Magyarország is teleszórja az EU-ban betiltott káros növényvédő szerekkel a szegény országokat

Hiába tiltották be őket az Európai Unióban, Magyarország és 12 másik uniós ország még mindig exportál olyan növényvédő szereket, amik bizonyítottan károsak az emberi egészségre vagy a környezetre – ez derül ki a Greenpeace oknyomozó csapata, az Unearthed és a Public Eye friss jelentéséből. Az export ráadásul az elmúlt években drámaian megnőtt, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság ígéretet tett a gyakorlat megszüntetésére – ez a jelentés szerint annak köszönhető, hogy az unió egyre több ilyen szert tilt be, a gyártás viszont nem áll le, csak a befogadó piac változik.

Az európai jog hiányosságai miatt ha egy emberi egészségre vagy környezetre veszélyt jelentő peszticidet betiltanak, a vállalatok továbbra is szabadon gyárthatják és exportálhatják a terméket olyan országokba, ahol lazábbak a szabályozások.

Több mint kétszer annyit küldünk ki 2018 óta

Az Európai Unió kötelezi ezeket a cégeket arra, hogy előre lejelentsék, várhatóan mennyit fognak exportálni ezekből a szerekből a blokk határain kívülre – a jelentési kötelezettség csak a becsült mennyiségre vonatkozik, korántsem biztos, hogy valóban ennyit exportálnak, a valós számok lehetnek ennél kisebbek és nagyobbak is. Tavaly az unióból 75 különböző betiltott növényvédő szert említettek a behozó országoknak benyújtott exportjelentések, ez majdnem kétszerese a 2018-as 41 anyagnak. 2024-ben az EU körülbelül 122 ezer tonna tiltott növényvédőszer-exportot jelentett, szemben a 2018-ban bejelentett 82 ezer tonnával. Az Unearthed és a Public Eye közérdekű adatigényléssel szerezte meg a közel 2000 exportbejelentést.

Ez a növekedés azért is ijesztő, mert az Egyesült Királyság a 2018-as évvel ellentétben már nem az unió része. Ekkor messze ez az ország volt az EU legnagyobb betiltott peszticidexportőre, a tervezett exportok teljes súlyának közel 40 százalékát adva. A brexitre is korrigálva ez a tevékenység 2018 és 2024 között több mint kétszeresére duzzadt.

A 2024-es exportcikkek között olyan növényvédő szerek is szerepelnek, amiket az egészségügyi kockázatok miatt tiltottak be, például gyerekek agykárosodása, reprodukciós problémák és hormonháztartást zavaró hatások miatt, valamint hatalmas mennyiségben szerepelnek a hírhedt, méheket pusztító neonikotinoid rovarölő szerek, amiket az EU a biodiverzitásra és az élelmiszer-biztonságra jelentett globális fenyegetésként jellemzett. Köztük van a tiametoxam is, amiről az EU nemrégiben úgy ítélte meg, hogy olyan súlyos fenyegetést jelent a globális biodiverzitásra és az élelmiszer-biztonságra, hogy törvényben tiltotta meg az ezekkel a rovarölő szerekkel szennyezett élelmiszerek importját. Ennek ellenére ezek a vegyi anyagok továbbra is exportálhatók az EU országaiból.

Az export legnagyobb része (súly szerint 58 százalék) alacsony vagy közepes jövedelmű országokba vándorolt, ahol az ENSZ ügynökségei szerint a rendkívül veszélyes növényvédő szerek használata óriási kockázatot jelent.

Az Európai Bizottság korábban úgy döntött, hogy véget vet ennek a gyakorlatnak, és biztosítja, hogy az Európai Unióban betiltott veszélyes vegyi anyagokat exportra se gyárthassák a blokkon belül. A Greenpeace szerint ehhez a bizottság akár jogszabályokat is módosított volna. Az ezt követő fél évtizedben azonban nem sok minden történt központosítva ezen a téren: egyedül 2022-ben Franciaország, majd idén májusban Belgium tiltotta be az ilyen jellegű exportot, az uniós szabályozás szerint azonban még mindig legálisnak minősül.

