Annyira visszahúzódott egy olaszországi gleccser, hogy már csak drónokkal lehet vizsgálni
A klímaváltozás miatt annyira visszahúzódott az észak-olaszországi Lombardiában fekvő egyik legnagyobb gleccser, a Ventina, hogy a geológusok 130 év után felhagytak a hagyományos mérésekkel, írja az MTI.
Az ABC News azt írja: az idei forró nyár után a szakemberek azt tapasztalták, hogy a gleccser évenkénti visszahúzódását mérő egyszerű karókat sziklaomlások és törmelék temette be, a terep pedig annyira instabillá vált, hogy a jövőben személyes vizsgálatokra már nincs lehetőség. Az elmúlt 130 évben így mérték a gleccser mozgását, most már csak távolról lesz lehetőségük erre a kutatóknak.
A Lombardiai Gleccserkutató Szolgálat hétfőn közölte: mostantól drónfelvételek és távérzékelés segítségével követik nyomon a gleccser folyamatos zsugorodását.
A geológusok szerint a Ventina-gleccser az első mérőpontok elhelyezése, vagyis 1895 óta már 1,7 kilométert veszített a kiterjedéséből.
Az olvadás az utóbbi években felgyorsult: a gleccser az elmúlt tíz évben 431 métert húzódott vissza, ennek közel a felét 2021 óta – közölte a szolgálat. Ez újabb példája annak, hogyan olvadnak és zsugorodnak egyre gyorsabban Európa gleccserei a globális felmelegedés hatására.
„Míg az 1980-as évekig még remélhettük, hogy a visszahúzódás normális ciklusokban zajlik, vagy legalább mérsékelt marad, az elmúlt negyven évben valami igazán megdöbbentő történt” – mondta Andrea Toffaletti, a gleccserkutató szolgálat munkatársa.
Olaszország hegyi gleccserei – amelyek az Alpokban, a Dolomitokban és a középső Appenninekben találhatók – évek óta visszahúzódnak a téli hóhiány és a rekordmeleg nyarak következtében. A gleccserek minden nyáron olvadnak valamennyit, az olvadékvíz táplálja a hegyi patakokat és folyókat. Csakhogy a forró nyarak miatt a téli hótakaró már egyre kevésbé marad fenn.
„Ahhoz, hogy a gleccser regenerálódjon és egyensúlyban maradjon, télről bizonyos mennyiségű hómaradványnak a felszínen kell maradnia a nyár végére. Ez azonban egyre ritkábban történik meg” – tette hozzá.
A szolgálat szerint az Alpok éghajlati szempontból forrópontnak számítanak: az iparosodás előtti időkhöz képest itt kétszer akkora a hőmérséklet-emelkedés, mint a globális átlag, ennek következtében az alpesi gleccserek több mint 64 százalékát elveszítették a térfogatuknak.
