Tízszer gyorsabb ma a Föld melegedése, mint amikor 56 millió éve a növények nagy része kipusztult emiatt
Nagyon hosszú, több milliárd éves történelmében a Föld számtalan extrém időjárási (és egyéb) jelenséggel nézett már szembe, beleértve ebbe komoly felmelegedéseket és lehűléseket is. Ilyesmi volt 56 millió éve a paleocén kort lezáró paleocén-eocén hőmaximum is, ahol durván 5000 év alatt jelentősen megnőtt a szén mennyisége a légkörben, és a globális hőmérséklet nagyjából 6 fokkal emelkedett. Egy friss kutatás szerint ez a bolygót borító növényzet nagy részének kipusztulásához vezetett, ami hozzájárulhatott ahhoz, hogy az esemény több mint 100 ezer évig tartott.
Mindez azért érdekes, mert a Föld ma tízszer gyorsabb ütemben melegszik, mint 56 millió évvel ezelőtt, ez pedig még nehezebbé teheti a mai növényzetnek az alkalmazkodást.
Minderről egy nemzetközi kutatócsoport számolt be a Conversationben, ahol lényegében a Nature Communications szaklapban publikált tanulmányukat mutatták be fogyasztható formában. Azt nyilván mindenki tudja, hogy a növények a fotoszintézis során képesek megkötni és eltárolni a szén-dioxidot, a gyors felmelegedés pedig ebbe a folyamatba tud belezavarni. Ahhoz, hogy kiderítsék, pontosan hogyan, a kutatók alkottak egy számítógépes modellt, amivel a növények fejlődését, szétszóródását és a szénmegkötésben vállalt szerepüket vizsgálták.
A modelleket három helyre vonatkozóan hasonlították össze, így meg tudták állapítani, hogy hogyan változott a növények magassága és a leveleik tömege, és mennyire hullatták a leveleiket. Ezeket aztán begyűjtött pollenmaradványokkal is összenézték, így derült ki, hogy ebben az időszakban a Sziklás-hegységben a kisebb, szívósabb növények leváltották a lombhullató fákat – a pálmafák nagyon jól érezték magukat –, de szenet kevésbé tudtak megkötni. Az Északi-sarkvidéken viszont nem meglepő módon magasabb, dúsabb növényzet váltotta a fenyőerdőket.
Ez azt jelenti, hogy a sarkköri területek akár profitálhatnak is a felmelegedésből, ha kizárólag a szénmegkötési képességet nézzük. A kutatók szerint azonban a 4 fokosnál magasabb felmelegedéshez az enyhébb éghajlati övezetek már nem tudnak alkalmazkodni. Az adatok szerint összességében a paleocén-eocén hőmaximum nagyjából 70-100 ezer évre borította fel a szénmegkötés addigi folyamatát a Földön. Az erre képes növényzet csak nagyon lassan tudott újranőni, ez pedig hozzájárulhatott ahhoz, hogy a felmelegedés összességében 200 ezer évig tartott.
