
Az hagyján, hogy meleg van, és még este sem mindig lehet egy jó kis huzattal lehűteni a lakást, házat, de ha az embernek nincs szúnyoghálója az ablakán, vagy rossz pillanatban nyitotta ki az ajtót, akkor jó eséllyel azért is álmatlan éjszakája lehet, mert folyamatosan egy kis vérszívó zümmögését kell hallgatnia.
Van, aki azt állítja, hogy immunis, míg más azt érezheti, hogy egy nagy szúnyogcéltábla van a hátán. Van, aki szerint kis keresztet kell nyomni körömmel a csípésbe, hogy ne viszkessen (már itt szögezzük le: ez nem működik), míg más a sörivásra esküszik. Mi most a helyzet a rovarcsípésekkel? Dr. Degovics Döníz bőrgyógyász, a Szegedi Tudományegyetem tanársegéde segített nekünk eligazodni.
Tényleg több a szúnyog? Nyakunkon a trópusok?
A klímaváltozás miatt a saját bőrünkön is tapasztaljuk, hogy egyre kevesebb a hideg, és egyre több az enyhébb, melegebb nap. Ezt nemcsak mi vesszük észre, hanem azok az élőlények is, akik rosszul viselik a hideget.
„A melegebb telek és a hosszabb, enyhébb őszök miatt a rovarcsípések szezonja kitolódik: akár kora tavasszal és késő ősszel is találkozhatunk méhekkel, darazsakkal és szúnyogokkal”
– mondta a szakértő.
A felmelegedés nemcsak a helyi szúnyogoknak kedvez, hanem a trópusi rokonaiknak is, amik egyre gyakrabban jelennek meg Európában, így Magyarországon is. A megjelenésüket segíti az egyre több utazási lehetőség, a növekvő külföldi áruforgalom, míg a megmaradásuk mögött a rájuk nézve egyre kedvezőbb időjárás áll.
Ahogy a hazai szúnyogok, úgy a behurcolt fajok is képesek kórokozókat terjeszteni, 2024-ben az Országos Vérellátó Szolgálat például korlátozta is a véradást a tigrisszúnyogok miatt. Az ázsiai tigrisszúnyog terjesztheti például a dengue-, a chikungunya- és a zikavírust, ám ehhez előbb fel kell szednie egy fertőzött emberből vagy állatból. Emiatt ezek a betegségek itthon ritkák, és csak behurcolt esetként fordulnak elő, például akkor, ha valaki egy külföldi utazáson fertőződik meg.
A bőrgyógyász szerint a rovarcsípések időszaka hosszabb lett, és némileg a kockázatuk is nőtt, de egyelőre nem kell rettegni attól, hogy trópusi járványok ütnék fel a fejüket a vérszívók miatt.
Sapka, sál, mehet locsolni
Ha az ember tart a csípéstől, akkor van néhány eszköz, praktika, amikkel védekezhet a szúnyogok ellen. A bőrgyógyász szerint ha a szabadba készülünk, érdemes kenős vagy permetes rovarriasztót használni a bőrön, valamint a hosszú ruházat is segíthet a védelemben – persze ez nyáron egy fokkal kényelmetlenebb megoldás. Ha valaki a természetbe megy kirándulni, akkor a világosabb, hosszú nadrág segíthet a felakaszkodni próbáló kullancsok kiszúrásában is.
A teraszon, kertben be lehet vetni füstképző szúnyogirtó spirálokat és szúnyogriasztó lámpaolajokat, míg zárt térben az ilyen hatású párologtatók, aeroszolok jelenthetnek megoldást.
Persze néha a rovarok nyernek; a leggyakoribb csípések közé a szúnyog-, méh-, darázs-, bolha- és kullancscsípések tartoznak, de ritkábban előfordul ágyipoloska- vagy pókcsípés is. Ezeket azonban a legtöbben magukban kezelik, a doktornő szerint naponta egy-két beteg jelentkezik rovarcsípés miatt orvosnál.

Sokan érzik, hogy a szúnyogok egyre vérszomjasabbak, ám ez nem ilyen egyszerű. Egyrészt, ahogy szó volt róla, egyre hosszabb a szezonjuk, így többet is találkozunk velük, több esélyünk van csípést szerezni. Emellett valóban megjelentek új fajok, amik szintén hozzájárulhatnak a gyakoribb találkozáshoz.
Azonban az, hogy mennyire viszket vagy mekkora a pukli, nem feltétlenül a fajokon vagy a vérszomjukon múlik, hanem az egyén immunrendszerén, pontosabban a csípésre adott immunválaszán.
