Pont attól lehetnek veszélyesek a beltéri lőterek, ami miatt biztonságosnak tűnnek
A beltéri lövészet elég biztonságosnak tűnik: szemüveg, fülvédő, beton falak. A New York Times vizsgálata szerint azonban ez mégsem elég, mert egy tényezőtől egyik sem véd. A lökéshullámoktól, amik a fegyver elsütésekor keletkező robbanásból indulnak meg az ember felé.
A lap újságírója, Thomas Gibbons-Nef korábban tengerészgyalogos volt, és még ma is rengeteget jár beltéri lőtérre. Egy ilyen edzés után vette észre, hogy sokkal lassabban pakol össze, mint korábban, és érzésre minden lelassult. Ekkor jutott eszébe, hogy lehet, hogy agykárosodást lehet szenvedni a lőtéren.
Arról már korábban is írtak, hogy bizonyos fegyverek, mint például az aknavetők használata károsíthatja az agysejteket, sőt, akár maradandó károsodáshoz is vezethetnek. Fontos kérdés, hogy vajon az átlagember számára elérhető lőfegyvereknek is van-e ilyen hatása, hiszen ezek az amerikai kultúra szerves részei – több lőfegyver van az országban, mint ember.
Az újságírók kísérleteikhez ugyanolyan érzékelőket használtak, mint amikkel a hadsereg vizsgálja a nagyobb fegyverek hatásait. Több, a civilek körében népszerű fegyver lökéshullámait is lemérték, és arra jutottak, hogy a kisebb kaliberű fegyverek viszonylag gyorsan veszélyessé válnak, a nagyobb kaliberűek robbanása pedig akkora lökéshullámot generál, ami meghaladja azt, ami a hadsereg szerint még biztonságos az agy számára. A hullámok veszélyét az is felerősíti, ami amúgy biztonságosabbá teszi a beltéri lőtereket: a bezártság.
A New York Times cikke tele van látványos videókkal és grafikákkal, de a fő megállapítás mégis az volt, hogy minden lövéssel jelentős nyomás éri az ember fejét, agyát. Nem tudni pontosan, hogy ennek milyen hatása lehet a szervezetre, ehhez további, tudományos vizsgálatra van szükség, de az biztos, hogy a hadsereg szerint több érték is a biztonságos érték felett van.
„Ha százszor kinyújtasz egy gumiszalagot, mindig visszaugrik, de mikroszkopikus szakadások keletkeznek rajta. A 101. alkalommal aztán elszakad”
– mondta a hadsereg egyik volt robbanásbiztonsági kutatója a lapnak.
