„Fél éve várok a gyógyszerengedélyre, miközben a daganat terjed bennem” – több ezer egyedi kérelmen ül a Batthyány-Strattmann Alapítvány

„Tanácstalan vagyok, nem tudom, mi lenne a jó, fél éve várok a gyógyszerengedélyre, miközben a daganat terjed bennem” – mondta a Telexnek Mária, aki áprilisban adta be az egyedi méltányossági kérelmét egy gyógyszer-kombinációra a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEAK) és a Batthyány-Strattmann László Alapítványhoz.

A Batthyány-Strattmann László Alapítvány a Gyógyításért (BSLAGY), amely kis késéssel, februárban kezdte meg végül a működését, immár hét hónapja felel itthon az egyedi gyógyszerkérelmek elbírálásáért. A betegek ezekben a kérelmekben általában drágább és ritkább gyógyszerekért folyamodnak, azaz azért, hogy ezekre a gyógyszerekre is kaphassanak támogatást. Az, hogy miért volt szükség az egyedi gyógyszerkérelmek elbírálásának alapítványba kiszervezésére, nem teljesen érthető. Erre korábban azt mondták, azért, mert a szervezet fogadhat adományokat is, és annak ellenére, hogy nem működik folyamatosan két éve, ahogyan ezt például civil szervezetek alapítványaitól elvárják, a közhasznúságából következőleg a személyi jövedelemadó (szja) 1 százalékát is fel lehet ajánlani számukra.

Ráadásul nem is csak fel lehet: a tavasszal félretett ellehetetlenítési törvény legutolsó verziója még arról szólt, hogy már az idén felajánlott adó 1 százalékos támogatásokat is elvenné az állam a jegyzékbe vett szervezetektől, és ezeket a pénzeket is az alapítvány kapná meg.

A BLSAGY működése mindenesetre nem tűnik túl gördülékenynek. Már az első hónapokban sok kritika érte a 45 milliárd forintnyi közpénzből gazdálkodó szervezetet, mert nem átlátható a működése; nincs nyilvános szempontrendszer, ami alapján dolgoznak; nem tudni, kik a szakértők, akiket az ötfős kuratórium véleményezésre felkér; és nagyon lassan haladnak az elbírálással, ami ebben az esetben szó szerint emberéletekbe kerülhet. A hozzánk beérkezett olvasói levelek és a különböző érintett szakmák képviselőinek beszámolói alapján a helyzet azóta sem javult. Az alapítványt nagyon nehéz elérni, az elbírálás nem átlátható, a kérelmeket pedig továbbra is nagyon lassan sikerül elbírálni.

Hónapok óta nem kapnak ellátást, vagy szteroidokon élnek az alapítvány engedélyére váró betegek

A cikkünk elején idézett Máriának vastagbélrákja van. Korábban már kétszer műtötték, túl van a kemoterápián is, de több áttéte van, és a protokoll szerint kimerítette az összes kezelési lehetőséget. Az orvosa ezért egy speciális gyógyszer-kombinációt javasolt neki. Ez egy infúzióból és egy gyógyszerből álló kezelés, amit egyszerre kell alkalmazni. Az infúzióra már meg is kapta az engedélyt júniusban, mivel azt a NEAK bírálta el, azonban a gyógyszerről az alapítvány dönt, ahonnan még mindig nem kapott visszajelzést.

A gyógyszer sokkal drágább, mint az infúzió. Havonta több mint kétmillió forintba kerülne, így annak engedélyezése már nem a NEAK-hoz tartozik. Viszont a gyógyszer nélkül nem tudják elkezdeni a kezelését, hiába van meg az infúzióra az engedélye. Közben a legutóbbi CT és MR alapján az elmúlt pár hónapban annyit romlott az állapota, mint korábban másfél év alatt.

Az alapítványt hetente kétszer, kedden és csütörtökön 9 és 15 óra között lehet hívni. „Rendszeresen próbálok telefonálni, van, amikor az egész nap rámegy, legtöbbször fel sem veszik a telefont, amikor felveszik, akkor annyit mondanak, hogy legyek türelemmel, nagyon el vannak maradva.” Mária próbálta már személyesen is felkeresni az alapítványt, de csak a portásig jutott, ugyanis az ajtóra ki van írva nagy betűkkel:

„Személyes ügyfélfogadás nincs.”

Az is a problémája, hogy az alapítványnak nincs egy kidolgozott szempontrendszere, például nincs szabály az elbírálási határidőre, miközben a NEAK-nál 60 napos határidő van.

Így marad a céltalan telefonálgatás, és az emailek. „Van, amikor már szánakozó emailt írok, egy rákos betegnél több hónap késedelem nagyon sokat számít” – mondta Mária, akinek mindeközben nagy fájdalmai vannak. Végső elkeseredésében már azt számolja, hogyan tudnák ők megfinanszírozni a gyógyszert, de attól is fél, hogy ha valahogy a család-barátok néhány hónapig összedobják is a pénzt, és ez kitudódik, még inkább hátrányba kerülne.