Az EU legnagyobb betiltott peszticidexportcikke a „talajfertőtlenítő” 1,3-diklórpropén, amit 2007-ben tiltott be a talajvízszennyezés és a vadon élő állatokra jelentett kockázatok miatt. Tavaly az EU-ban közel 21 ezer tonna 1,3-D-alapú peszticid exportját jelentették le. A második helyen a gyomirtó glufoszinát áll, amit 2018 közepén tiltott be az EU reprodukciós toxicitás miatt – ez azt jelenti, hogy a szer károsíthatja a termékenységet vagy a születendő gyereket. Ezt követte a mankozeb, egy gombaölő szer, amit 2020 óta tilos a blokkban használni, mert reprodukciós toxicitást és endokrinzavaró hatást állapítottak meg róla. Az endokrinzavaró vegyi anyagok beavatkozhatnak a hormonrendszer működésébe, ami létfontosságú a reprodukciós funkciók és fejlődés szempontjából.

2024-ben az EU közel száz különböző országba exportált peszticidet a jelentések szerint, és ezek több mint háromnegyede alacsony vagy közepes jövedelmű ország volt. A legnagyobb ilyen kategóriás importőr Brazília, ami valószínűleg a világ legfontosabb biodiverzitási tartalékaival rendelkező országa. A bejelentett exportok hatalmas mennyiségű pikoxistrobin gombaölő szert tartalmaztak – amit az EU betiltott a vadon élő állatokra jelentett veszélyek és az emberi DNS-re gyakorolt potenciális hatások miatt – és a méheket pusztító fipronilt, amihez Brazíliában a méhek ezreit érintő kaptármérgezés köthető. Az alacsony és közepes jövedelmű importországokhoz tartozik még 25 afrikai állam is, a legnagyobb importőr súly szerint Marokkó, Dél-Afrika, Egyiptom, Tunézia és Kenya volt.

A gazdagabb országok közül rengeteg ilyen szer kerül az Egyesült Államokba (20 100 tonna), Kanadába (9000 tonna), Japánba (5700 tonna), Oroszországba (4300 tonna), Ausztráliába (3900 tonna) és Chilébe (2000 tonna). Néhány magas jövedelmű importőr, például Svájc és az Egyesült Királyság, láthatóan azért importált tiltott peszticideket, hogy azokat más országokba továbbexportálja.

Az Európai Bizottság szóvivője az Unearthednek és a Public Eye-nak azt mondta, hogy a bizottság „tud az EU-ban betiltott peszticidek harmadik országokba történő exportjával kapcsolatos aggodalmakról, és osztozik ezekben”, valamint „elkötelezett az ügy kezelésében”.

A cégek közül a legnagyobb exportőr a BASF, ez 34 ezer tonna, az EU-ban tiltott növényvédő szer kiviteléért felelős. Rajta kívül még több mint 40 vállalat szerepel a listán, a legnagyobb súly szerint a Teleos Ag Solutions, az Agria, a Corteva, a Syngenta, a Bayer, valamint az AlzChem tartoznak ide.

Az exportáló országok közül Németország áll a lista élén, tavaly az exportmennyiség közel 40 százaléka volt hozzá köthető a maga 50 300 tonnájával. A 2024-es év legnagyobb exportőrei közé tartozott még Belgium (16 500 tonna), Spanyolország (12 900), Hollandia (12 700), Bulgária (10 300), Olaszország (7000), Franciaország (6600), Dánia (2700), illetve Magyarország (1700) és Románia (900).

Magyarország is veszélyes szereket exportál

Magyarország 2018-ban még csak 150 tonnányi ilyen szert exportált, ezzel hat év alatt több mint megtízszerezte az országból kiáramló tiltott növényvédő szerek mennyiségét. A legnagyobb EU-s exportőrök között ez a kilencedik helyre elég. Az oknyomozók a magyarországi adatokhoz a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központhoz (NNGYK) benyújtott közérdekű adatigénylés útján jutottak hozzá.

