Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) kedden kiadott jelentésében optimistán fogalmazott a Föld ózonrétegének állapotáról. Eszerint néhány évtizeden belül az ózonréteg visszaállhat az 1980-as állapotba.
Az ózonréteg fontos védőernyő, mert szűri a rákkeltő hatású ultraibolya napsugárzást. A hetvenes években fedezték fel, hogy a Föld ózonrétege helyenként nagyon megritkul, és ezt a fogyatkozást nagyrészt mesterséges eredetű vegyszerek okozzák. Az összefüggést leíró három kutató később megosztott kémiai Nobel-díjat kapott.
A kilencvenes évek elejére az ENSZ környezetvédelmi hivatalainak sikerült elérni, hogy a Föld legtöbb országa egyetértsen abban, hogy nem használja tovább az ózonrétegre legveszélyesebb halogénezett szénhidrogén-származékokat (CFC-k). Ezt a montréali jegyzőkönyvben írták le, aminek életbe lépése után a CFC-ket szinte mindenhol betiltották. Korábban szinte minden háztartásban volt a leginkább aeroszolokban és hűtőszekrényekben használt CFC.
A globális döntés hatása a WMO szerint világosan látszik a mérésekből: az ózonréteg gyógyul. A szervezet úgy véli, ha a jelenlegi környezetvédelmi politika nem változik, az Antarktisz felett az ózonréteg 2066-ra éri el az 1980-as vastagságot, máshol pedig még korábban: az Északi-sark felett már 2045-ben, 2040-re pedig a világ többi részén. „Ez az eredmény emlékeztet bennünket arra, hogy amikor a nemzetek komolyan veszik a tudomány figyelmeztetéseit, akkor a fejlődés lehetséges” – kommentálta a közleményt António Guterres, az ENSZ főtitkára.
A WMO ugyanakkor úgy véli, az ózonréteget továbbra is alaposan figyelni kell, mert a klímaváltozás is hatással van rá. 2024-ben például megfigyeltek egy kisebb ózonréteg-elvékonyodást, ami részben magyarázható természetes légköri tényezőkkel. És emberi tényezőket is szemmel kell tartani, mert kutatók szerint például Starlinkhez hasonló kommunikációs műholdak is veszélyt jelenthetnek az ózonrétegre.
