Olyan mutációkat szedtek össze az űrállomáson a kísérleti vírusok, amikkel meg tudják fertőzni a rájuk korábban rezisztens baktériumokat

Léteznek olyan vírusok, az úgynevezett bakteriofágok, amelyek képesek baktériumokat megfertőzni. A baktériumok folyamatosan fejlődnek, hogy ellenállóbban legyenek az ilyen fertőzésekkel szemben, míg a bakteriofágok evolúciója mindig új támadási módokat keres ezzel a védelemmel szemben. Egy nemzetközi kutatócsoport most azt vizsgálta, hogyan hat erre az evolúciós fegyverkezési versenyre a mikrogravitáció. A Nemzetközi Űrállomás fedélzetén, majd idelenn a Földön végeztek kísérleteket baktériumokkal és vírusokkal, aminek eredményeit a PLOS Biology szaklapban megjelent tanulmány ismertette.

A kísérletekben a közismert E.Coli baktériumot, és a T7 kódnevű bakteriofágot használták. Az űrállomás fedélzetén a vizsgálatok azt mutatták, hogy a bakteriofág fertőzési sebessége és hatékonysága lecsökkent. Ezt azzal magyarázták, hogy a közeg – jellemzően valamilyen folyadék – amiben a vírus és a baktérium találkozik, másképp viselkedik mikrogravitációban, mint idelenn a Földön, sokkal statikusabb, kevesebb benne a mozgás, ez pedig megnehezíti a vírus dolgát.

Második menetben azonban, amikor az űrállomáson különféle mutációkon átesett, majd hazahozott bakteriofágokkal kísérleteztek, a kutatók azt tapasztalták, hogy a mutációk hatására a T7 fertőzési képességei erősebbek lettek (ami logikus is, hiszen a számára kedvezőtlen feltételekhez kellett alkalmazkodnia az űrben). Ez nemcsak abban mutatkozott meg, hogy a földi kísérletekben gyorsabban tudott fertőzni, de a mutáns T7 képes volt megfertőzni olyan E.Coli variánsokat is, amelyek a mutáció előtti változatokkal szemben rezisztensek voltak.

Mindez a kutatók szerint áttörést jelenthet az antibiotikum-rezisztens baktériumok elleni küzdelemben, és olyan szereket fejleszthetnek majd ki az űrhajós vírusoktól ellesett módszerekkel, amikkel kezelni lehet az antibiotikumoknak ellenálló kórokozókat.