Egy agyhalott emberbe ültettek át egy disznótüdőt, ami még kilenc napig működött
Egyre kevesebb az átültethető szerv, azért nagyobb teret kaphat a xenotranszplantáció nevű eljárás, amely nem emberi szervek felhasználását jelenti, és ennek egyik lépcsőfoka a sebészek által most ismertetett eset.
Az orvosok egy genetikailag módosított sertés tüdejét ültették be egy agyhalott ember szervezetébe, és a tüdő még kilenc napig működött, de hogy ez általános eljárás legyen, arra még sokáig kell várni, írta a Guardian.
Az átültetést egy kínai orvoscsoport hajtotta végre, és erről a Nature Medicine-ben számoltak be. A donorsertésen hat genetikai módosítást hajtottak végre, mielőtt a tüdejét beültették volna a 39 éves agyhalott férfi szervezetébe. A tüdő 216 órán át életképes és funkcionális maradt, és nem váltott ki hiperakut kilökődést, gyors, erőszakos immunválaszt, és fertőzés jelei sem mutatkoztak.
A transzplantáció után 24 órával a tüdő folyadékfelhalmozódás és károsodás jeleit mutatta, valószínűleg a transzplantációval összefüggő gyulladás miatt. A befogadó erős immunszupresszív gyógyszert kapott, de a tüdőt így is fokozatosan megtámadták az antitestek, és idővel jelentősen károsodott.
Justin Chan, a NYU Langone Transzplantációs Intézet tüdőtranszplantációs sebésze a transzplantációról szóló tanulmányt ígéretes munkának nevezte, de szerinte még csak feltételezett sikerről lehet beszélni, mert ezekkel a tüdőkkel még nem képesek önálló életre a betegek.
A xenotranszplantáció az elmúlt években forró kutatási területté vált, sertésekből kivett máj, vese és szív átültetésével is próbálkoztak már. Az eljáráshoz genetikai módosításokat hajtanak végre, bizonyos sertésgéneket eltávolítanak, amelyek helyére specifikus emberi géneket illesztenek be, hogy csökkentsék a szervek kilökődésének esélyét az átültetés után.
A vizsgálatok kezdeti fázisában jellemzően agyhalott emberek a befogadók, és csak utána alkalmazzák az eljárást más betegeknél. Eddig csak néhány élő befogadó volt, sokan heteken vagy hónapokon belül meghaltak a műtétek után, bár nem feltétlenül a transzplantációval kapcsolatos szövődmények miatt. A sertésvesékkel voltak eddig jó tapasztalatok, többen hónapokkal az átültetés után is éltek.
A szakértők szerint a tüdővel végzett xenotranszplantáció különösen bonyolult. A tüdő immunrendszere nagyon aktív, hiszen minden belégzéssel olyan szennyezések, fertőzések kerülnek bele, amit támadásként érzékel. Az átültetéseknél viszont a felfokozott immunválasz káros lehet.
