Lárvazabálók lehettek a neandervölgyiek
Előfordulhat, hogy a neandervölgyiek mégsem ettek annyi húst, mint eddig gondoltuk. Korábban a rendelkezésre álló csontok nitrogénizotóp-arányai alapján kutatók azt feltételezték, hogy ez az embercsoport szinte kizárólag húst fogyasztott, egy friss kutatás szerint azonban az értékek mással is magyarázhatók: egy sokkal kiegyensúlyozottabb, mindenevő étrenddel, aminek szerves részét képezhették a lárvák (nyű) és a növényi eredetű táplálékok, írja a New Scientist.
„A nyüvekből nagy mennyiség állt rendelkezésre, könnyen összegyűjthetők, és tápanyagban gazdagok” – mondta Melanie Beasley, a Purdue Egyetem kutatója. Hozzátette, hogy számos bizonyíték áll rendelkezésre arra, hogy több múltbéli társadalomban fogyasztottak rendszeresen nyüveket, sőt, szándékosan erre „tenyésztették” őket.
Ezért a fosszilis csontokban lévő kollagén izotóparányainak vizsgálata elárulhatja, milyen étrenden éltek az élőlények: a húsevők értékei magasabbak, mint a növényevőké. Csakhogy amikor a kutatók a neandervölgyiek csontjainak izotóparányait vizsgálták, meglepő eredményt kaptak: ezek még az oroszlánokénál és hiénákénál is magasabbak voltak. Így alakult ki az a narratíva, hogy a neandervölgyiek nagyjából kizárólag húst fogyasztottak, és elsősorban nagyvadakra vadásztak.
Beasley szerint azonban ekkora mennyiségű húsba a modern ember belehalna, fizikailag lehetetlen, hogy a neandervölgyiek is ennyit fogyasztottak volna. Ha túl sok fehérjét eszik valaki, a szervezet nem tudja megfelelően lebontani és eltávolítani a mérgező melléktermékeket, például az ammóniát. Ráadásul mára számos közvetlen bizonyíték is van arra, például fogkőelemzésekből, hogy a neandervölgyiek növényeket is fogyasztottak.
A magas nitrogén-15 értékeket először rothadó hús fogyasztásával magyarázták, ami ammóniát és más gázokat bocsáthat ki, és növelheti a nitrogén-15-szintet. Beasley és kollégái megállapították, hogy ahogy az izomszövet rothad, a nitrogénizotóp-arány valóban emelkedik, de nem olyan mértékben, mint korábban hitték. A lárvákban viszont sokkal nagyobb mértékugrás figyelhető meg.
Beasley kiemelte, hogy ezek előzetes eredmények, de a kutató azt is mondta, hogy azt már egyértelműen mutatják: a neandervölgyiek izotóparányait nem csak a húsevés magyarázhatja. Szerinte valószínűleg több tényező kombinációja a reális: a rothadó hús fogyasztása, feldolgozása és főzése, és a nyüvek étrendbeli jelenléte.
A kutatás egyúttal azt is sugallja, hogy a „paleodiéta” valójában rothadó húst és nyüveket is kellene, hogy tartalmazzon, mondta a kutató.
