Feleannyi Covid-vakcinát vesz idén az állam, mint tavaly, november végétől lehet újra oltást kérni

Az elmúlt hetekben több olvasónk is felhívta a figyelmünket, hogy hiába oltatná be magát az őszi járványszezonra készülve Covid ellen, nincs az országban elérhető vakcina. Ez annyiban papírforma volt, hogy már tavaly is megírtuk, hogy augusztus végére az összes akkori magyarországi vakcina felhasználhatósága lejárt, így nem meglepő, hogy idén is hasonló helyzet állt elő, és várható volt, hogy ősszel megint érkeznek majd újabb adagok.

Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) prevenciós és epidemiológiai igazgatója végül hétfőn az InfoRádióban bejelentette, hogy mikor számíthatunk új Covid-vakcinákra. Bár ő maga a nyilatkozatában úgy fogalmaz, hogy „Magyarországon feltehetőleg október végén, illetve november hónapban lesz elérhető a koronavírus elleni védőoltás az influenza elleni védőoltással együtt”, a kapcsolódó cikkben már azt írják neki tulajdonított bejelentésként, hogy „október végén az influenza elleni, novemberben a Covid elleni” oltás érkezhet. Mint a közbeszerzésből látni fogjuk, inkább ez utóbbi, ezen belül is inkább a november vége tűnik reális érkezésnek.

Egyébként Galgóczi máshol is pontatlanul fogalmazott, például azt mondta, „2023 májusában lett vége a pandémiának vagy zárta le a pandémiát gyakorlatilag a WHO”, ami ebben a formában nem igaz, mert az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2023 májusában valójában nem a pandémia, hanem a nemzetközi Covid-szükséghelyzet végét jelentette be, és külön hangsúlyozták, hogy ezt nem tekintik úgy, hogy magának a járványnak is vége.

Mennyi és milyen vakcina érkezik?

A Covid-vakcinák beszerzésének az elmúlt években kalandos története volt Magyarországon.

2023 végén Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár azt mondta, hogy a kormány 700-800 ezer vakcinát rendelt a Modernától, de mint a Telex kiderítette, valójában egy nagyságrenddel kevesebbről, 72 ezer adagról volt csak szó. Ráadásul, miután évekkel korábban a kormány emlékezetes módon szakított a céggel, ezúttal kifejezetten rájuk írta ki a közbeszerzést, amiért a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központot és a Modernát is megbírságolta a Közbeszerzési Döntőbizottság.

Végül 2024 őszén, az előző körből tanulva, már nyílt közbeszerzést írt ki az NNGYK, de már akkor jeleztük, hogy az általa támasztott követelményeknek ezúttal is borítékolhatóan csak a Moderna felel meg – ennek megfelelően az üzletet novemberben be is húzta a Moderna. Ez a tavalyi szerződés 100 800 fix plusz 150 ezer opciós adagra vonatkozott.

Ezúttal ilyen bűvészkedésnek nincs jele.

A közbeszerzési adatbázis szerint az NNGYK szeptember 26-án írta ki a közbeszerzést az új Covid-vakcinák vásárlására. Ebben idén se konkrétan megnevezett cég, se a feltételekkel gondosan körülírt favorit nem látszik.

A mennyiség viszont igen. A közbeszerzést két részletben írta ki a hatóság:

• az első rész a 12 éven felülieknek adható oltásra szól, ebből 50 ezer adagot vennénk, plusz 10 százalékot opciósan;
• a második rész a 6 hónapostól 12 éves korig adható változatra vonatkozik, ebből 800 adagra szól a kiírás.

A kétféle vakcina egyébként csak az amúgy azonos összetételű oltóanyag mennyiségében különbözik. Összesen tehát fixen 50 800 adag vakcina érkezhet, és tovább 5 ezer adag opciósan lehívható legkésőbb február 28-ig, maximum három részletben. Ez a tavaly vásárolt, opció nélkül 100 800 adagos mennyiségnek csupán a fele.

A kiírásban a hatóság meghatározza, hogy a J07BN01 ATC kódú vakcinákra vár ajánlatot. Az ATC az anatómiai, gyógyászati és kémiai osztályozási rendszer rövidítése, ezt a kódrendszert a WHO ellenőrzi, a J07BN01 pedig konkrétan az mRNS-alapú Covid-vakcinákat jelöli, tehát minden másfajta technológia eleve kiesik. Ezen felül kikötés az is, hogy a vakcinának rendelkeznie kell magyar vagy uniós engedéllyel. Utóbbi jelenleg öt Covid-vakcinának van, ebből három mRNS-alapú: a Moderna és a Pfizer–BioNTech már ismert oltása, illetve az amerikai Arcturus Therapeutics idén februárban engedélyt kapott vakcinája.