Itthonról a betiltott szerek közül

• az exportjelentések szerint a legtöbbet klotianidinnel kezelt vetőmagból exportáltunk, ez is egy neonikotinoid típusú rovarölő szer, amit 2019-ben tiltott be az EU a méhek és más beporzók károsítása miatt. 2024-ben közel 600 tonna klotianidintartalmú terméket jelentettek exportálásra Magyarországról a német Bayer és amerikai Corteva vegyipari óriásvállalatok. Súly alapján a kivitel többsége Ukrajnába és Belaruszba irányult.
• Magyarország tavaly majdnem 160 tonna tiametoxamtartalmú termék exportját jelentette, ami egy másik neonikotinoid rovarölő szer, amit hasonló okokból, körülbelül ugyanabban az időben tiltott be az EU, mint a klotianidint.
• Az amerikai Corteva vegyipari óriásvállalat közel 400 tonna pikoxistrobintartalmú gombaölőszert is exportált itthonról, ezt 2017-ben tiltották be Európában azért, mert veszélyt jelent a vadon élő állatokra, és fennáll a veszélye, hogy maradványvegyületei károsíthatják az emberi DNS-t. Az export nagy része ciprokonazolt is tartalmazott, ami egy 2021-ben magzatkárosító hatás miatt betiltott gombaölőszer.
• Került még ki Magyarországról tiram, amit 2018-ban tiltottak be, mert magas akut kockázatot jelentett a fogyasztókra és a munkavállalókra nézve;
• klórpirifosz, ami 2020 óta tiltott, mert negatív idegrendszer-fejlődési hatásokat okoz gyerekeknél;
• valamint dikvát, ami egy gyomirtó szer, és 2019-ben tiltották be, miután azt állapították meg, hogy magas kockázatot jelent munkavállalókra, járókelőkre és lakosokra.

Magyarország összesen 22 különböző, saját mezőgazdaságában tiltott vegyszert tartalmazó növényvédő szer exportját tervezte 2024-ben, ami több mint hétszerese a 2018-ban exportként bejelentett tiltott szerek számának. A tiltott szerek túlnyomó többsége (92 százaléka) tőlünk is alacsony vagy közepes jövedelmű országokba jutott. A tervezett export fő célországai Ukrajna, Törökország, Kazahsztán, Belarusz és Etiópia voltak.

„Nagyon felháborító, hogy betiltunk anyagokat arra hivatkozva, hogy károsítja a környezetet vagy az emberi egészséget, majd megengedjük, hogy az európai cégek gyártsák és exportálják őket – mondta a Telexnek Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője. – Ráadásul azzal, hogy támogatjuk, hogy ezeket a szereket EU-n kívüli gazdák használhatják, majd visszaengedjük őket a hazai fogyasztókhoz az importált termékekkel, egyszerre veszélyeztetjük az európai fogyasztók egészségét, és versenyelőnyt adunk az Európán kívüli termelőknek.

Ezt a magyar kormánynak is többször elmondtuk, ha védeni akarják a magyar gazdákat, akkor nem szabad ilyen kettős mércének lennie.”

Több környezetvédő szervezet megkereste már a témában a magyar kormányt, de érdemi választ eddig egyikük sem kapott. „Ráadásul látszik, hogy Magyarország legnagyobb mennyiségben pont ezeket a neonikotinoidokat exportálja” – mondta a szakértő, hozzátéve, hogy az ezekből a magokból kinőtt növényekből készült termékek aztán visszajuthatnak Magyarországra, mert a szabályozás egy bizonyos határérték alatt megengedi ezt. A Greenpeace szerint ez nem jó gyakorlat, a kimutathatóság határáig kellene tiltani ezeket a szereket a behozott termékekben is.

„Teljesen hibás ez a hozzáállás: elfogadjuk, hogy egy szer tönkreteszi a beporzókat, aztán tulajdonképpen elárasztjuk vele a világot. Ez kettős mérce” – tette hozzá. Megjegyezte azt is, hogy a magyar szabályozók rendszerint rábízzák a cégekre, hogy a legjobb gyakorlat szerint járjanak el, de az ilyen jelentések ebben megrendítik a bizalmat.

Már csak azért is, mert a friss jelentés adatgyűjtési fázisában az Unearthed és a Public Eye a magyar hatóságoktól is bekérte az exportjelentéseket, a magyar kormány azonban kitakarta egy sor exportáló cég nevét. Összesen körülbelül 545 tonnányi tiltott szernek így nincs is felelőse. Itthonról a Corteva és a Bayer a legnagyobb exportőr, de jelentős mennyiséget visz ki az Agro-Chemie Kft. is, ami 76 tonna tiltott növényvédő szert tervezett exportálni jobbára Ukrajnába és Oroszországba. A mennyiség ugyan kicsi, de az anyagok elég veszélyesek: klórpirifosz és karbendazim. A cég honlapja alapján más, szintén súlyosan veszélyes, az EU-ban betiltott növényvédő szereket is forgalmaznak. Ahogy a többi exportbejelentésnél is, itt sem lehet pontosan tudni, hogy végül mennyi, az EU-ban betiltott szert exportáltak ténylegesen.