Kockázat van, közvetlen veszély nincs az Etnán
Kedden az MTI nyomán több helyen is megjelent a médiában, hogy „augusztus 10. után hétfő este hamuszórással ismét kitört az Etna”, valamint „a légi forgalomra a legmagasabb riasztási szintet adták ki, de a cataniai repülőtér egyelőre nyitva van” – ez sajnos félrevezető tájékoztatás, ami nem ad hiteles képet Európa leglátogatottabb vulkánjának működéséről és a kapcsolódó veszélyről.
Mi a helyzet az Etnán?
A vulkán július végén, augusztus első napjaiban mutatta jelét annak, hogy másfél hónapos szünet után ismét aktivizálódik. Ekkor a Délkeleti kráterben időszakos kis robbanásos kitörések voltak, amiket magam is láttam. Augusztus 10-én a másik csúcsi kráter, a Bocca Nouva előterében nyílt fel a földfelszín nagyjából 3000 méteres tengerszint feletti magasságban, és elindult egy vékony lávafolyam a vulkán délnyugati lejtőjén, ami jelenleg mintegy 2300-2400 méter magasságban jár, azaz 600-700 méternyi magasságot ereszkedett le ugyanott, ahol februárban is volt egy hasonló lávafolyam. Néhány nappal később intenzívebbé vált a Délkeleti kráter kitörése, és augusztus 20-tól már jól látható lávatűzijáték-kitörések zajlottak, a vulkáni kúp oldalán pedig itt is lávafolyam indult el két ágban. A két vulkáni kúp között egy újabb helyen is felnyílt a földfelszín és folyt ki láva.
A földfelszín alatti magma felemelkedést, a magmamozgást a földremegés amplitúdójának (kilengésének) növekedése mutatja, aminek mértéke jelenleg a vörös zónában van, összhangban az épp zajló kitöréssel. A vulkáni működés alapvetően a csúcsi területen történik, jelentős veszélyt egyelőre nem mutat, hozzátéve, hogy egy aktív vulkánon mindig van potenciális veszély, és a helyzet gyorsan változhat.
Hétfő este annyi történt, hogy a vulkán tetejét felhő borította, a földremegés amplitúdója pedig emelkedett. Ilyen viszonylag meredek emelkedés szokta megelőzni az intenzív paroxizmális kitörést, ami több száz méter magasra emelkedő lávaszökőkút-kitöréssel és több kilométer magasra feljutó hamufelhővel jár, és a széljárástól függően ez érintheti a cataniai repteret is, ami a légi közlekedés leállással járhat. Ez a helyzet azonban most nem áll fenn. Mindenesetre a protokoll szerint a bizonytalan kimenetre hivatkozva elővigyázatosságból emelték a készültségi szintet, amit hamarosan vissza is állítottak alacsonyabb fokozatra. A földremegés amplitúdója jelenleg is ingadozik, de továbbra is a vörös zónában van.
A vulkán csúcsi területére felvonóval lehet feljutni 2900 méter tengerszint feletti magasságba. Ide jelenleg is fel lehet menni, kis sétát önállóan is lehet tenni, azonban az aktív kitörési terület közelébe csak képzett túravezetőkkel lehet menni. Nekik van vulkanológiai tapasztalatuk, jól ismerik az Etnát, és folyamatos rádiókapcsolatban vannak az INGV Etna Vulkán Obszervatóriummal. Ők sokkal több információt, adatot látnak, mint ami publikus. Szintén előírás, hogy nem lehet 50 méternél jobban megközelíteni a lávafolyamot. A túravezetések jelenleg is zajlanak, sőt van olyan lehetőség is, hogy az éjszakát is fenn lehet tölteni a csúcsterületen.
Nem őrültség ilyenkor felmenni egy vulkánra?
Ez a kérdés nyilvánvalóan felvetődhet. Ott van az új-zélandi white-szigeti/whaakari tragédia esete, ahol egy hirtelen jött vulkánkitörés miatt számos turista meghalt. Fontos hangsúlyozni tehát azt is, hogy a vulkánok különbözőek, és mindegyik esetében fontos megismerni a működés természetét. E mögött intenzív tudományos munka áll, a vulkanológusok azon dolgoznak, hogy jobban megértsük a vulkánkitörések okát és lefolyását. Jövőre egy elnyert európai uniós pályázat keretében a mi kutatócsoportunk és részt vesz többek között az Etna kőzettani vulkanológiai kutatásában, a fenti cél érdekében.
A vulkánturizmus dinamikusan fejlődő szolgáltatás és érzékeny terület, ahol összhangba kell hozni a helyi érdekeket a biztonsággal. Láttuk ezt Izlandon is, ahol a Kék Lagúna folyamatosan működik és fogadja a turistákat, annak ellenére, hogy alatta 3-5 kilométer mélyen magma gyűlik fel, emelkedik a földfelszín, és időszakosan vulkánkitörés zajlik a közelében. Sőt a legutóbbi vulkánkitörés esetében volt lehetőség megközelíteni a lávamezőt is. A turisztikai érdeklődés nagy, és ezt ki kell szolgálni, ebből élnek nagyon sokan, és ez így van Izlandon, a Hawaii-szigeteken és az Etnán is. Turisztikai főszezon van, nagyon sokan szeretnék látni az Etnát, különösen, ha működésben van, ahogy most is. Itt kell megtalálni azt a pontot, ami nem sért érdekeket.
A fő szempont természetesen a biztonság. Ezért a veszélyesebb területeket csak jól képzett túravezetőkkel lehet megközelíteni. Tudni kell azt is, hogy ezeknek a túravezetőknek és a térségnek is kiemelten fontos, hogy ne legyen baj, mert akkor minden borul. Ezért igyekeznek úgy megoldani ezt a helyzetet, hogy kiszolgálják az érdeklődést, segítsék a turisztikai fejlődést, de közben szem előtt tartsák a biztonságot is. Az INGV Etna Obszervatórium honlapján szabadon elérhető a földremegés amplitúdójának változása, ami folyamatosan mutatja a vulkán állapotát. Egy intenzívebb paroxizmális kitörés előtt meredeken kezd emelkedni a kilengésjel, ezt fontos figyelnie annak, aki az Etnára látogat.
Világos az is, hogy egy aktív vulkán esetében nem lehet mindenre teljesen felkészülni. Itt szemtől szemben van a turista a vulkáni működéssel – ezt tudni kell, ezzel tisztában kell lenni. Felelőtlenség? Csak gondoljunk bele, mennyi ilyen helyzet van körülöttünk: kalandparkok, kalandtúrák, de akár egy autópályás vezetés is. A veszélyeket fel kell mérni, és ennek tudatában lehet vállalni ilyen tevékenységet. Mindennek nyíltnak, átláthatónak kell lennie, és ebben fontos a tájékoztatás is. A vulkáni működést természetesen szorosan követjük tovább a Tűzhányó Blog Facebook-csoportjában, és adunk erről tájékoztatást!
A szerző geológus-vulkanológus, az MTA rendes tagja, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Kőzettan-Geokémiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA–HUN-REN CSFK PannonVulkán Lendület Kutatócsoport tagja, a Tűzhányó Blog Facebook-csoport vezetője.