Az Arcturust azonban a további feltételek kizárják. Egyrészt nincs a vakcinájából 1×1 adagos kiszerelés. Másrészt az eredeti SARS-CoV-2 vírustörzs alapján készült, nem frissítette még a gyártó az újabb variánsok alapján. A kiírás ugyanis tartalmazza, hogy az ajánlatban szereplő vakcináknak meg kell felelniük az Európai Gyógyszerügynökség, azaz az „EMA 2025/2026 légúti szezonban alkalmazandó COVID-19 oltóanyagokra vonatkozó ajánlásának”.

Ezt az ajánlást májusban adta ki az EMA, és a lényege, hogy az aktuális járványtrendek alapján, a folyamatosan mutálódó vírus épp leginkább terjedő variánsait azonosítva meghatározza, hogy melyik variánshoz érdemes adaptálni az oltóanyagot, hogy az minél erősebb és tartósabb védelmet nyújtson. A májusi EMA-ajánlás szerint a JN.1 variánscsaládhoz tartozó LP.8.1 variánshoz érdemes igazítani az idei vakcinákat (indokolt esetben a JN.1 más leszármazottai is szóba jöhetnek). Ennek az Arcturus oltása nem felel meg, de a másik két termék igen.

A feltételek alapján tehát annyit már most be lehet lőni, hogy a Moderna és a Pfizer adhat az idén érvényes ajánlatot.

A kiírás tehát idén is egész jól belövi a lehetséges pályázók körét, de ezúttal nem egyetlen lehetséges jelölt marad, és maguk a szűkítő feltételek sem hasraütésszerűek, mindegyik szakmailag indokolt.

Annyiban meglepő lenne a Pfizer visszatérése, hogy miután ők adták a korábbi évek hazai oltási kampányának gerincét, 2023 januárjában beperelték a kormányt, amiért az nem akart fizetni a szerződésben rögzített 3 millió adag vakcináért. Ezután váltott a kormány 2023 végén a Modernára. Annyiban viszont benne van a pakliban a Pfizer felbukkanása, hogy a 2023-as fordulat előtt a Modernát is kikosarazta már egyszer a kormány (és vett tőle aztán vakcinát drágább egységáron, mint amennyit a Pfizernek nem akart kifizetni.)

Mikortól lesz elérhető?

Erre pontos dátum még nincs, de lehet rá következtetni.

A közbeszerzés ajánlattételi határideje október 28., ha eddig befut(nak) érvényes ajánlat(ok), akkor ez(ek) elbírálása után köthető meg a szerződés és kezdhető meg a szállítás. A kiírás szerint a betárolási határidő a szerződéskötést követő 15 naptári nap.

Az előző két év alapján bő két héttel az ajánlattételi határidő lejárta után lehetett oltást kapni, ebből kiindulva november második fele lehet reális, hacsak nem érkezik most egynél több ajánlat, ami miatt tovább tart a döntés.

Tavaly egyébként november végére ígérte a vakcinákat az NNGYK, de végül december elején váltak elérhetővé, de akkor az ajánlattételi határidő is későbbre esett.

Miért csak akkor?

Bár az előző évekhez hasonló ez az időzítés, már akkoriban is érte olyan kritika az NNGYK-t, hogy túl későn kezdte el a beszerzést.

Ezúttal is felmerülhet ugyanez a kritika, hiszen Galgóczi Ágnes is arról beszélt hétfőn, hogy most is épp növekszik a fertőzések száma, azaz az őszi szezon már itthon is beindult. „Az elmúlt időszakban valóban emelkedett a légúti tünetekkel orvoshoz fordulók száma, és a beküldött minták azt mutatják, hogy jelenleg a megbetegedések hátterében elsősorban a SARS-CoV-2 vírus áll” – mondta. Ezt támasztják alá az NNGYK légúti figyelőszolgálatának és szennyvízvizsgálatának legfrissebb adatai is.

Galgóczi a tervezett novemberi elérhetőséggel kapcsolatban arra hivatkozott, hogy „a WHO egyébként a Covid-vakcinára vonatkozóan májusban állapítja meg az aktuális vakcina-összetételt, és tulajdonképpen csak ezután kezdődhet meg az oltóanyagnak a gyártása, illetve minden új összetételre külön új engedélyt kap a védőoltás, úgy, hogy a vakcina elérhetősége is tulajdonképpen így az őszi hónapokban kezdődik”. Ez azonban némileg nagyvonalú bemutatása a folyamatnak.

