Nyugat-nílusi láz? De mit keres Magyarországon egy afrikai vírus?
Nyugat-nílusi lázzal fertőződött meg, és emiatt kórházba került egy nő és egy hatéves fiú Csongrád-Csanád vármegyében, annak ellenére, hogy nem jártak külföldön – írtuk kedden a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai alapján. Bár elsőre szokatlanul hangozhat, hogy egy ilyen egzotikus nevű betegség jelenik meg Magyarországon, valójában közel sem ez volt itthon az első eset, tavaly ősszel egy hét alatt tizenegy nyugat-nílusi lázzal fertőzött embert azonosítottak, és idén is több hasonló megbetegedés történt már.
Hogy lehetséges ez? És különben is, mi az a nyugat-nílusi láz? Hogy lehet elkapni egy afrikainak hangzó betegséget Magyarországon, és mi történik azzal, aki megfertőződik? Gyorstalpalónk a betegségről.
Mi az a nyugat-nílusi láz?
Egy zoonotikus, azaz állatról emberre terjedő betegség, amit a Flaviridae családba tartozó nyugat-nílusi vírus okoz. Ezt különböző szúnyogfajok hordozzák, az ő csípésük fertőzhet meg embereket is.
A betegséget először Uganda Nyugat-Nílus nevű alrégiójában diagnosztizálták 1937-ben, a nevét is innen kapta. Az első nagyobb járvány 1950-ben tört ki Egyiptomban.
Akkor ez egy afrikai betegség, nem kell nagyon félni tőle?
Hát nem egészen. Bár valóban Afrikából származik, a klímaváltozás miatt egyre több hely vonzó a vírust hordozó szúnyogoknak, így már gyakori a Közel-Keleten, Nyugat-Ázsiában, Észak-Amerikában és Európában is.
Igen, Európában, így Magyarországon is. A betegség hazánkban endemikus, azaz évtizedek óta folyamatosan jelen van, nem a behurcolt fertőzések közé soroljuk.
Évtizedek óta jelen van?!
Bizony!
Ilyen régóta itt élnek a trópusi szúnyogok, amik terjesztik? Szeptemberben azt olvastam, hogy az Országos Vérellátó Szolgálat azt mondta, hogy a tigrisszúnyog hordozza.
A helyzet sajnos nem olyan egyszerű, hogy rámutathatunk egy trópusi szúnyogfajra, hogy az a cinkos, azzal kell kezdeni valamit. Ahogy a vérellátó közleményével kapcsolatban Kemenesi Gábor virológus a Telexnek elmondta, a tigrisszúnyogok itthoni populációjában még nem is mutatták ki a vírust, itthon a főterjesztő a dalos szúnyog, ami Magyarországon is őshonos.
De abból nagyon sok van! Akkor ez tök gyakori betegség itthon?
Annyira azért nem. Idén a Csongrád-Csanád vármegyei két esettel együtt összesen 14 megbetegedést regisztráltak, míg tavaly csak szeptemberig 30 fertőzést dokumentáltak. Lassítja a terjedését, hogy emberről emberre nem nagyon ragad át, csak vérátömlesztés, szervátültetés esetén vagy az anyaméhben, esetleg szoptatáskor. A betegség szezonja egyébként augusztus-szeptemberben van.
Jó, az úgy nem olyan vészes. De mik a tünetek?
A jó hír az, hogy a fertőzöttek 80 százaléka tünetmentes, és nem is feltétlenül tudják, hogy nyugat-nílusi lázuk van. A rossz hír az, hogy a maradék 20 százaléknál már súlyos tünetek is előfordulhatnak. Méghozzá ezek:
- láz,
- fejfájás,
- ízületi fájdalom,
- hányás,
- hasmenés,
- kiütések.
Ritkán agyvelőgyulladás vagy agyhártyagyulladás is kialakulhat, ilyenkor a tünetek:
- magas láz,
- nyakmerevség,
- görcsök,
- zavartság,
- kóma,
- bénulás,
- látási zavarok.
A súlyosabb tünetek bárkinél jelentkezhetnek, de 60 éves kor felett és legyengült immunrendszerű embereknél gyakoribbak. Az NNGYK által működtetett Egészségvonal szerint nagyjából minden 150. esetben jelentkeznek súlyosabb tünetek, az ezekből való felépülés pedig akár hetekig is eltarthat, és maradandó károsodással járhat. Talán egy kis öröm az ürömben, hogy egyelőre úgy néz ki, hogy aki egyszer elkapta a vírust, immunissá válik.
Akkor mikor forduljak orvoshoz? Mi a kezelés?
Ha a fenti tüneteket tapasztalja, és arra gyanakszik, hogy megcsípte egy szúnyog, vagy olyan helyen járt, ahol gyakori a betegség (a lappangási idő 3-14 nap), akkor jelezze háziorvosának. A diagnózist általában a tünetek és a szúnyogcsípés megléte vagy az utazási történet alapján állítják fel, de vérvizsgálattal, gerincvelő-folyadék vizsgálatával is igazolható.
Célzott gyógyszeres terápia nem létezik. Az enyhébb tünetekre pihenést, sok folyadék fogyasztását, vény nélkül kapható gyógyszereket javasolnak, de agyvelő- és agyhártyagyulladás esetén kórházi kezelésre van szükség.
Hajjaj, akkor hogy előzhetem meg, hogy megcsípjenek?
Mivel védőoltás nincs, egyéni szinten a leghatékonyabb védekezés az, ha szúnyogriasztót használ, és minél nagyobb felületen fedi a testét.
Kemenesi szerint a valós megoldást több összetevős lenne: mindenkinek rendet kéne rakni a háza körül, az udvarában, mert a szúnyogoknak egy kupaknyi víz is elég, hogy abban kikeljenek. Az önkormányzatoknak is figyelniük kéne erre, és közben biológiai megoldásokkal is gyéríteni kéne a szúnyogokat.
