Kilenc hónapig élt egy mohafaj a Nemzetközi Űrállomás külsején, majd a Földre visszatérve csírázni kezdett
Egy váratlanul jól zárult kísérlet eredményeként a kutatók már azt vizionálják, hogy mohákkal akár az űrben is lehet talajt létrehozni vagy oxigént termeltetni, és ez végső soron segítheti az emberi kolonizációt. Ez valószínűleg még messze van, de az kétségtelen, hogy egy Physcomitrella patens nevű mohafaj spórái még úgy is megőrizték szaporodóképességüket, hogy kilenc hónapot a Nemzetközi Űrállomás (ISS) külső falán töltöttek el.
Régóta ismert, hogy mohák a legzordabb körülmények között is képesek életben maradni és szaporodni, gyakran ezek az első növények, amelyek megtelepednek kietlen tájakon. Ez adta az ötletet, hogy űrbéli viszonyok között is érdemes tesztelni mohákat.
Fudzsita Tomomicsi, a Hokkaidó Egyetem kutatója és kollégái először a Földön végeztek szelekciót, megnézték, hogy milyen mohastruktúrák a legellenállóbbak. A győztesként a sporangium nevű struktúra jött ki, mert benne a spórák még azután is megőrizték csírázási képességüket, hogy nagy energiájú UV-sugárzásnak voltak kitéve, bírták a vákuumot, a mélyhűtést és vákuumon belüli sugárzást. Olyan dolgokat, amelyekkel az űrben is lehet találkozni.
A kutatók ezután spórákat küldtek a Cygnus NG-17 űrszondával a Nemzetközi Űrállomásra. Ezeket különböző szűrőkkel ellátott mintatartókban rögzítették az ISS külsejére, és kilenc hónapig otthagyták.
Miután a mintákat visszaszállították a Földre, a kutatók azt találták, hogy mindegyik magas csírázási arányt mutatott, még azok is, amelyeket teljes mértékben kitettek az űrben UV-sugárzásnak, 86 százalékos csírázási arányt értek el, szemben a Földön maradt spórák 97 százalékos csírázási arányával. Az űrben lévő mintákban ugyanakkor klorofillszegényedést is látták.
„Ha az ilyen spórák képesek elviselni a hosszú távú expozíciót a bolygóközi utazás során, majd sikeresen újjáélednek rehidratáció és felmelegedés hatására, egy napon hozzájárulhatnak a Földön kívüli alapvető ökoszisztémák létrehozásához” – mondta Fudzsita.
Megjegyezte, hogy a tanulmány csak az űrben való túlélésre összpontosított. „Az, hogy a moha képes-e csírázni és növekedni különböző földönkívüli körülmények között, beleértve a különböző gravitációs szinteket, légköri összetételeket és sugárzási szinteket, továbbra is nyitott kérdés.”
(via Guardian)
