Tízből négy ember azért nem megy el tüdőszűrésre, mert fél az eredménytől, pedig a korai tüdőrák-diagnózis életet menthet – derült ki az AstraZeneca megbízásából készült friss hazai kutatásból. Magyarországon a betegség előfordulása a férfiaknál egyértelműen csökken, a nőknél pedig lényegében változatlan, miközben a kezelési eredmények javultak. A hazai lakosság alapvetően támogatja is a tüdőrákszűrést – a 40 év felettiek körében 10-ből 6 fő szerint rendszeresen részt kellene venni rajta –, mégis sokakat visszatart a félelem: 24 százalék a súlyos diagnózistól, 21 százalék a sugárzástól tart.
Magyarországon évente nagyjából 7–8 ezer új tüdőrákos esetet diagnosztizálnak, a betegség leggyakrabban a 60–69 éves nőket és a 70–79 éves férfiakat érinti. A tüdőrák még mindig erősen stigmatizált, sokan visszafordíthatatlannak gondolják, egyre gyakoribbnak vélik, ezzel szemben a statisztikák azt mutatják, hogy a helyzet sokat javult: az előfordulás a teljes lakosságot tekintve csökkent, az 5 éves túlélés pedig egyértelműen nőtt.
A kezelési eredmények lassan, de javulnak: az 5 éves túlélés 20,1 százalékról 23,55 százalékra nőtt. Az elmúlt évtizedben a férfiaknál érezhetően csökkent a kockázat és a halálozási arány is: előbbi 100 ezer lakosra vetítve a korábbi 142,3-ról 106,8-ra csökkent, míg utóbbi 146,8-ról 123,1-re mérséklődött. A nők esetében a kockázat változatlan maradt, a halálozás pedig enyhén emelkedett.
Ennek ellenére évente 8–10 ezer diagnózis születik, és 8 ezer beteg haláláért felelős a tüdőrák. Ennek az oka még mindig az, hogy későn fedezik fel: áttétes stádiumban 41 százalékban, koraiban pedig csak 40 százalékban. Aktív onkológiai kezelést 27 százalékban nem is tudnak alkalmazni a kiterjedt késői felfedezés miatt. Az is nehezíti a helyzetet, hogy itthon társbetegségek torzítják az általános állapotot, hiszen a kezeléshez és a sebészi beavatkozáshoz is jó általános állapotúnak kell lennie a betegnek.
Pataki Erika, a Lélek-Zet betegszervezet képviselője azt mondta: a kutatásban az életkori eloszláson látszik, az idősebbeknek nagyon erősen megvan a tudatában, hogy tüdőszűrésre járni kell, különösen a nőknek. Ennek a fontosságát az életkor előrehaladtával át is érzik, és rendszeresen járnak is tüdőszűrésre, nem csak alkalomszerűen. A legnagyobb motiváció az, ha valaki rizikócsoportba tartozik, például dohányzik, és megnyugtatja az embereket az is, hogy megtették, amit adott esetben tehettek.
Nemcsak a hagyományos cigaretta, az ízesített, hevített termékek is lehetnek károsak – ezek csak nagyjából 15 éve érhetők el a piacon, tehát ennyi időre van adatunk róluk, a hosszú távú következmények még nem ismertek, sem pro, sem kontra. A dohányzásnál is a hosszú távú evidenciák mutatták meg, hogy kóroki tényezője a tüdőráknak, de az új, alternatív termékekkel kapcsolatban még nem telt el annyi idő, hogy tudjuk, milyen hatással vannak sejtszinten, szövetszinten, esetleg genomszinten.
„A tüdőrák egy sunyi, aljas betegség, későn ad tünetet, és sokszor későn diagnosztizálják” – mondta Pataki Erika, megjegyezve, hogy minél előbb kezelnek valakit, annál nagyobb az esélye a túlélésre. Az is fontos, hogy nem kizárólag a dohányzás befolyásolja a hajlandóságot, a munkahelyi pornak való kitettség vagy a légszennyezettség, de természetesen a genetika is közrejátszik. Az viszont figyelmet érdemel, hogy egyre több fiatal, sosem dohányzó nő kap diagnózist, és egyébként ebbe a kategóriába tartozó férfiaknál is egyre gyakoribb a betegség előfordulása, aminek az okát pontosan nem ismerjük.
