Napi egyetlen percnyi testmozgás is évekkel hosszabbíthatja meg az életünket
Egy amerikai kutatás szerint már napi egy perc intenzív edzés is jelentős pozitív egészségügyi hatásokkal járhat ahhoz képest, mint ha semmit nem mozgunk – írja a New Scientist.
Arról természetesen szó sincs, hogy olyasmi derült volna ki, hogy az egészséges élethez elég napi egy percet mozogni. Ideális esetben nyilván mindenki mindennap végezne érdemi testmozgást, és ettől sokkal egészségesebb lenne a társadalom – de az ideálistól messze vagyunk ezen a téren, az elhízás mára népbetegséggé vált, és globálisan vezető halálok a koszorúér-betegség, amelynek az egyik rizikófaktora a csökkent fizikai aktivitás. Magyarul a legkisebb is számít, minden jótékony hatású mozgási lehetőséget érdemes kihasználni.
Emmanuel Stamatakis, a Sydney-i Egyetem kutatója szerint azért kezdték el kollégáikkal az alkalmi testmozgások hatásait vizsgálni, mert csak a felnőttek 15 százaléka mozog rendszeresen, a többségnek nem sikerül beépítenie ezt a napi rutinjába, vagy eleve meg sem próbálja. Ezért olyasmiket kutatnak, mint hogy milyen egészségügyi hatásai lehetnek annak, ha valaki felsétál egy emelkedőn, energikusan játszik a gyerekeivel, vagy cipekedik. Az ilyen kísérleteikbe olyanokat vontak be, akik már amúgy is részt vesznek nagyobb egészségügyi vizsgálatokban.
2023-ban a kutatócsoport a UK Biobank nevű brit kísérlet több tízezer résztvevőjét vizsgálva arra jutott, hogy azok, akik napi 4,4 perc erőteljes aktivitást végeznek, 38 százalékkal kisebb valószínűséggel halnak meg bármilyen egészségügyi okból a következő hét-nyolc évben, mint akik semmi ilyesmit nem csinálnak.
A kutatók ezúttal a NHANES nevű amerikai vizsgálat 3300 résztvevőjével végeztek kísérletet. Ezek az alanyok jellemzően kevésbé voltak fittek, mint a brit kutatás résztvevői, átlagosan túlsúlyosabbak voltak, és jóval kevesebb fizikai aktivitást is végeztek. Ebben a csoportban már napi 1,1 perc erőteljes aktivitás is elég volt a 38 százalékpontos kockázatcsökkenéshez a halálozásban. Természetesen ettől nem lettek ugyanannyira egészségesek, mint az eleve jobb helyzetből induló brit csoport tagjai, az összesített halálozási kockázatuk még így is magasabb volt, de a saját túlélési esélyeiket jelentősen javította ez a minimális napi mozgás.
„Ezt nevezzük plafonhatásnak: a magas fittségi szinttel rendelkező embereknél kisebb a fejlődési lehetőség, míg a valószínűleg alacsony fittségi szintű, inaktív embereknél nagyobb” – mondta a vizsgálat eredményeit értékelve Carlos Celis-Morales, a Glasgow-i Egyetem munkatársa, aki nem vett részt a kutatásban.
Maga a kutatást vezető Stamatakis is figyelmeztet azonban, hogy ez és a hasonló kutatások csak annyit tudnak megállapítani, hogy akik napi néhány perccel többet mozogtak, azoknál megfigyelhető a kockázatcsökkenés, de azt nem tudják ezzel a módszerrel bizonyítani, hogy ez a napi mozgástöbblet okozta a kockázatcsökkenést, noha logikusnak hangzik ez a következtetés. Társaival további vizsgálatokat terveznek, hogy erősebb ok-okozati bizonyítékokat találjanak.
