Az időjárás szélsőségei miatt India teaültetvényein egyre csökken a termés, veszélybe sodorva az asszámi és a dardzsilingi fekete tea jövőjét, átformálva az évi 10 milliárd dolláros ipar világpiaci kereskedelmét. A Reuters képriportja.
„A hőmérséklet emelkedése és a csapadék kiszámíthatatlansága már nem véletlen kilengések, hanem az új normalitás” – mondta Rupandzsali Deb Baruáh, a Tocklai Teakutató Intézet tudósa. Miközben a változó időjárás miatt csökken a termés, a belföldi teafogyasztás növekszik Indiában, így zsugorítva a világ második legnagyobb teatermelő országának exportját.
És mivel más kulcsfontosságú országokban, mint Kenya és Srí Lanka, szintén stagnál a termelés, a csökkenő indiai export, ami tavaly a világpiac 12 százalékát tette ki, áremelkedéshez vezethet.
Az indiai aukciókon a tea ára az elmúlt három évtizedben csak évi 4,8 százalékkal nőtt, jócskán elmaradva a búza és a rizs 10 százalékos emelkedésétől. Az erős asszámi visszaeséssel az indiai termés tavaly 7,8 százalékot csökkenve 1,3 millió tonna lett, a tea átlagára pedig mintegy ötödével emelkedett, kilogrammonként már 201,28 rúpiába (kb. 760 forintba) kerül.
Perzselő forróságban, napsugarak ellen a fejére erősített ernyővel védekezve gyűjt tealeveleket Kamini Kurmi az északkelet-indiai állam, Asszám egyik teaültetvényén.
„Szédülök, és a szívem szaporán ver, ha nagyon nagy a hőség” – mondta Kurmi, azon nők egyike, akiket az ügyes kezük miatt alkalmaznak a levelek gyűjtésére, olyan gépek helyett, amik akár napok alatt betakarítanák az ültetvényt.
„Régen más volt” – mesélte a negyven éve teaültetvényeken dolgozó Mandzsu Kurmi, aki korábban naponta 110 kilogramm tealevelet tudott gyűjteni. „Egyre melegebb lett, így már csak 60 kilót sikerül összeszednem.”
A csökkenő terméshozam nyomást helyez az amúgy is csökkenő haszonnal és súlyos adósságokkal küzdő iparágra. Ilyen körülmények között elmaradnak a befektetések, pedig az ültetvényeken pótolni kellene az öregedő cserjéket, elsősorban a klímaváltozást jobban bíró fajtákkal.
Az asszámi teatermelés második szüretét tartják a legkiemelkedőbbnek. És ugyan ez többre tartott, gazdagabb aromájú teát jelent, a levelek sokkal érzékenyebbek a hőhullámokra. Asszám állam enyhén meleg, magas páratartalmú klímáját egyre gyakrabban sújtják hosszú hőhullámok és intenzív esőzések.
Mritundzsáj Dzsalan, egy nyolcvankét éve működő asszámi teaültetvény tulajdonosa szerint a klímaváltozás nemcsak a kártevők szaporodását segíti elő, az ültetvények tulajdonosait is arra kényszeríti, hogy öntözzenek, pedig erre alig volt példa. Az éves esőmennyiség 1925 és 2024 között több, mint 250 milliméterrel csökkent, közben a minimum hőmérséklet 1,2 Celsius fokkal emelkedett a Teakutató Intézet szerint.
A csapadékot tekintve Asszám legfontosabb időszaka a monszun ideje, de a nyári és téli esők szinte teljesen eltűntek, az esőmennyiség 38 százalékkal elmarad a szezonra jellemző átlagtól. Az egyik vezető teaültetvényes, Prabát Bezburá szerint így a termelési szezon és a betakarítási időszak is néhány hónapra rövidült.
„A tea ára ingadozó lett. Bár idén korrigáltak az árakon, a kisebb terméshozam miatt jövőre is emelkedő árakra számítunk” – tette hozzá. A szórványos esők miatt megszaporodtak a kártevők, a tealevelek sokszor elszíneződnek, barnás színűek lesznek, néha tele vannak apró lyukakkal.
A pokoli hőség miatt a munkások távolabb húzódnak a szárítógépektől, és az ipari ventilátorok alatt próbálnak lehűlni. „Félóránként szünetet kell tartanunk” – mondta Putli Lohár, aki régóta teaüzemekben dolgozik. Ezekben az üzemekben a szárítás után nagy, hordó alakú gépekben összetörik és szitálják a teát, majd a munkások bezsákolják vagy további feldolgozásra szállítják.
A nők eldobható sapkákban, maszkokban és kötényekben vizsgálják a teát a végső minőség-ellenőrzés és a csomagolás előtt. A tavalyi szárazság miatt a termelők korábban metszették a cserjéket, komposztgödröket ástak, és több növényvédő szert használnak. Az Indiai Teaszövetség (ITA) elnöke, Hemant Bangúr szerint ezek a változások tovább növelik a költségeket, amelyek a magasabb bérek és a drágább műtrágyák miatt így is évi 8-9 százalékkal emelkednek.
Az ültetvénytulajdonosok szerint nem elég az a támogatás, amit a kormánytól kapnak az újratelepítésekhez, ami azért lenne kulcsfontosságú Asszámban, mert rengeteg teacserje még a gyarmati korból származik. A negyven-ötven éves termőképességi időszakukat túllépve, már kevésbé ellenállóak az időjárás viszontagságaival szemben.
Ugyan India teaipara már közel kétszáz éve virágzik, a világpiaci részesedése a tavaly mért 12 százalékos érték alá csökkenhet, mivel az ország népességszámának növekedésével a hazai kereslet is megélénkült. Az ITA szerint a belföldi fogyasztás 23 százalékkal, 1,2 millió tonnára emelkedett az elmúlt évtizedben, meghaladva a 6,3 százalékos termelésnövekedést.
Miközben a minőségi tea exportja csökkent az elmúlt években, az indiai import növekedett, közel megduplázódott 2024-re, elérve a rekordot jelentő 45,3 millió tonnát. Ez többletköltséget jelent a tengerentúli vásárlóknak, mondták India legnagyobb kereskedőinek vezetői, olyan időszakban, amikor hasonló problémákkal néznek szembe a versenytársak is.
„Miközben India termelése csökken, a világpiac ellátása is szűkül, ez pedig lendületet adhat az árak emelkedésének” – mondta egy vezető exportőr neve elhallgatását kérő kollégája Kalkuttában.