Egy csupasz pofájú, szökött madarat keres az állatkert, utoljára Budán látták
Két tarvarjú kijutott a fővárosi állatkert röpdéjéből. Bár az egyik madarat még az állatkert területén elkapták a gondozók, a másik kirepült, és néhány nappal ezelőtt Budán tűnt fel.
A Fővárosi Állat- és Növénykert azt írta a Facebook-oldalán, hogy ezekből az íbiszfélék közé tartozó, veszélyeztetett madarakból egy meglehetősen népes, 38 egyedből álló kolónia él az állatkertben, egy olyan röpdében, ahol a látogatók is bemehetnek a madarak közé.
Ebből a röpdéből szökött el egy tarvarjú, ami azóta több helyen is felbukkant Budapesten. A fővárosi állatkert szerint a madarat az elmúlt napokban látták már a XI. kerületi Nádorkert, illetve a XII. kerületi Németvölgy környékén is. Ugyanakkor a madár befogása nem egyszerű, altatópuska vagy fúvócső ebben az esetben nem használható. Mint írták, ha a csapatból konkrét egyedeket akarnak megfogni, például azért, hogy másik állatkertbe szállítsák őket, akkor csalétekkel és csapdával szokták megoldani a feladatot. A szökött madár azonban nem biztos, hogy elég sokáig marad ugyanazon a környéken.
A fővárosi állatkert szerint a tarvarjú az emberre teljesen veszélytelen, aggodalomra tehát nincs ok. „Mi viszont lehetőleg minél hamarabb szeretnénk kézre keríteni a szökevényt” – írták, hozzátéve, hogy a kikelt tarvarjak közül korábban már több tucat állatot sikeresen visszaengedtek a természetbe ausztriai és spanyolországi visszatelepítési programok keretében. A Fővárosi Állat- és Növénykert arra kéri a budapestieket, hogy értesítsék az állatkert szakembereit, ha találkoznának a Budán kalandozó madárral.
A tarvarjú (Geronticus eremita) magyar neve kissé megtévesztő, hiszen ez a madár nem a varjakkal áll rokonságban, hanem az íbiszfélék családjába tartozik. A faj elterjedési területe eredetileg az egész mediterrán régiót magába foglalta, ideértve Észak-Afrikát, a Közel-Kelet egy részét, illetve Európa déli felét, Spanyolországtól az Alpok mentén át egészen a Balkánig. Évszázadokkal ezelőtt még Magyarország területén is előfordult, az erre utaló emlékeknek az „utolsó magyar polihisztorként” emlegetett Herman Ottó több cikket is szentelt.
Az idők során a tarvarjak – nagyrészt az emberek miatt – a legtöbb élőhelyükről teljesen eltűntek. Európából legkésőbb a XIX. századig mindenhol megszűntek vadon élő állományaik, és mára egykori elterjedési területük Európán kívüli részén is alig maradt belőlük. Jelenleg a fajnak egy nem vonuló állománya ismert Marokkóból, nagyjából hétszáz egyeddel, és egy vonuló törökországi állomány további mintegy kétszáz egyeddel.
A harmadik, egészen a közelmúltig fennmaradt populáció, a szíriai, szintén vonuló állomány 2015 óta gyakorlatilag megszűnt. Így ma a vadon élő tarvarjak száma az ezret sem éri el. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió (IUCN) a tarvarjút a veszélyeztetett fajok között tartja számon. A világ állatkertjeiben több mint ezer tarvarjú él. A tarvarjakról ebben a cikkben írtunk bővebben.
