilliárdos nagyságrendű veszteséget nyelt be azért, hogy megvesse a lábát a két nagy japán játékvállalat mellett, de ezt szükséges áldozatnak gondolták, illetve abban bíztak, hogy a konzolpiac régi törvénye – veszteség a hardveren, nyereség a játékokon – működni fog. Ha nem az első Xboxszal, akkor majd a következővel.
És 2005-ben jött az Xbox 360, ami már magabiztosan járta az elődje által kitaposott utat. A gép mindenben messze felülmúlta az első Xboxot, voltak népszerű új márkái (például a Gears of War sorozat, de a Forza széria is ezen a platformon indult be igazán), az Xbox Live Arcade szolgáltatás megnyitotta a konzolt az indie fejlesztők előtt. A Microsoft pedig jól használta ki, hogy a nagy vetélytárs Sony aktuális gépe, a PlayStation 3 ebben az időszakban elég döcögősen indult. Az Xbox ekkor nemcsak játékpiaci, de popkulturális jelenség is lett, Amerikában például a legnépszerűbb akciójáték-sorozat, a Call of Duty természetes platformjává vált, színészek és rapperek szelfiztek a géppel. Szép számmal voltak országok, ahol a Microsoft ekkoriban toronymagasan vezette a helyi konzolpiacot – Magyarország is ezek közé tartozott, a pletykák szerint 80 százalék körüli részesedés volt a csúcs.
A helyzet 2013-ban fordult nagyot, amikor jött az Xbox 360 utódja, az Xbox One. A Microsoft játékiparban járatlan tanácsadókra hallgatva általános szórakoztató központtá és a tévézés jövőjévé akarta alakítani a konzolt, emiatt a játékok háttérbe szorultak. Az eredeti tervek szerint a cég a játékok fizikai példányait is felhasználói fiókhoz kötötte volna, és a gép folyamatos online jelenlétet igényelt. Ráadásul a konzolt egybecsomagolták a mozgásérzékelős Kinect kiegészítővel, aminek köszönhetően száz dollárral drágább volt, mint az ekkortájt elstartoló PlayStation 4. A Microsoft később sorra visszalépett a népszerűtlen döntésektől, elengedte a tévés fantazmagóriát is, de a katasztrofális start után nehéz volt piacot nyerni. Részben azért is, mert a Sony az új konzoljával sorra meghozta azokat a döntéseket, amik miatt az Xbox 360 olyan népszerű volt, például erősítette az online szolgáltatásait és nyitott az indie játékok felé. De ami hosszú távon mindennél többet számított, az a játékkínálat volt, és az sem alakult fényesen a Microsoftnál.
Ahhoz hogy egy konzol sikeres legyen, exkluzív játékok szükségesek, vagyis olyanok, amik csak az adott konzolon játszhatók, és nem, vagy csak nagyon nagy késéssel jelennek meg pécére vagy a konkurencia gépeire. A játékosok persze nem örülnek annak, ha egy játék nem elérhető mindenhol, de egy konzolgyártónak ez a legnagyobb fegyvere. A Nintendo nem véletlenül nem engedi ki Mariót, Donkey Kongot és Zeldát a gépeiről, és a Sony PlayStationjei sem lettek volna sikeresek olyan, nagyon sokáig exkluzív szériák nélkül, mint a The Last of Us, az Uncharted vagy a God of War. A Microsoft viszont az elmúlt 10-15 évben megpróbálta ehelyett alternatív módokon elérni a játékosokat, mindenekelőtt a havi díjért sok jó játékot kínáló Game Pass szolgáltatással – és ezzel egyre inkább elengedte az exkluzív játékokat. Ráadásul a kevés exkluzív cím közül több is eléggé félresikerült, például nem durrant nagyot Starfield, de a sokáig koronagyémántnak számító Halo-sorozat is elhalványult.
