Palkovics szerint ha a magyarok képesek autót gyártani, akkor a humanoid robotokkal is tudunk foglalkozni
Az elmúlt években számos cég állt elő emberszabású robotokkal, a mesterséges intelligencia felemelkedésével, és a kettő esetleges kombinálásával pedig még tovább nőtt a felhajtás körülöttük. A Boston Dynamics szaltózó, táncoló robotjai vagy a 106 kilométert sétáló kínai robot alapján ígéretesnek is tűnnek, de a bemutatkozásakor eltaknyoló orosz robot azért megmutatta, hogy van hova fejlődni. A jövőt mindig holnapra vizionáló Elon Musk így is hisz abban, hogy a humanoid robotok a spájzban vannak, és úgy tűnik, hogy ebben Palkovics László is egyetért, aki szerint
Magyarország képes lesz kiszolgálni a robotika globális felfutását, és ennek első lépéseként új, humanoid robotikára fókuszáló kutatócsoport kezdi meg munkáját a SZTAKI-ban.
„Magyarország jelenleg high-tech ipari ország, gazdasága főleg az autógyártásra épül. Ha képesek vagyunk a legkomplexebb ipari terméket, az autót gyártani, akkor a humanoid robotokkal is tudunk foglalkozni” – mondta a bejelentésen személyesen is részt vevő Palkovics László, mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos. A kormánybiztos úgy véli, az előrejelzések alapján a humanoid robotok piaca robbanásszerű növekedés előtt áll, amelyben hazánk is szerepet kíván vállalni.
A kutatóintézet közleménye szerint az új kutatócsoport a járműiparhoz és gyártáshoz kapcsolódó kompetenciákra, valamint a mesterséges intelligencia és az autonóm rendszerek terén szerzett tapasztalatokra építve kezdi meg a munkáját. Monostori László, a SZTAKI főigazgatója elmondta, az egyik kutatólaborban eddig is kiemelten foglalkoztak kollaboratív robotokkal, így ez logikus lépés, amely a meglévő tudásbázist és eszközöket – például a Unitree humanoid robotot vagy a Boston Dynamics robotkutyáit – állítja új kihívások elé.
Bokor József, a HUN-REN SZTAKI tudományos főigazgatója szerint a humanoid robotika a gépészet, az informatika és az irányításelmélet csúcstalálkozása, a SZTAKI-ban felhalmozott tudás pedig lehetővé teszi, hogy ne csak a robotok mozgását, hanem azok környezetérzékelését és autonóm döntéshozatalát is világszínvonalon tudják kutatni. Hozzátette: a cél az, hogy ezek az eszközök a jövőben ne csak szigorúan kontrollált ipari környezetben, hanem az emberekkel együttműködve, valós, változó körülmények között is biztonságosan és hatékonyan végezzék feladatukat.