Csillagászok felfedezték, hogy a V Sagittae kettőscsillag-rendszer egyik csillaga éppen kitörni készül, miután „megette” a társát. A kozmikus kannibál szupernóva-robbanása olyan fényes lehet majd, mint a Hold, és akár nappal szabad szemmel is látni lehet majd a Földről, írja a Space.com.
A V Sagittae körülbelül 10 ezer fényévnyire található a bolygónktól, és egy fehér törpét, illetve annak „áldozatát”, egy kísérőcsillagot tartalmaz, amelyek nagyjából kétnaponta kerülik meg egymást. Ez nem egy hétköznapi csillagrendszer, Phil Charles, a Southamptoni Egyetem kutatója és a friss tanulmány szerzője szerint már az 1902-es felfedezése óta a kutatók érdeklődésének középpontjában áll.
Charles és kollégái megállapították, hogy a csillagrendszer rendkívüli fényessége abból fakad, hogy a fehér törpe elszívja a kísérőcsillag anyagát, és azokat a felszínen hőként hasznosítja. Ez a folyamat annyira intenzív, hogy termonukleáris reakciók zajlanak a fehér törpe felszínén, így a csillag feltűnően fényessé válik.
Fehér törpének azt az égitestet nevezzük, ami a Naphoz hasonló tömegű csillagként indul, de kifogy a nukleáris fúzióhoz szükséges üzemanyagból. A mi Napunk is fehér törpeként ér majd véget körülbelül 5-6 milliárd év múlva. Az egyedülálló csillagok esetében ez a folyamat csendes átalakulást jelent, de ha van a csillag közelében egy társcsillag is, és elszívja annak anyagát, akkor robbanásszerű láncreakció alakulhat ki.
A V Sagittae esetében a kutatók rendkívüli jelenséget figyeltek meg: a fehér törpe sokkal több anyagot szív el, mint amennyit el tudna fogyasztani. A vizsgálat kimutatta, hogy az eltulajdonított, de „fel nem falt” anyag hatalmas gázködként veszi körül a fehér törpét és kísérőjét. A kutatók szerint a rendszer villámgyorsan és kiszámíthatatlanul mozog.
A fehér törpe felszínén felhalmozódó anyag valószínűleg néhány éven belül nóvává válik, és a V Sagittae szabad szemmel is látható lesz. Amikor a két csillag végül összeütközik és felrobban, olyan szupernóva-robbanás következik be, ami valószínűleg még nappal is látható lesz a Földről. Az Astronomy Magazine szerint ez 2083 körül következik majd be, de a modellek bizonytalansága miatt előfordulhat akár 2067-ben is, vagy akár 2099-ig is elhúzódhat.