A Galgóczi által hivatkozott WHO és az igazából nekünk érdekesebb EMA is valóban májusban adta ki az ajánlását. Az EMA-ajánlásnak megfelelően frissített vakcinákat viszont a Pfizer–BioNTech és a Moderna esetében is már július 24-én engedélyezték. (A mindkét vakcina alapját adó mRNS-technológia egyik előnye épp az, hogy gyorsan adaptálható a különféle variánsokhoz.) Ez alapján ennél előbb is lett volna már frissített vakcina. Az Egyesült Államokban például már augusztus végétől el is érhetők ezek az új oltások. (Még ha az ajánlások körüli kavarás miatt voltak is gyakorlati fennakadások abban, ki juthat hozzá.)

Azaz három hónappal az itthon várható elérhetővé válásuk előtt már biztosan bevethetők voltak az új típusú vakcinák.

Galgóczi azt is elmondta – és ebben igaza is van –, hogy „ez a Covid–19-megbetegedés már teljesen más, mint a pandémia idején volt, tehát sokkal kisebb betegségterhet jelent a lakosság számára, azaz sokkal enyhébb megbetegedéseket látunk”. Ebből viszont levonta azt a következtetést, hogy „éppen ezért jellemzően a védőoltások, illetve a védőoltási programok, akár az influenza, akár a Covid ellen, október végén kezdődnek, hiszen elsősorban azzal számolunk, hogy a téli hónapokban a kedvező időjárási körülmények, a lakosoknak a bent tartózkodása iskolákban, szobákban, közösségekben, tehát kevesebbet tartózkodunk a szabad levegőn, ez ugye kedvezhet a légúti fertőzések terjedésének”.

Csakhogy egyrészt a Covid ellen a hazai oltási program a jelek szerint valójában nem október végén fog kezdődni, hanem legkorábban november végén (és az oltások beadása után még jellemzően két hétre van szükség, hogy az általuk nyújtott teljes védettség kialakuljon). Másrészt Galgóczi némi önellentmondásba is keveredik, hiszen nemcsak arról beszél, hogy jellemzően enyhébb megbetegedést okoz ma már a koronavírus, hanem arról is, hogy azoknál a csoportoknál, amiknek az oltásokat elsődlegesen ajánlják, nagyobb az esélye annak, hogy a fertőzés súlyosabb betegséget okoz.

Magyarul hiába igaz, hogy a Covid ma már jellemzően enyhe betegség, ez nem indok arra, hogy az oltásokat csak hónapokkal a szezon beindulása és fertőzésszám emelkedése után tegyék elérhetővé azoknak, akiknél viszont továbbra is okozhat súlyosabb megbetegedést.

Kiknek ajánlott?

Mivel a Covid mára jellemzően valóban enyhe lefolyású a lakosság nagy részénél, már tavaly is elsősorban a nagyobb kockázatnak kitett csoportoknak javasolták, és idén is ugyanez a helyzet.

„Elsősorban az idősebbek számára javasolt mind az influenza, mind a koronavírus elleni védőoltás, és azok számára, akik valamilyen krónikus alapbetegségben szenvednek, vagy immunszuprimáltak, tehát az immunrendszerüknek az állapota valamilyen okból gyengébb, és emiatt vannak kitéve a súlyosabb betegség kockázatának. Számukra lesz javasolt ebben a szezonban is elsősorban a védőoltás, hiszen ők azok, akiket esetleg egy súlyosabb lefolyású betegség fenyegetheti” – mondta Galgóczi Ágnes.

Mennyibe fog kerülni?

Ezt egyelőre nem lehet tudni, hiszen még várják az ajánlatokat a nyílt közbeszerzésre. A tavalyi és tavalyelőtti árak segíthetnek a közelítésben.

A tavalyi nettó beszerzési ár adagokra lebontva úgy nézett ki, hogy a jóval nagyobb mennyiségben rendelt felnőtt kiszerelés darabjáért 18 405 forintot fizettünk, a gyerekeknek szánt kisebb mennyiségért pedig adagonként 13 292,5 forintot. Mivel a 2023-as – akkor még nem korosztályokra bontott – szállítmány egységára 21 700 forintra jött ki, tavaly olcsóbban jutott az ország Covid-vakcinához.

Persze azóta eltelt egy év, és a mennyiség is fele a tavalyinak. Október végén lezárul az ajánlattételi szakasz, és kiderül, milyen ajánlatok érkeztek be.