„Tehát nem arról van szó, hogy a szúnyogok vérszomjasabbak lennének, hanem arról, hogy bizonyos fajok terjedése és a változó környezeti feltételek miatt több velük a találkozás, és a csípéseik egyeseknél erőteljesebb reakciót okozhatnak”
– összegezte a szakértő.
Tényleg van, akit jobban szeret a szúnyog?
A füst a mondás szerint a szépre száll, de kire száll a szúnyog? Ez sok mindentől függ: a szúnyogok nagyon érzékenyek a kilélegzett szén-dioxidra – ezért is hajlamosak a fejünk körül repdesni, amikor mi próbálunk aludni –, így azok, akiknek intenzívebb az anyagcseréjük (például terhes nők, sportolók vagy akik nemrég alkoholt ittak), könnyebben kerülnek a kártevők célkeresztjébe.
Ha valaki eddig úgy érezte, hogy genetikailag is vonzóbb a szúnyogoknak, most büszkélkedhet: valóban így van. A szakértő azt mondta, hogy ikervizsgálatok szerint bizonyos öröklött tényezők befolyásolják, mennyire kelendő az ember vére. Az még vitatott, hogy a vércsoport szerepet játszana ebben, a döntő tényező a bőrön élő mikroorganizmusok és az egyéni illatprofil – ezt pedig nagyban meghatározzák a bőrben termelődő karbonsavak. Ha valaki úgy érzi, hogy szúnyogmágnes, akkor jó eséllyel több ilyet termel a bőre.
Bár a dezodorok és a parfümök, illatanyagos szappanok befolyásolják a testszagot, így azt is, mennyire ínycsiklandó az ember egy szúnyognak, a szakember szerint egyelőre nincs tudományos ajánlás arra, milyen a legjobb szúnyogtaszító szappan vagy parfüm.
Mi van, ha már megcsípett?
Normál esetben bármi csípte meg az embert, legyen az méh, darázs, szúnyog vagy pók, a szervezet immunválasza egy 5-10 milliméteres, vörös, duzzadt, viszkető pukli, ami 2–10 nap alatt elmúlik. Egy enyhébb reakcióra a bőrgyógyász szerint sikeresen bevethetők a gyógyszertárakban vény nélkül kapható dimetinden- vagy cink-oxid-tartalmú készítmények, ám előfordulhat, hogy a szervezet intenzívebben reagál.
Ilyenkor a bőrpír és a duzzanat akár 10 centisnél nagyobb is lehet, és ezek enyhítésére a bőrgyógyász szisztémás antihisztamin- vagy lokális, glükorotikoid-tartalmú készítmények használatát javasolja.
Ritka, de előfordul, hogy a méh- vagy darázscsípés anafilaxiát okoz, ami olyan, sürgősségi ellátást igénylő, potenciálisan életveszélyes allergiás reakció, ami több különböző tünettel is járhat. Ilyen például az, hogy a csípést követő 20-30 percen belül több szervrendszert érintő panaszok jelentkeznek, például kiütés, viszketés, ajak- vagy szemhéjduzzanat, hasi görcs, hasmenés, hányás, szorító érzés a mellkasban, rekedtség, légszomj vagy szédülés. A legsúlyosabb esetekben leeshet a vérnyomás, az ember elájulhat, és leállhat a légzése vagy a keringése. Jó hír, hogy a méh- és darázsméregre érzékeny emberek ma már immunterápiával kezelhetők, ami jelentősen csökkenti az ilyen súlyos reakciók kockázatát.
„Gyakori tévhit, hogy a kalciumtartalmú készítmények hatékonyak az allergia kezelésében, azonban a tudományos vizsgálatok egyértelműen kimutatták, hogy nincs ilyen hatásuk. Ezért allergia kezelésére nem javasolt a használatuk”
– hangsúlyozta a bőrgyógyász.
Viszont a meleg és a hideg segíthet, ugyanis átmenetileg enyhíthetik a csípés okozta viszketést, mert gátolják a bőrben a viszketésért felelős idegi jelátvitelt. A szakértő szerint kapható olyan eszköz, ami 50 fokosra melegszik fel, és csak néhány másodpercig érintkezik a bőrrel, így biztonságosan bevethető csípések ellen.
Azt azonban nem ajánlja, hogy valaki, mondjuk, a gázon felmelegített kanalat nyomjon a csípéshez, mert nagyon könnyen égési sérülést okozhat – ami általában rosszabb, mint a 2–10 napon belül lelohadó csípés.