A Tisza már olyan mélyre vágta be magát, hogy megcsapolja a talajvizet

A Nem víznek való vidék legújabb filmjében a Tisza medrének bevágódásával és annak vízgazdálkodási hatásaival foglalkozott. Arról is beszélt, hogy szükség lehet-e újabb vízlépcsők építésére a Tiszán, meg lehet-e menteni az ismert csongrádi homokpados strandot, és hogyan lehetne újra vizet juttatni a kiszáradó holtágakba.

A Tisza medre folyamatosan mélyül, az 1890-es évekhez képest Vezsenynél például 10 méterrel mélyebbre került. Kiss Tímea, a Szegedi Tudományegyetem volt docense, független kutató azt mondta, hogy az első bevágódás akkor kezdődött, amikor 112 kanyarulatot vágtak át a Tiszán, hogy meggyorsítsák a folyót. A bevágódás az 1920-as évekre leállt, de amikor az 1930-as, majd az 1960-as években elkezdték építeni a partbiztosításokat és a folyó sodorvonalát terelő, sarkantyú nevű műtárgyakat, újrakezdődött. A bevágódást a vízlépcsők, duzzasztóművek építése is fokozta, az úgynevezett tisztavíz-erózió következett be. Mivel a folyó hordalékának jelentős részét felfogta a tiszalöki tározó, a folyó új hordalékot termelt magának, azaz a medrekből vett fel anyagot, ami mélyüléssel járt.

A meder bevágódása azt eredményezi, hogy kisvizes időszakban a Tisza alig folyik, és nagyon alacsonyan vannak a vízszintek. „A környező területek itt 5-6-10 méterrel magasabban vannak, azokról a területekről ide fog folyni a víz, tehát a talajvíz befolyik a mederbe. Hogyha magasan van a vízállás, akkor a víz a folyóból folyik be a talajba, hogyha alacsony, akkor a talajból folyik be a folyóba, és most ugye az a baj, hogy egyre hosszabbak a kisvizes időszakok, amikor a folyó megcsapolja a talajvizet” – mondta Kiss Tímea.

Mindezt tetézi, hogy eső sincs, így kettős kitettsége van az aszályos területnek, ezáltal a környező területek is egyre szárazabbá válnak.

A mélyülő medrek miatt a holtágak természetes vízpótlása is ellehetetlenül. Régen a Tisza medre csak 5-7 méter mély volt, és ehhez képest ma 10-15 méter mély.

„Ezek az 5-7 méteres medrek a mostani mederhez képest magasabb, függő helyzetben vannak és mivel a Tiszában nincs víz, és a talajvizek oda szivárognak be, ezért ezekből a holtágakból, részben elpárolog a víz, részben beszivárog, és az is a Tisza fele pótlódik” – mondta Kiss Tímea.

Korábban a holtágakat az árvizek is rendszeresen friss vízzel látták el, de már ezek is egyre ritkábbak, időben is eltolódtak, és már nagyon nehezen lépnek be a holtágakba a már említett magasságkülönbségek miatt. Az árvizek egyébként finom szemű, iszapos hordalékot is hoztak magukkal, amivel feltöltötték a holtágakat, és csökkentették víztárolási képességüket.

„2013 óta gyakorlatilag nem volt olyan árvíz, ami az ártér egészét betakarta volna. És ez nagyon fontos lenne, hiszen ha van egy árvíz, akkor az átitatja a rétegeket, és ezáltal a talajvizeket is pótolja. Ebben az időszakban az elmúlt időszak 30 éves átlagához képest mindenütt itt az Alföldön 2-3 méterre csökkent a talajvíz” – mondta a kutató.

A holtágak sokszor az élővilág utolsó szigetei, Kiss Tímea szerint pedig úgy lehetne megmenteni azokat, ha a téli, kisebb árhullámokból kapnának vízutánpótlást.

Arról, hogy Csongrádon érdemes lenne-e vízlépcsőt építeni, többször fellángolt a vita. Kiss Tímea szerint egy duzzasztómű sokat segíthetne az aszály kezelésében, mert ha megemelnék a vízszintet, akkor gravitációs úton, olcsón ki lehet juttatni vizeket a környező területekre. Vannak olyan elképzelések, hogy a keresztgátat úgy kellene megépíteni, hogy az még a Körös vizét is visszaduzzassza, így még nagyobb terület vízellátása valósulhatna meg.

A duzzasztómű ellenzői közül van, aki a Tisza legszebb strandjának tartott csongrádi homokpad elpusztulásától tart, de ahogy arról korábban a Telexen is írtunk, valószínűleg műszaki beavatkozások nélkül is eltűnik a homokpad. A folyó már alig tud olyan homokot felvenni, amit ott le tudna rakni, és Kissék mérései is azt mutatták, hogy egyre alacsonyabb szintre kerül a plázs.

Szakemberek amellett is szoktak érvelni, hogy ha már egyszer elkezdődött a Tiszán a vízlépcsők építése, akkor végig kéne vinni a folyamatot, és nagyjából Csongrád térségében hiányzik az az elem, ami beilleszkedhetne a Tiszalökön, Kiskörén és a vajdasági Törökbecsén megépített vízlépcsők rendszerébe, és így végig megemelt vízszint lehetne a folyón, és a tisztavíz-eróziót is vissza lehetne fogni.

A vízlépcsőket gyakran támadják, hogy figyelmen kívül hagy ökológiai szempontokat, amikre nem elég válasz az, hogy hallépcsőket is építenek hozzájuk. Sokan attól tartanak, hogy a tiszavirágok szaporodása is ellehetetlenülne a duzzasztott mederben, de Kiss szerint most is vannak kérészek a visszaduzzasztott mederszakaszokon.