Virális posztokkal, MI-képekkel és deepfake-ekkel próbálhatják kijátszani a politikai pártok a Meta tiltását

Júliusban jelentette be a Meta, hogy megszünteti a politikai célú hirdetéseket a közösségimédia-felületein az Európai Unióban, aminek kétségkívül az európai választási időszak közeledtével egy politikai párt sem örült különösebben. Írországban, Dániában, Hollandiában és Észtországban is hamarosan választások zajlanak, Magyarországon áprilisban kerül erre sor, a politikai erőknek pedig át kell rendezniük a kampánystratégiáikat a Facebook-hirdetések nélkül.

A Budapest Főváros Önkormányzata, a Political Capital és a CEU Demokrácia Intézet szervezésében zajló Budapest Forum dezinformációról szóló panelbeszélgetésében leginkább ezekről a változásokról beszéltek a résztvevők, kiemelve, hogy egyelőre senki nem tudja megmondani, pontosan mit is fog hozni a szabályozás változása.

A Meta arra az európai uniós rendeletre reagált ezzel a tiltással, ami októberben lép életbe, és arra kötelezi az online platformokat, hogy egyértelműen tüntessék fel: ki fizetett egy adott politikai hirdetésért, illetve azt is, hogy a hirdetéssel személyes adatok alapján célozták-e meg a felhasználókat. A cég ezzel gyakorlatilag teljes egészében kikerüli a szabályozást.

Art O’Leary, Írország Választási Bizottságának vezérigazgatója a Budapest Forumon azt mondta: a Meta tiltása másfajta politikai tartalmakhoz vezethet, mert a pártok megpróbálhatnak virális posztokat gyártani, és számítani lehet a mesterséges intelligenciával készült és deepfake tartalmak megsokasodására is.

Maryia Sadouskaya-Komlach, a Free Press Unlimited globális kapcsolati stratégája szerint a változás a független szervezeteket és a médiát is érinteni fogja, mivel az ő hirdetéseiket is letilthatja a Meta. Példaként egy 2023-as esetet hozott fel, amikor Lengyelországban a média politikai cikkeket próbált meg reklámozni a Facebookon, ami visszautasította ezeket a hirdetéseket arra hivatkozva, hogy túlságosan politikai témájúak voltak.

„Mit értünk valójában információs műveletek alatt? Ezeknek két rétegük van: az egyik a kognitív réteg, ahol a beszélgetések zajlanak, a másik pedig a technológiai, a reguláció mindkettőt érinteni fogja” – mondta Mádi-Nátor Anett, a CyEx kiberbiztonságot kutató vállalat vezérigazgatója és vezető kiberbiztonsági szakértője. „Egy következménye lehet ennek, hogy ezeknek az aktoroknak vissza kell térniük az organikus megoldásokhoz, minden, amit eddig tanultak, el fog tűnni. Olyan lesz, mintha visszamennénk az időben 10-15 évvel ezelőttre, amikor ez a nagy politikai hirdetési környezet még nem létezett.” Hozzátette, hogy sokkal több kibertámadásra is számítanak, mert meg fog majd nőni azoknak a próbálkozásoknak a száma, amelyek felhasználói adatokat tartalmazó adatbázisok feltörésére irányulnak.

„A magyar kormánypárt nagyon kreatív abban, hogy különböző szabályokat és rendeleteket meghekkeljen. Magyarország jó tesztország lesz a tiltáshoz, még akkor is, ha kicsit később lesz a választás, mint más európai országokban” – fejtette ki a véleményét Urbán Ágnes, a Mérték Médiaelemző Műhely igazgatója, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. „A kormánypárti médiának is van szerepe az üzenetek terjesztésében, és nehéz lesz különbséget tenni a politikai hirdetések és a cikkek között. Nagyon érdekes heteknek és hónapoknak nézünk elébe.”

Maryia Sadouskaya-Komlach felhívta a figyelmet arra, hogy a választásokat befolyásoló szereplők nemcsak a politikai hirdetéseken keresztül végzik a munkájukat, hanem mindent megtesznek azért is, hogy „beszennyezzék” azokat az adatbázisokat, amikből a mesterséges intelligencia az információkat nyeri. „Egy átlagos 25 éves nem megy fel Facebookra, nem tölt időt Snapchaten, maximum követi a szüleit Instagramon, de mindent, ami az életével kapcsolatos, valamelyik MI-ügynöktől nyeri. Több kutatás megerősítette már, hogy Oroszországgal és Kínával baráti szereplők sok olyan weboldalt és közösségimédia-profilt hoznak létre, amiknek nem is az a lényege, hogy népszerűek legyenek. Sok olyan profil jön így létre, aminek 10 követője van. Ezek egy okból születnek meg: hogy bejussanak azokba az adatbázisokba, amikből a mesterséges intelligencia az úgynevezett objektív információkat szolgáltatja neked” – mondta, hozzátéve, hogy az európai uniós szabályozás ilyen szempontból túl későn érkezett.

Mádi-Nátor Anett szerint a közösségi média az egész kirakósnak csak egy szelete, a kibertér szereplőinek különböző motivációi vannak, és ezekhez különböző eszközöket használnak. „Ha szakértő vagy a témában, tudod, hogy mik az alapvető motivációi és taktikái ezeknek a szereplőknek. Az egész témát más szemszögből kell vizsgálni, például a hibrid vagy aszimmetrikus hadviselés oldaláról, könnyen eljutunk a katonai doktrínákhoz. Ezekben világosan leírják, hogy az úgynevezett befolyásoló kampányokat vagy információs műveleteket miként hajtják végre. Így pontosan megérthető, hogy melyik ellenfél vagy szereplő milyen eszközökkel folytatja az információs műveleteit” – mondta.

„Én teljesen más megközelítést javasolnék: érdemesebb lenne a témát a szereplők oldaláról, az ő nézőpontjukból vizsgálni. Amit most csinálunk, az lényegében az egész helyzetet az áldozat szemszögéből írja le – az áldozat pedig maga a felhasználó, aki részt vesz a választásokon, és akinek a véleményét bizonyos módon befolyásolják. Sokkal inkább azokra a szereplőkre kellene koncentrálni, akik befolyásolni akarnak” – tette hozzá.

„Egyvalamit nem tudunk kontrollálni: azokat, akik kívülről próbálnak kétséget ébreszteni a választások vagy választási események tisztaságában. Ők káoszt akarnak kelteni. És a meghatározások is érdekesek: a törvényhozás sosem tud lépést tartani a fejleményekkel. Például azt a kifejezést használják, hogy »nem hiteles viselkedés« – így nevezik, amikor egy rosszindulatú külföldi szereplő megpróbál beavatkozni egy választási eseménybe” – mondta O'Leary. „Készült egy kiváló jelentés erről a romániai választások után. Érdemes elolvasni, mert sokféle szempontból vizsgálja a kérdést. A legfontosabb figyelmeztetés az, hogy nem lehet mindig abból kiindulni, hogy ha valami váratlan történik a választáson, akkor biztosan valamilyen beavatkozás történt. Mindannyian láttunk már választásokat sok országban: a politikai pártok és szereplők támogatottsága jön és megy, mint az árapály.”

Krekó Péter, a Political Capital igazgatója és a beszélgetés moderátora szerint egy információs hadművelet csak akkor lehet sikeres, ha vannak befogadók, akik elhiszik a fals információkat. „Sajnos nem minden ország olyan éber, hogy vissza tudja verni a külső információs műveleteket és dezinformációs támadásokat, ha azok például Oroszországból vagy Kínából érkeznek” – mondta.