Nyomoznak a tudósok egy rejtélyes kamcsatkai vulkánkitörés után

Július 30-án egy 8,8 magnitúdójú földrengés pattant ki Kamcsatka előterében, ami bekerült az eddig regisztrált hat legnagyobb földrengés közé. Ezt követően több ezer utórengés történt, köztük volt 7-es magnitúdónál erősebb is. A főrengés után néhány nappal, augusztus 3-án kitört egy több mint 450 éve szunnyadó vulkán, a Krasenyinnyikov. Október 4-én, helyi idő szerint nem sokkal éjfél után a helyi vulkanológiai obszervatórium jelentése szerint egy újabb, kevéssé ismert kamcsatkai vulkán lépett működésbe, a Krasenyinnyikov melletti Kronotszkij, ami százéves szünet után aktivizálódott. De vajon valóban volt vulkáni ébredés? A nyomozás még zajlik.

A kamcsatkai vulkánobszervatórium, a KVERT jelentése szerint a Kronotszkij szombati kitörése nyomán közel 10 kilométer magasra emelkedett a vulkáni hamufelhő, majd 100 kilométer távolságba sodródott az uralkodó szélmozgás következtében. A hír rettentően izgalmas, mivel ez már a második hosszan szunnyadó vulkán ébredése lenne a július végén elkezdődött földrengéssorozattal egy időben. Ez úgy vonulhatna be a hírekbe, hogy földrengés ébresztett fel két hosszan alvó vulkánt – a legfrissebb esemény felülvizsgálata azonban óvatosságra int, egyelőre közel sem biztos, hogy ez a vulkánkitörés valóban megtörtént.

Ezen a ponton bizonyára felkapja az olvasó a fejét: mi van, a szakemberek azt sem tudják, hogy egy vulkán kitör vagy nyugodt marad?!

A helyzet messze nem egyszerű, hiszen Kamcsatka nem sűrűn lakott terület, itt a természet az úr. A természet és a vulkánok, hiszen ez a Föld vulkanológiailag egyik legaktívabb térsége. 1200 kilométer hosszú területen több mint háromszáz vulkán van itt, köztük 29 jelenleg is aktív, és kitöréseik gyakran megállítják a félsziget felett húzódó légi közlekedést. A monitorozás tehát fontos, különösen a magas légkörbe jutó vulkáni hamufelhőt kell gyorsan azonosítani. Ezt a területet a kamcsatkai vulkánobszervatórium munkatársai csekély anyagi keretek között igyekeznek figyelni napi 24 órában. A költségvetés nem teszi lehetővé, hogy mindegyik aktív vulkán rezdülését folyamatosan kövessék. A nagy távolság miatt az sem lehetséges, hogy mindegyik aktív tűzhányó tevékenységét vulkanológuscsapat figyelje és dokumentálja.

Ebben a helyzetben kulcsfontosságúak a távérzékelési eszközök, többek között a műholdas felvételek. Október 4-én a Himawari–9 műhold felvételén egy vulkánkitörésre utaló felhőt figyeltek meg, mégpedig a száz éve szunnyadó Kronotszkij vulkán felett. A hamufelhő közel 10 kilométer magasra emelkedett, ami miatt rögtön vörös riasztást adtak ki a légi közlekedésre. A vulkáni hamu ugyanis a repülők turbinájába bekerülve megolvad, ami leállíthatja a hajtóműveket, de a repülők egyéb részeit is károsítja. Ilyen eset többször is bekövetkezett már, szerencsére katasztrofális következmények nélkül, de nem sokon múlott, hogy az utasokkal teli gép lezuhanjon és a földbe csapódjon. Egy vulkáni hamufelhőt létrehozó kitörés esetén zéró tolerancia van, a protokoll szerint rögtön le kell állítani, illetve el kell terelni a vulkáni hamufelhő irányába tartó repülőjáratokat.

A kamcsatkai vulkáni hamufelhő 100 kilométer távolságba sodródott, majd eloszlott. Ekkor jött a következő kérdés: akkor mi is történt? A Kronotszkij vulkán 180 kilométerre van a Petropavlovszk-Kamcsatszkij településen lévő vulkánobszervatóriumtól. Itt nincsenek autópályák, hogy néhány óra alatt el lehessen érni a területet, ehhez igazi expedíció kell, helikopterrel vagy terepjáróval földutakon keresztül, folyókon átkelve.

Maga a kitörés a műholdas felvételek alapján rövid életű volt, ami azt sejttette, hogy egy rövid freatikus kitörés történhetett, úgy, mint legutóbb 1923-ban. A bizonytalanság azonban nem kicsi, erre a Hamburgban dolgozó, műholdadatok kiértékelésében szakértő Horváth Ákos is felhívta a figyelmet. Ennek az is az oka, hogy a közelben van az augusztus első napjaiban felébredt és azóta is működő Krasenyinnyikov vulkán. Nincs kizárva, hogy onnan származik a vulkáni hamu. De az is lehet, hogy a két vulkán közötti piciny Krokur maar vulkán tört ki.

A nyomozás jelenleg is tart, és valószínűleg még eltart néhány napig, hogy választ kapjunk erre az eseményre. Az azonban biztos, hogy nem történt jelentős, magma felszínre jutásával járó vulkánkitörés a Kronotszkij vulkánon, azaz nem ébredt fel Csipkerózsika-álmából. Maradt tehát a Krasenyinnyikov vulkáni működésének megértése, ennek esetleges kapcsolódása a 8,8 magnitúdójú földrengéshez.

Ez az esemény arra is felhívja a figyelmet, hogy mennyire nem egyszerű még a 21. században sem minden természeti eseményt egyértelműen azonosítani. A műholdas felvételek sok információt adnak, de ezek kiértékeléséhez is szükséges a szakértői tudás. Az élet persze zajlik, potenciális veszélyben gyors döntéseket kell hozni, és ilyen esetben teljesen nyilvánvaló volt a légi közlekedésre vonatkozó legmagasabb figyelmeztetés kiadása.

A szerző geológus-vulkanológus, az MTA rendes tagja, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet Kőzettan-Geokémiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, az MTA–HUN-REN CSFK PannonVulkán Lendület Kutatócsoport tagja, a Tűzhányó Blog Facebook-csoport vezetője.