A fény sötét oldala: a közvilágítás miatt tízezerszámra pusztulnak el értelmetlenül a dunavirágok
Aki a napokban sötétedéskor Budapesten vagy más Duna-parti városban sétálgatott, felfigyelhetett rá, hogy a szúnyognál jóval nagyobb, fehér, lepelszerű szárnyakkal csapkodó rovarok gomolyogtak az utcai lámpák fényében. De az is lehet, hogy a földön látta meg a tetemeikből álló szőnyegszerű masszát. Ezek a rovarok a dunavirágok, amik teljes pompájukban egy napot élnek, majd násztáncuk és utódnemzésük után el is pusztulnak.
A rövid élet beléjük van kódolva, de a mesterséges fények rengeteg dunavirágot megakadályoznak abban, hogy teljesítsék életprogramjukat. A lámpafények miatt már a násztánc is elmaradhat, vagy a nőstények nem tudják lerakni a petéiket a vízre. A dunavirágok életét felborító fényszennyezésről Kriska György biológus és fia, Kriska Ferenc készítettek filmet A fény sötét oldala – kérészmentők akcióban címmel, aminek online premierje most a Telexen látható:
Kriska Györggyel, az ELTE TTK docensével, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadójával, az MTA doktorával az idén korán érkezett dunavirágzásról is beszélgettünk.
A dunavirágzás általában augusztus közepén kezdődik, de idén körülbelül egy hónappal hamarabb indult meg a rajzás. Kutatók korábbi megfigyelései alapján a rajzás akkor tolódik el időben, ha április után a folyókon a megszokottnál alacsonyabb a vízállás. Ekkor több fényhez jutnak a medrek aljzatán élő algák, amik aztán bőséges tápanyagot biztosítanak a dunavirág lárváinak is, amik hamarabb fejlődnek ki és érik el a megfelelő testtömeget. A dunavirágok lárvái a vízben lebegő, planktonikus szervezetek kiszűrése mellett az aljzaton kialakuló, magasabb tápanyagértékkel bíró élőbevonatot is fogyasztják, ami hozzájárulhat a faj sikerességéhez is.
Kriska György felidézte, hogy 2018-ban is hasonlóan korán indult a rajzás, de ami most újdonság, hogy nem az olyan mellékfolyókon kezdődött el először, mint a Rába, a Rábca vagy az Ipoly, hanem magán a Dunán. Azt, hogy ez miért történhetett így, egyelőre csak találgatják, de valószínűleg ezt is az alacsony vízszint magyarázza. Kriska arra számít, hogy az utóbbi napokban lezajlott kisebb vízállás-emelkedés visszafoghatja valamennyire a rajzás intenzitását, de a következő két hétben még azért erős lesz a dunavirágok jelenléte. Kisebb-nagyobb rajzások egyébként 2023-ban még októberben is előfordultak.
A darabonként tízezer forintos természetvédelmi értékű dunavirággal a Duna teljes magyarországi szakaszán lehet találkozni, de idén jelentettek egyedeket már a folyótól nagyon távol, például Kecskeméten és Fülöpházán is. Ezek a kérészek nem környékbeli kisebb patakokban szaporodtak, hanem valószínűleg a szél, a mesterséges fények vagy a nekik folyónak tűnő aszfaltutak térítettek el őket a Dunától. Ilyesmire külföldön is van példa: Észak-Amerikában olyan tömeges tud lenni egyes kérészfajok rajzása, hogy radarral is nyomon lehet követni a folyóktól jelentős távolságra elvetődő nagyobb csapatokat.
Azt, hogy miért vonzódnak ennyire a fényhez a dunavirágok, még nem sikerült megfejteni, de Egri Ádám, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa vezetésével azt már megállapították, hogy a rövidebb hullámhosszú fények, mint az ultraibolya és a kék, erősebben hatnak rájuk. Amikor napnyugta után megkezdődik a rajzás, akkor az égboltfény kék összetevőjének százalékos aránya eleve megnő, és ez valamilyen módon a tájékozódásukat is segítheti, és olyan feltevés is van, hogy kék fényhatás váltja ki a szinkronizált előbújásukat is.
A fény által megbabonázott dunavirágok az amúgy is rövid életüket teljesen elpazarolják, a lámpák körüli nagy gomolygásban lehetetlenné válik a sikeres szaporodásuk. A nőstényeknek a vízre kellene lerakniuk a petéiket, de a lámpafények foglyaiként el sem jutnak odáig.
„A kérészek szebb élőlények, mint a szúnyogok, emiatt valahogy empatikusabbak is velük az emberek. Sokszor fel is merül bennük, hogy mit lehetne tenni az érdekükben. Egyet lehetne tenni. Ott, ahol nem feltétlenül szükséges, le kell kapcsolni a közvilágítást, vagy legalább a fényerőt kellene csökkenteni a rajzás időszakában, de már az is sokat segíthet, ha sárgás fényű lámpákat használnak” – mondta Kriska György. Időnként néhány Duna-menti önkormányzat ezt meg is teszi, de a fényszennyezés még így is nagyon magas.
A kérészek a közvilágítás miatt távolodnak el leggyakrabban a parttól, de a hidak is megzavarják őket abban, hogy kövessék a folyók szalagjait. A hidakon elhelyezett lámpáknál is tízezerszám torlódnak fel a dunavirágok, és olykor veszélyesen csúszóssá is tudják tenni a burkolatot a mindent elborító tetemeik. Néhány helyen, például a tahitótfalui Tildy Zoltán hídon vagy a budapesti Árpád hídon már működik a kutatók által kifejlesztett kérészvédő fénysorompó, ami kékes fényével a folyó fölött tartja a dunavirágokat. Kriska György azt mondta, hogy már azzal is sokat lehetne segíteni, ha a közvilágítás lámpáit kifejezetten a burkolat felé irányítanák, hogy ne vonzzák magukhoz nagy távolságokból a kérészeket.
A fénysorompók mellett már egy civil kezdeményezés is segíti a dunavirágokat, hogy be tudják teljesíteni az életprogramjukat. Idén harmadszor fog Szentendréről indulni egy csapat, hogy kenukra, sárkányhajókra kihelyezett lámpákkal erősebb vonzerőt gyakoroljanak a dunavirágokra, mint a part menti sétány vagy a város fényei. Az így megbűvölt kérészek a vízen úszó hajókat követve a folyó felett maradnak, és le tudják rakni a petéiket. (A program még szervezés alatt áll, a pontos információk a Dunavirágzás Facebook-csoportban lesznek közzétéve.)
Hogy miért kell védeni a kérészeket, ha milliószámra repkednek? A rövid életük során az emberek gyönyörködni is tudnak bennük, de ennél sokkal fontosabb az, hogy a lárváik biológiai ventilátorként szellőztetik át a mederhordalékot oxigénnel, és fontos szerepet játszanak mikrobiológiai és biogeokémiai ciklusok fenntartásában – ezek a szakszavak pedig nagyjából azt fedik le, hogy a dunavirágok fokozzák a folyók öntisztuló képességét, árvizeknél a szennyezőanyagok lebontását, így védik az ivóvízbázisokat is. Ha a kérészek évről évre elég petét tudnak lerakni, számíthatunk rá, hogy ezt az ökológiai szolgáltatást sokáig biztosítják nekünk.