Azzal, hogy a Microsoft a pécén is népszerű Game Passban is megjelentette a kiemelt játékait (a legtöbbet már a premier napján), sokak szemében másodrendű konzollá minősítette az Xboxot. Ésszerű kombinációnak tűnt Playstationön vagy Switchen játszani, mellette pedig pécén kipróbálni a Microsoft újdonságait. Ahogy világossá vált, hogy az Xbox One utódja, az Xbox Series konzolcsalád nem fogy olyan jól, mint a rivális PlayStation 5, a Microsoft is egyre inkább a Game Pass szekerét tolta és inkább játékkiadóként viselkedett, mint konzolgyártóként. Annyira, hogy már a riválisok gépeire is elkezdte kiadni a saját játékait. Felvásárolt ugyan az elmúlt években rengeteg pénzért játékfejlesztő stúdiókat és kiadókat – két éve például felfoghatatlanul sok pénzt, 68,7 milliárd dollárt költött el az Activision-Blizzard megvételére –, de ezeknek a stúdióknak az új játékai is megjelentek pécére is. Akkor viszont miért van szükség egy speciális hardverre? Mi az Xbox, mint konzol létjogosultsága?
Így érkezünk el 2025 közepéhez, amikor a csillagok állása szerint könnyen elképzelhető, hogy a Microsoft maga mögött hagyja az Xbox nevű játékgépet, és bevezet helyette valamilyen Xbox nevű szolgáltatást (amúgy már most is így hívják az alkalmazást, amiben a Game Passt használni lehet).
MI lesz veled, Xbox?
A cég júniusban bejelentett két hordozható hardvert, amik nem saját fejlesztések, hanem az Asus ROG Ally kézi pécéinek valamilyen mutációi lesznek. A kézi pécék piaca kicsi, ráadásul a Steam Deck magabiztosan uralja, a pletykák szerint ráadásul a ROG Xbox Ally nem lesz éppen olcsó (egyes modellek ára ezer dollár körüli), így első blikkre nehezen érthető, hogy mit akar ezzel a Microsoft.
Ugyanakkor a ROG Xbox Ally megmutatja, hogy a vállalatnál hogyan képzelik most éppen az Xbox jövőjét: úgy, hogy egy külső partner csinál egy gépet, ők pedig elnevezik azt Xboxnak. A cég június közepén a készülő új asztali konzolról is beszélt és bejelentett egy többéves együttműködést az AMD-vel. A Microsoft nagyon nyitott rendszert ígér, amivel bármilyen helyzetben könnyen lehet majd játszani Xbox-játékokkal – a régiekkel is. Sok konkrétum nincs, de az ígéretek alapján ez a rendszer olyan nyitott lesz, hogy nyugodtan nevezhetjük pécének is, amit az AMD épít. De milyen pécé kell ahhoz, hogy régi Xbox-játékokat tudjon futtatni? Az emulációhoz erős hardver kell, amiből sokszámjegyű árcédula következik. Hogyan lesz ez a „konzol” versenyképes? Miért kellene megvenni egy sima pécé és a Game Pass helyett? Mi lesz így egyáltalán a Game Passzal? A bejelentés megannyi kérdést vet fel.
Vannak, akik máris az Xbox végét vizionálják, és nem csak újságírók. Laura Fryer, az első Xboxot megalkotó csapat egyik alapítója és későbbi technológiai igazgató egy YouTube-videóban kesergett azon, hogy a Microsoftot mennyire nem érdekli már, hogy hardvert fejlesszen. „Személy szerint úgy gondolom, az Xbox mint hardver, halott” – összegezte érzéseit. Azt mindenesetre a játékiparban már mindenki tényként kezeli, hogy a következő Xbox konzol az utolsó lesz.
És nem lehet a változásokról beszélni az MI említése nélkül. A Microsoftnak belefért annak idején, hogy milliárdokat bukjon azon, hogy belépjen a konzolpiacra – de ugyanennek a techóriásnak két évtizeddel később az Xbox már olyan projekt, amiben már nem lát sem nagy pénzt, sem presztízsértéket. Satya Nadella vezetése alatt az innovációt elnyomták a rövid távú pénzügyi szempontok. A túlérett kapitalizmusra a jelenlegi Microsoft kiváló példa: nem tart ki a nagy elképzelések mellett, hanem folyton arra irányítja a céget, ahonnan éppen a legtöbb hasznot reméli. Ez most éppen a mesterséges intelligencia, amibe dézsával öntik a pénzt, nehogy lemaradjanak a Google-től. A vállalat pénzügyi éve júniusban ért véget, akkor a cég közölte, hogy a következő évben 80 milliárd dollárt költ majd MI-infrastruktúrára – ez 25 milliárddal több annál, mint amit a most véget ért pénzügyi évben költött.