Hasonlóan tanácstalan a 37 éves Mikó Károly is, aki magát „fekete öves” asztmás betegnek nevezi. 1989-ben diagnosztizálták asztmával, ami nála nem allergiás eredetű, hanem a hörgői deformitásából adódik. Ezzel párhuzamosan később kialakult nála orrpolip is, melyet több év szenvedés után idén januárban megműtöttek, de már a műtét után két héttel olyan állapotban volt, ami újabb beavatkozást indokolt volna.

Károly lassan fél éve vár a biológiai terápia elkezdésére, ami az orvosa szerint hatásos lehetne nála. Ennek a terápiának viszont havonta nagyjából 1,2 millió forint az ára, így az ő kérelmét is a Batthyány-Strattmann László Alapítvány bírálja el.

„Múlt héten elértem őket, akkor ismét megerősítették, hogy a gyártóval tárgyalnak” – mondta Károly, aki most jobb híján hónapok óta szteroidon él, különben nem kapna rendesen levegőt az orrán. Viszont a hosszú távú szteroidszedésnek számos negatív következménye is van: nála például olyan mellékhatásokat okozott, mint a kézremegés, magas pulzusszám.

Az orvosa is tehetetlen a kialakult helyzetben. Bár Károly megint megműttethetné magát, nagy eséllyel ismét kiújulna a betegsége, csak a biológiai terápiától számíthat igazi javulásra. Most az a terve, hogy ha decemberig sem kap engedélyt, elmegy külföldre, ott fog dolgozni, mert ott van lehetőség állami támogatást kapni erre a gyógyszerre. Károly a jogi lehetőségeket is mérlegeli. „A rendszer átláthatatlan, miközben az emberek életével és a közpénzzel játszanak, gusztustalan az egész” – mondta lapunknak.

Hasonlóan a szteroidok jelentik az egyetlen lehetőséget a 26 éves Enikőnek is, aki jelenleg is kórházban van. Enikő február óta vár egy biológiai terápiára, ami egyszerre lehetne hatásos több autoimmun betegségére: a Sjögren-szindrómájára, a lupuszra és egy érgyulladásos betegségre.

Enikőnek az elmúlt években a NEAK engedélyezte a gyógyszereit, ezekre maximum egy-két hónapot kellett várnia, de olyan soha nem volt, hogy gyógyszer nélkül maradt volna. Már többfajta kezelést kipróbáltak nála, de a sok mellékhatás miatt februárban egy újabb készítményre adták be a méltányossági kérelmet.

Enikőnél a sok szteroid már súlyos mellékhatásokat okozott: csontritkulása lett, ami miatt két éve az egyik csigolyája is beroppant, a kezét pedig nemrég ízületi deformitás miatt kellett műteni.

De hiába a mellékhatások, február óta csak szteroidokon és fájdalomcsillapítókon tud élni, amíg nem kapja meg a gyógyszerengedélyt az alapítványtól. Enikő is sokszor próbálja telefonon elérni a szervezetet, az esetek nagy részében fel sem veszik a telefont, de amikor igen, akkor is csak azt mondják, legyen türelemmel.

„Mentálisan sem könnyű feldolgozni, hogy tudod, hogy lenne segítség, de nem segítenek, nekem emiatt az életminőségem romlik, esetleg visszafordíthatatlan károkat szenvedek, vagy megrövidül az életem 10 évvel. Ez akkor kinek a felelőssége?” – tette fel a kérdést.

Szeptember 3-ig 4575 egyedi méltányossági kérelem érkezett az alapítványhoz

Májusban egy panelbeszélgetésen Kovácsné Putnoki Katalin, a BSLAGY-t irányító kuratórium elnöke azt mondta: meglepte az alapítványt a hozzájuk beérkező kérelmek mennyisége, bár a NEAK-hoz beérkező megkeresések alapján erre azért lehetett volna számítani. Akkor azt mondták, hogy 2100 kérelemnél tartanak, és akkor érték el a 650-es kérelemszámot, amit teljesíteni tudtak. Bidló Judit, a felügyelőbizottság elnöke és az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár akkor azt mondta: lassítja a folyamatot, hogy a NEAK-nál felhalmozódott kérelmekből is futott be az alapítványhoz.

Úgy tűnik, hét hónap után sem sikerült ezt a hátrányt ledolgozni, betegek, háziorvosok, gyógyszeripari szakemberek pedig azt mondták a Telexnek, hogy a rendszer nem átlátható, lassú, és nagyon nehéz a szervezettel kapcsolatba kerülni. Egy, a neve elhallgatását kérő onkológus azt mondta: ő nem tapasztalt nagy csúszásokat, és a NEAK rendszerében sem lehetett végigkövetni egy kérelem útját, de tény, hogy megkönnyítené a munkát, ha létezne ilyen megoldás.

