A Google nagy győzelmet húzott be az utóbbi évek legfontosabb techipari perében, de legalábbis sikerült elkerülnie a rá nézve legrosszabb forgatókönyvet: mégsem kell a cég feldarabolásával megválnia a Chrome böngészőtől – írja a Washington Post.
A Google ellen azért indult trösztellenes eljárás, mert az amerikai igazságügyi minisztérium szerint a cég monopóliumot épített a keresők piacán. Ennek lehetett volna a legdrasztikusabb következménye, hogy a céget a dominanciája visszanyesése érdekében a magasan piacvezető böngészője eladására kötelezik.
Amit P. Mehta szövetségi bíró döntése értelmében azonban a Chrome maradhat a Google-nél, azaz a céget mégsem kell feldarabolni. „A felperes túllőtt a célon, amikor e kulcsfontosságú eszközök kényszerített eladását kérte, amelyeket a Google nem használt fel semmilyen jogellenes [verseny]korlátozásra” – írta a bíró.
További jó hír a Google-nek, hogy azt a gyakorlatot is folytathatják, hogy fizetnek a gyártóknak azért, hogy a készülékeikre előtelepítsék a Google keresőjét. A cég öröme azonban így sem lehet teljes, mert korlátozásokról is döntött a bíró:
- Egyrészt ezek a keresőhasználati megállapodások a jövőben nem lehetnek exkluzívak, azaz hiába fizet dollármilliárdokat a Google, nem zárhatja ki ezzel a vetélytársakat a hasonló megállapodások megkötéséből.
- Másrészt bizonyos keresésiindex-adatokat meg kell osztania a cégnek a vetélytársaival.
A pert elindító igazságügyi minisztérium azt szerette volna, hogy tíz éven át éljenek a céggel szemben bevezetendő korlátozások, a Google ezt három évben szerette volna korlátozni, a bíró a kettő közé lőtte be a döntését: hat évben határozta meg a korlátozásokat.
Az is felmerült, hogy a Google-nek a jövőben a különböző keresőmotorok közötti választás megkönnyítésére fel kellett volna ajánlania egy ahhoz hasonló választóképernyőt, mint amilyet korábban a Microsoftnak kellett beépítenie a Windowsba, hogy a felhasználók az Internet Explorer helyett könnyebben választhassanak másik böngészőt. Ezt viszont a bíró végül elutasította.
A bíró szerint a Google gazdasági ereje ellenére „a bíróságoknak egészséges adag alázattal kell megközelíteniük a jogorvoslatok kialakításának feladatát. Ez a bíróság ezt tette”. Azt, hogy a döntése a techóriást megregulázni igyekvő kormányzat eredeti elképzeléseihez képest visszalépés, az is jelzi, hogy a Google részvényárfolyama a bejelentés után több mint hét százalékot ugrott.
A Chrome-ra korábban már be is jelentkezett vevőnek az OpenAI és a Perplexity is, a mesterséges intelligencia (MI) fejlesztésében élenjáró két cég proaktivitása pedig jelezte, hogy a keresőpiacon bőven túlmutató jelentősége van a Chrome jövőjének, hiszen az MI-csetbotok és -ügynökök fejlődése és térnyerése miatt épp átalakulóban van az internet, így nagyon nem mindegy, hogy kinél vannak a kapukulcsok (mindkét cég fejleszt is saját, MI-hangsúlyos böngészőt).
A kibontakozó MI-verseny alakulása miatt fontos az is, hogy a bíró döntése értelmében az exkluzív szerződések tilalma a Google saját MI-asszisztensére, a Geminire is kiterjed, hogy a keresőpiacon monopólummá növekedett cég ne tehessen szert igazságtalan előnyre ebben a szektorban. „Több mint egy évtized óta először van valódi esély arra, hogy olyan termék jelenik meg, amely érdemi kihívást jelent a Google piaci dominanciájával szemben” – írta erről a bíró.
A Google az első reakciója szerint egyrészt nyilván örül, hogy megtarthatja a Chrome-ot, másrészt viszont aggodalmát fejezte ki az adatmegosztás követelménye miatt. Eközben pedig továbbra is fellebbez az eredeti döntéssel szemben, amely kimondta a monopóliumát.
A döntés azért is jelentős, mert más techóriások sorsára is hatással lehet. Hasonló trösztellenes eljárás például a Meta ellen is folyik, ők az Instagram eladására kényszerülhetnek rá. De az Apple és az Amazon esetleges monopóliumát is vizsgálják az amerikai hatóságok.
