Az Eurofins Environment Testing mikroműanyagokkal foglalkozó szakértői csoportja által vezetett nemzetközi kutatás aggasztó mértékű mikroműanyag-szennyezést tárt fel: egyes városi területeken a lerakódási arány elérheti a napi 1300 mikroműanyag-részecskét négyzetméterenként – írja a laboratórium közleménye. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a mikroműanyagok mindenütt jelen vannak a belélegzett levegőben.
A laboratórium a PlasticDustCloud projektben vizsgálta a jelenséget, ami földrajzi lefedettségét és módszertanát tekintve az egyik legátfogóbb mikroműanyag-vizsgálat. 12 mintavételi helyről gyűjtött adatokat 3 kontinens 9 országában, köztük Magyarországon, Budapesten is. A mintavételek 2024. július–augusztusban történtek, egységesített nedves-száraz lerakódási módszerrel, üvegpalackkal ellátott tölcsérek segítségével. A mintákat egy hét után párhuzamosan gyűjtötték be három kontinensen, az alábbi városokban: Melbourne (Ausztrália), Budapest (Magyarország), Bergen (Norvégia), Gijón (Spanyolország), Rovaniemi (Finnország), Aabybro (Dánia), Barneveld (Hollandia), Northampton (Anglia), Sacramento és South Bend (Egyesült Államok). Összehasonlításként vidéki mintavételi helyek is szerepeltek: Pelkosenniemi (Finnország) és Alta (Norvégia).
A mintákat a Eurofins Environment Testing mikroműanyag-vizsgáló laboratóriumaiban vizsgálták többféle módszerrel. Az eredmények a mintavételi helytől és az alkalmazott technológiától függően változó lerakódási arányokat mutattak, de a részecskék többsége 100 µm-nél kisebb, tehát belélegezhető volt. Barneveldben a lerakódási arány napi 1300 mikroműanyag-részecske körül volt négyzetméterenként, Budapesten szerencsére ez kevesebb volt, 300 körüli. A polimertípusok helyszínenként változtak, de a polietilén és a polipropilén volt a leggyakoribb, amelyek a globális műanyaggyártási trendeket tükrözik. Emellett azonosítottak gumiabroncskopásból származó részecskéket is.
A mikroműanyagok 5 milliméternél kisebb plasztikrészecskék, amelyekből egyre több található az óceánokban, tengerekben, felszíni vizekben, a talajban, illetve az elmúlt években már a levegőben is. Friss kutatások kimutatták jelenlétüket az emberi tüdőben, a vérben, sőt az anyatejben is. Ezek a részecskék veszélyes vegyi anyagokat hordozhatnak, és potenciális kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre és környezetre, így jelenlétük a levegőben egyre aggasztóbb. A városi levegőbe kerülő mikroműanyagok a szél és a légáramlatok révén távoli, városi forrásoktól messze eső helyeken is megjelenhetnek.