A tüdőszűrés ma nem kötelező, és nincsen állami tüdőszűrő program sem, jelenleg csak kutatásokra jelentkezve tudnak részt venni ilyesmiben azok, akik megfelelnek a kritériumoknak. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetnél jelenleg is fut a HUNCHEST-III nevű kutatás, amire a kórházhoz közeli körzetekben élő erős dohányosok jelentkezését várják.
Kerpel-Fronius Anna, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgató-helyettese és diagnosztikáért felelős igazgatója azt mondta: nem is egyszerűen tüdőszűrésről kell beszélni, hanem tüdőszűrő programról, mert ebbe nem kizárólag a CT-vizsgálat tartozik bele, hanem a szűrendő embercsoportok meghatározása, a beteg behívása, a CT-vizsgálat maga, majd algoritmusok döntik el, hogy mi történjen, ha a vizsgálat mutatott valamilyen eltérést. „Itt egészséges emberek jönnek hozzánk, nem betegek, máshogy állunk az egészhez, ha találunk valamit. Jó programjaink vannak erre, és ha azt mondjuk a betegnek, hogy jöjjön vissza 3-6 hónap múlva, nem változik az életkilátása. Ha daganatot találunk, akkor a beteget átveszi az onkoteam, ami eldönti, mi a diagnózis” – mondta Kerpel-Fronius Anna.
A HUNCHEST-vizsgálat korábbi, II-es fázisában a Korányiba jelentkező ugyanilyen idős, ugyanígy dohányzó tüdőrákos betegek 78 százalékát úgy fedezték fel, hogy potenciálisan műthetőek voltak, ami nagyon fontos: ugyan a tüdőrákot sokféleképpen lehet kezelni, annak a betegnek van esélye a gyógyulásra, akinek lehetőség a műtét. Ugyanebben az időszakban a Korányiban maguktól, nem a kutatásra jelentkező betegek 79 százalékának nem volt opció a műtét.
„A Korányiban dolgozunk azon, hogy valamilyen formában elérhető legyen folyamatosan az ingyenes szűrés” – mondta a szakértő. Bár az Egyesült Államokban az egészségügyi biztosítók legtöbbje fizeti a tüdőszűrést, Európában nagyon ritka, hogy benne legyen a népegészségügyi programokban. „Nem vezethetjük be a szűrést úgy, hogy ha hirtelen mindenki el akar menni rá, azt nem tudom kielégíteni, és tisztességesen el is látni. Ezért nincs ilyen itthon, és ezért nagy kérdés, hogyan lehet bevezetni. Most kell a fékeket és ellensúlyokat bevezetni, hogy az egyén szintjén is előnyt jelentsen a program, és az éppen bármilyen szinten lévő egészségügyi rendszer se omoljon össze” – tette hozzá.
A tüdőszűrés ugyanis nem mindenkinek jelent olyan jó kockázat-haszont, mint a 40 év feletti, különösen dohányzó embereknek: előnye a potenciális életnyereség, de kockázat az alacsony, de valós sugárterhelés, ezért nem szűrik a fiatalabb nem dohányzókat. Kerpel-Fronius Anna azt mondta: az is gyakori, hogy más képalkotó vizsgálatok véletlenül fedeznek fel tüdőrákot, ez pedig életet menthet. „A korai daganatok körülbelül 10 százalékát találják meg tüdőszűrésen, a többi incidentális. Fontos, hogy ha valakiről bármilyen olyan CT-vizsgálat készül, amin rajta van a tüdő, vagy annak egy szelete, menjen el háziorvoshoz, és nézessen rá arra is. Magyarországon körülbelül 7 millió CT-t készítenek évente, ebből 5 millión lehet tüdőrészlet” – mondta.
Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgatója azt mondta: az elmúlt 30 évben sokat fejlődött a diagnosztika, a kezelés, és a tüdőrákról is többet tudunk. „Most már olyan sugárterápiát tudunk alkalmazni, ami felér a sebészi késsel, és a célzott terápiák és immunterápiák is megérkeztek, amivel már az előrehaladott betegségben is olyan túlélést tudunk elérni, amivel a halálozás aránya csökken.”
