Egy joghurtra nem lehet hegyet építeni
Nagyjából száz évvel ezelőtt, 1924-ben született egy elmélet arról, hogy miért bírja el az ázsiai kőzetlemez a hatalmas tömegű Himalája hegységet és a Tibeti-fennsíkot. A kutatók most egy olyan teóriával álltak elő, ami megkérdőjelezi a korábbi tudományos eredményeket, írta a Livescience.
A korábbi elmélet szerint a Himalája úgy alakult ki 50 millió évvel ezelőtt, hogy az ázsiai és az indiai kontinens összeütközött. Az indiai tektonikus lemez az eurázsiai lemez alá csúszott, így a földkéreg vastagsága megduplázódott a közben felgyűrt Himalája és a Tibet-fennsík alatt. Émile Argand svájci geológus 1924-ben publikált tanulmánya szerint az indiai és az ázsiai kéreg egymásra csúszott, és 70–80 kilométeres vastagságot alkotva hordozza a Himalája és a Tibeti-fennsík súlyát.
Egy friss kutatás szerint ez az elmélet azért hibás, mert a kéregben lévő kőzetek körülbelül 40 kilométer mélyen megolvadnak, mert olyan nagy hőhatásnak vannak kitéve.
„Ha 70 kilométer vastag a kéreg, akkor a legalsó rész képlékenyé válik, olyan lesz, mint a joghurt, és joghurtra nem lehet hegyet építeni” – mondta Pietro Sternai, az olaszországi Milano-Bicocca Egyetem geofizika docense, az új tanulmány vezető szerzője a Live Science-nek.
Sternai Tectonics folyóiratban megjelent tanulmánya szerint az ázsiai és az indiai kéreglemez közé a földköpeny egy darabja ékelődött be, ami megmagyarázza, hogy miért nőtt olyan magasra a Himalája, és azt is, hogy miért tudta megőrizni a magasságát. A köpeny közvetlenül a kéreg alatt helyezkedik el, és sokkal sűrűbb, mint a földkéreg, ezért nem folyik el ugyanazon a hőmérsékleten. Eközben a kéreg olyan könnyű és lebegő, hogy egy jéghegyhez hasonlóan viselkedik, minél magasabbra emelkedik a Föld felszíne fölé, annál vastagabb lesz.
Sternai és kollégái elméletüket ázsiai és az indiai kontinensek ütközésének számítógépes szimulációjával alkották meg. A modell szerint az indiai lemez az eurázsiai lemez alá csúszott, és folyékonnyá kezdett válni, az így képződött anyag ezután felemelkedett, és nem az ázsiai kéreglemez aljához, hanem a litoszféra alapjához tapadt. A litoszféra a Föld külső, a kéregből és a felső földköpeny merev szilárd részéből álló kőzetburok.
Sternai szerint ez alapvető fontosságú, mert azt jelenti, hogy a Himalája alatti teljes szerkezetet megszilárdító, egymásra rétegződött kéreg között merev köpenyréteg található. A két földkéreg elegendő felhajtóerőt biztosít ahhoz, hogy a régiót felemelve tartsa, míg a köpenyanyag ellenállást és mechanikai szilárdságot biztosít. „Minden összetevő megvan, amire szükséged van a domborzat felemeléséhez és a Himalája és a Tibeti-fennsík súlyának megtartásához” – mondta.