Szerettük volna megtudni a BSLAGY-tól, hogy valóban lassan haladnak-e a kérelmek elbírálásával, illetve azt is, hogy milyen szakmai szempontrendszer alapján végzik a munkát, de a megkeresésünkre sem az indulásuk után, sem most nem reagáltak. Ezért közérdekűadat-igényléssel fordultunk hozzájuk, így megtudtuk, hogy

2025. szeptember 3-ig 4575 egyedi méltányossági kérelem érkezett be az alapítványhoz, amiből 1888-at bíráltak el, mindegyiket pozitívan.

Arra a kérdésre, hogy átlagosan mennyi időt vesz igénybe egy kérelem elbírálása, azt írták, hogy „minden kérelem egyedileg kerül elbírálásra, és mivel a benyújtásra kerülő adattartalom eltérő még ugyanazon gyógyszer esetében is, nem határozható meg egy kérelemre fordított átlagos idő”.

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől is kikértük az adatokat, tőlük azt kérdeztük, 2024-ben mennyi kérelem érkezett be hozzájuk, és ebből mennyit bíráltak el pozitívan, és mennyit negatívan.

A NEAK azt írta: 2024-ben 32 286 kérelem érkezett be hozzájuk, amelyek közül 30 146-ot bíráltak el, 25 812 kapta meg az engedélyt, és 834-et utasítottak el.

Rákérdeztünk az elbírálási szempontrendszerre is, amiről júniusban még csak annyit lehetett tudni, hogy a kuratórium bevon szakértőket a munkába, és egyes sürgősebb eseteket kiemeltként kezelnek – ennek a hozzánk beérkező levelek ellentmondanak, ugyanis onkológiai gyógyszerre is hónapok óta várnak betegek, pedig az AIPM – Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének nyári konferenciáján Kovácsné Putnoki Katalin azt mondta: a gyerekek és az onkológiai betegek előnyt élveznek az elbírálásnál.

Az alapítvány most azt közölte, hogy a gyógyszerre vonatkozó kérelmek esetében az alábbi szempontok alapján döntenek:

• A kérelemben megjelölt gyógyszernek a megfogalmazott kórkép esetében van-e indikációja [amennyiben indikáción túli alkalmazásról csatolják a kérelemhez a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) határozatát, ezt a pontot az alapítvány nem vizsgálja].
• Az alapítvány támogatást olyan gyógyszerek esetében nyújt, amelyeknek vagy az Európai Gyógyszerügynökség, vagy az Európai Gazdasági Térség tagállamaiban a nemzeti gyógyszer-engedélyezési hatóságok által kiadott forgalomba hozatali engedélye van.
• Amennyiben a kérelem Magyarországon forgalomba hozatali engedéllyel nem rendelkező készítményt tartalmaz, szükséges csatolni a kérelemhez az NNGYK nyilatkozatát (EGT-n belüli tagállam esetén), vagy engedélyét (EGT-n kívüli állam esetén).
• Az alapítvány szakértők bevonásával vizsgálhatja a kérelmezett gyógyszer esetén a költséghatékonyságot, a várható egészségnyereséget, az esetleges terápiás lehetőségeket, az elérhető terápiákhoz viszonyított előnyöket, a kapcsolódó klinikai vizsgálatok evidenciaszintjét, a nemzeti és nemzetközi szervezetek ajánlásait, valamint az alkalmazáshoz kötődő előny–kockázat arányt.

Az ilyen kérelmek korábban a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz futottak be, amelyhez átlagosan évente 22-25 ezer engedélyezési kérelem érkezett. Az egyszerűbb ügyintézés kedvéért a BSLAGY-nak szánt kérelmeket még mindig a NEAK rendszerén keresztül kell benyújtani. Még mindig az alapkezelőhöz tartoznak azok a gyógyszerkérelmek, amelyek már befogadott, de a kérelmezett indikációban társadalombiztosítási támogatással nem rendelhető allopátiás gyógyszerekre, különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerekre vonatkoznak. A BSLAGY pedig megkapta a Magyarországon nem használt, nem törzskönyvezett gyógyszereket, illetve a törzskönyvezett, de nem tb-támogatott szereket – ami egy kicsit bonyolultabb eset, hiszen az NNGYK egyedi importos engedélye kell hozzá.

A Telexnek korábban a NEAK azt írta: „a nem támogatott gyógyszerek és eszközök esetén, azt hogy a NEAK mikor adhat méltányosságból támogatást több jogszabály szabályozta, és a támogatás egyik fontos feltétele volt a kérelmezett terápia igazolt költséghatékonysága. Így a NEAK esetén első sorban a gazdasági szempontok kerültek előtérbe egy-egy döntés során.”

A cikkben szereplő Mária és Enikő nevét kérésükre megváltoztattuk.

Frissítés: cikkünk megjelenése után a NEAK-tól is megérkeztek a 2024-es kérelmekre vonatkozó adatok, ezekkel frissítettük a cikket.