Kutatók megfejthették, miért jobbkezes az emberek többsége
Az emberi evolúció egyik legkülönösebb rejtélye, hogy 90 százalékunk – kultúrától függetlenül – miért jobbkezes. Egyetlen más főemlősfajnál sem figyeltek meg ilyen mértékű, populációszintű dominanciát. Egy friss kutatás most segíthet rávilágítani a megoldásra, írja a Phys.org.
Az Oxofrid Egyetem új kutatása arra jutott, hogy a válasz az emberi evolúció két meghatározó sajátosságában rejlik: a két lábon járásban és az emberi agy drámai megnagyobbodásában.
A kutatócsoport 41 majom- és emberszabású faj adatait elemezte, azt vizsgálták, hogy mely elméletek magyarázhatják a kézpreferencia kialakulását. Megnézték többek között az eszközhasználat, az étrend, az élőhely, a testtömeg, a társas szerveződés, az agyméret és a mozgás szerepét. Azt találták, hogy az emberek látványosan kilógnak abból a mintázatból, amit az összes többi főemlősnél találtak. Amikor azonban a kutatók két másik tényezőt is beemeltek az elemzésbe, ez a kivételes helyzet eltűnt, ez a két tényező pedig az agyméret és a karok és lábak relatív hosszának aránya volt.
Azt is megállapították, hogy a korai emberősök, például az Ardipithecus és az Australopitechus valószínűleg csak enyhe jobbkezességi preferenciát mutattak, nagyjából a mai emberszabású majmokhoz hasonlóan. A Homo emberelődök megjelenésével azonban ez a jobbkezesség felerősödött, már a Homo ergaster, a Homo erectus és a neandervölgyiek esetében is.
Érdekes azonban, hogy az indonéziai, kisebb agymérettel rendelkező Homo floresiensis esetében jóval kisebb volt a jobbkezes dominancia, ami a kutatók szerint jól illeszkedik az általuk felfedezett mintázathoz: a kisebb agy és az, hogy a test egyszerre alkalmazkodott a két lábon járáshoz és a mászáshoz, már eltolja az arányokat.
Az eredmények egy kétlépcsős történetet vázolnak fel. Először a két lábon járás jelent meg, amely felszabadította a kezeket a helyváltoztatás feladata alól, és új evolúciós nyomást hozott létre a finom, oldalpreferenciát mutató kézhasználat irányába. Később az agy növekedése és átszerveződése tovább erősítette ezt az irányultságot, míg végül kialakult a ma szinte univerzális jobbkezes dominancia.
A kutatók szerint az eredményeik több kérdést is nyitva hagynak, például azt, hogy az emberi kultúra hozzájárulhatott-e a jobbkezesség stabilizálódásában, vagy hogy miért maradt fenn egyáltalán a balkezesség.
