Fact-check: Tényleg növeli a petefészekrák előfordulási esélyét a HPV-vakcina?
Oltásellenes körökben terjedni kezdett az az elképzelés, hogy a gyerekek humán papillomavírus (HPV) elleni oltása petefészekrákot okoz. Mindezt abból vezetik le, hogy a HPV-vakcina hazai bevezetése óta megnőtt a petefészekrák előfordulása.
Magyarországon 2007 óta van forgalomban a 2 komponensű, 2015 óta pedig a 9 komponensű oltás. A 4 komponensű oltás 2006 és 2018 között volt forgalomban, ezután a további 5 típust tartalmazó, szélesebb körű védelmet nyújtó, 9 komponensű vakcina vette át a helyét. Itthon 2014-ben került be a HPV elleni oltás választhatóként az immunizációs programba, azóta minden évben egy korosztály kap oltást.
A jelenleg használt vakcina, amit Magyarországon ingyenesen kaphatnak meg a hetedik osztályos lányok és fiúk, a HPV 9 fajtája ellen véd. A méhnyakrákot 90 százalékban a HPV okozza, de a vírus szeméremtesti, végbél- és péniszrák, valamint más ráktípusok kialakulásáért is felelős lehet.
De valóban azt mutatják a számok, amit az oltásellenes közösség állít? Ha feltételezzük, hogy a HPV-vakcinák többletet okoznak a petefészekrákos esetek számában, akkor látnunk kell ezt az összefüggést a petefészekrák-előfordulások számának alakulását mutató grafikonon is. A Facebookon terjedő grafikon annyiban megállja a helyét, hogy a számok helyesek rajta: a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint így alakult 2000 óta az egész lakosságra vetítve a petefészekrák előfordulása:
Ebből jól látszik, hogy 2016-ban volt a legtöbb petefészekrákos eset, szám szerint 1578, ezt követi 2017 (1513 eset), 2013 (1462 eset), 2018 (1456 eset), valamint 2000 (1426 eset). Az első négy évre még ráfoghatnánk, hogy a 2007-es dátum utáni adatokról van szó, de 2000-ben is kiugró az esetek száma, amit már nem tud magyarázni a 2007-ben bevezetett HPV-oltás.
Még inkább látszódnia kellene a HPV-vakcina beépítésének is az oltási programba: ha a vakcina valóban petefészekrákot okozna, legalább 2015-ben már látszódnia kellene a hatásának, ha feltételezzük, hogy az átoltottság nagyjából ugyanakkora volt minden évben 2014 után. Ezen csak az változtathatna, ha nagy ingadozás lenne az átoltottsági számokban, mivel ez a feltételezett következmény, vagyis a petefészekrákok számában is megmutatkozna.
Kikértük a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatait a hetedik osztályos lányokkal kapcsolatban, mivel eleinte csak a lányok kaphatták ingyenesen a vakcinát. Az NNGYK adataiból kiderült, hogy nincs nagy fluktuáció az átoltottságban. Azt írták:
- a 2014/2015-ös tanévben a térítésmentes védőoltásra jogosult lányok 81,3 százaléka igényelte a védőoltást,
- 2015/2016-ban 76,1 százalék,
- 2016/2017-ben 76,6 százalék,
- 2017/2018-ban 75,4 százalék,
- 2018/2019-ben 81,2 százalék,
- 2019/2020-ban 83,5 százalék
- 2020/2021-ben 82,5 százalék,
- 2022/2023-ban 80,9 százalék,
- 2023/2024-ben 81,0 százalék,
- 2024/2025-ben pedig 80,7 százalék volt az igénybevételi arány.
Bár százalékokat konkrét számokkal összehasonlítani nem túl szerencsés, a trendek így is látszódnak, ezért egy grafikonra tettük a HPV-vakcinás átoltottságot a hetedik osztályos lányoknál a petefészekrák előfordulási számaival. Ebből látni lehet, hogy míg nincs kiugró változás az átoltottságban (nagyon nagy vonalakban minden évben ugyanannyi hetedikes lány kapja meg az oltást), addig a petefészekrák előfordulása erősen fluktuál. Így még egybeesésről sem beszélhetünk, ok-okozati összefüggésről meg aztán pláne nem:
Az is jól látszik a grafikonokról, hogy bár 2016-ban valóban volt egy kiugrás a számokban, azóta folyamatosan csökkennek az esetszámok, annak ellenére, hogy az átoltottság nem változik számottevően.
Ehhez képest még kevesebb összefüggést lehet felfedezni a fiatal lányok között előforduló petefészekrák esetében: a 10-19 évesek között ugyanis 2012-ben volt egy nagyobb kiugrás, azóta pedig kicsit hektikusan ugyan, de összességében egyre csökken az esetszám. A 2014-es bevezetéssel kapcsolatban erről az adatsorról sem lehet semmilyen következtetést levonni:
Érdemes más országok statisztikáit is megvizsgálni, ha biztosra akarunk menni: Ausztriában például szintén 2014 óta ingyenes a HPV-vakcina a 9-12 éves gyerekeknek, az országban pedig évek óta fokozatosan csökken a petefészekrák előfordulási aránya:
Franciaországban 2012 óta az oltások árának 65 százalékát téríti vissza az állam, itt sem látható kiugrás a statisztikákban:
Bár vannak olyan országok, ahol megfigyelhető némi emelkedés a petefészekrák előfordulásában a szélesebb vakcinációs program kezdete után (ilyen például Hollandia), ha az oltások valóban petefészekrákot okoznának, ez széles körű tendencia lenne.
A szakirodalomban sem találni összefüggést a vakcina és a petefészekrák között, petefészek-elégtelenségre azonban találni kutatásokat. A JAMA szaklapban megjelent egyik tanulmány például nem tudott kimutatni összefüggést a petefészek-elégtelenség és a HPV-vakcinák között. Egy, a Vaccine folyóiratban megjelent kutatás pedig még az önkéntes bejelentésen alapuló amerikai VAERS mellékhatás-bejelentő felületen közölt adatokból is azt a következtetést vonta le, hogy a legtöbb bejelentés kevés diagnosztikai információt tartalmazott, és olyan esetek után nyújtották be őket, amelyekről publikáció született – vagyis a kutatók arra következtettek, hogy ezek kevésbé valós diagnózisok voltak, és a publikációk hatására születtek, nem pedig új, önálló klinikai megfigyelésként. Az Amerikai Orvosi Egyesület is azt írja a weboldalán: a HPV-oltás nem növeli és nem is csökkenti a petefészekrák kockázatát.