Ekkora befektetés egy Microsoft méretű óriásnak sem megy anélkül, hogy máshol nem vágná meg a költségeket, ami részben magyarázza a mostani leépítést és a korábbiakat is a stabil profit ellenére. Sőt, a profit részben éppen a leépítések miatt volt stabil. Hogy akkor mi értelme volt korábban szintén tízmilliárdokat költeni játékfejlesztő stúdiókra, ha ezek egy részét bezárják vagy karcsúsítják, a népszerűtlen döntésekkel pedig elidegenítik a rajongókat? Ezt nehéz megmagyarázni még akkor is, ha elfogadjuk, hogy tényleg lehettek olyan projektek, amiknél indokolt volt a bezárás. De ezzel együtt is könnyű úgy értelmezni a történteket, hogy az Xbox vezéráldozat lesz az MI-piaci versenyben.
Persze az Xbox márkanév nem tűnik el, sosem csinálna ilyesmit a Microsoft (csak a Zune-nal, emlékszik még arra valaki?), de a cég a játékpiacon a konzolgyártó szerepből a játékkiadói identitás felé mozog. Egy olyan kiadó lesz, aminek akár lehet is valamilyen hardvere, amire Xbox-matricát lehet ragasztani, lesz Game Pass szolgáltatása, de végső soron mégis csak a játékai miatt lesz fontos. És nem a játékok ötletessége miatt, hanem éppen ellenkezőleg: a Microsoft lesz az unalmas beszállító, ahonnan bármilyen platformon be lehet majd szerezni az aktuális Call of Dutyt és Minecraft-kiegészítőt, Elder Scrolls- vagy Fallout-játékot, és még sorolhatnánk, mert rengeteg fontos játékbrand van a vállalatnál. De izgalmas újításokat már nemigen várhatunk. További leépítéseket annál inkább.
Magyarország pedig annyira sem számíthat, mint a nagyobb piacokkal bíró országok. A Verge névtelen forrása szerint a Microsoft átszervezi az egész közép-európai Xbox-disztribúcióját, bizonyos országokban meg is szünteti. Hasonló információk a Telexhez is eljutottak, értesüléseink szerint a régió több országában elbocsátottak a helyi Microsofttól olyan embereket, akik korábban a konzol terjesztésével foglalkoztak. Magyar megszólalót nehéz találni a témában, mert részben már korábban is központosítva lett az Xbox kommunikációja, de a magyar kapcsolattartók körében jelenleg is teljes a tanácstalanság, és van, akinek a munkájára már biztosan nem számít a Microsoft. Kérdéseinket elküldtük az illetékes cseh ügynökségnek, ha válaszolnak, frissítjük a cikket.
Ebben a helyzetben nagyon beszédes, hogy Magyarországon gyakorlatilag egy éve nem lehet Xbox Series gépeket kapni, vagy legalábbis nem a hivatalos disztribútortól. Az alapján, amit nem hivatalosan megtudtunk, a kevésbé profitábilis országokkal egyszerűen nem foglalkozik tovább a Microsoft. Még az is előfordulhat, hogy a következő Xbox gépeket egyszerűen nem lehet majd kapni hivatalosan Magyarországon. Vagy ki kell majd menni értük nyugatra, mint a nyolcvanas években, vagy találni olyan boltot, ami behozza nyugatról és jelentősen drágábban továbbadja. Illetve még esetleg a partnercégek (pl. az Asus) felléphetnek disztribútorként, de ők nem fognak megtölteni minden Media Marktot.
Szóval kisebb csoda kellene ahhoz, hogy az Xbox 25. születésnapja jövőre jó hangulatban teljen. Az Xbox jött, látott, győzött… aztán veszített.
