Az akkumulátorgyártás során is használt, magzatkárosítóként besorolt NMP-oldószert találtak a helyi civilek és a Greenpeace a komáromi ipari park víztározójában.
A szervezet szerdai közleménye szerint az „ÉBRESZTŐ KOMÁROM!” nevet viselő civil csoport nemrég azzal kereste meg őket, hogy az esővízgyűjtő tóban – melyből vizet eresztenek a Dunába – körülbelül egy tucat nagy testű haltetemet láttak a vízfelszínen és a nádas mellett. A szokatlan jelenség miatt június 8-án mintát vettek a víztározóból, majd ezt a mintát többféle anyagra bevizsgáltatták: a vizsgálati jegyzőkönyv szerint a mintában 5 mikrogramm/l nagyságban találtak NMP-t. A vegyület szem- és bőrirritációt okozhat, de magzatkárosító vagy vetélést előidéző hatása is van.
Az ipari park területén található többek között a JWH NMP-feldolgozó üzeme, az Enchem Hungary Kft. elektrolitgyára, illetve az SK On és az SK Battery akkumulátorgyárak – ez utóbbiakról korábban is jelentek meg olyan információk, melyek szerint működésük a dolgozókra is és a környezetre is veszélyes lehet, a Greenpeace húsz határozatot kapott az elmúlt két évben a hatóságtól.
Azt, hogy az NMP az akkugyárakból kerülhetett-e a vízbe, a hatóságok tudják majd megállapítani – a Greenpeace ezért bejelentést tett, és kéri az eset kivizsgálását a Komárom-Esztergom Vármegyei Kormányhivataltól.
Az ügyben olvasónk jelzése nyomán visszakérdeztünk a Greenpeace-nél, hogyan kell értelmezni ezt az NMP-mennyiséget. Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője szerint ez a mennyiség nem akkora, ami halpusztulást okozhat. Az NMP ugyanakkor egy szintetikus anyag, ami nagyon gyorsan lebomlik és a vizekbe, illetve a levegőbe való kibocsátása nem megengedett. „A gyors lebomlás miatt pedig elképzelhető, hogy korábban magasabb koncentráció volt jelen. Illetve, a halpusztulást okozhatta más általunk nem vizsgált szennyezés, hisz mi csak pár anyag bevizsgálását rendeltük meg. Ezért kérjük a hatóság vizsgálatát” – pontosított a szakértő.
A mostani vizsgálat előtt utoljára idén márciusban vizsgálódott a Greenpeace az akkumulátorgyárak környékén: akkor a komáromi akkumulátorgyár környékén sem találtak NMP-szennyezést. Azt ugyanakkor kijelentették, mindez nem teszi semmissé a munkahelyi mérgezéses baleseteket a gödi és komáromi akkugyárakban, vagy például azt, hogy 80 tonna NMP-t bocsátottak egy év alatt a gödiek levegőjébe.
Simon Gergely a mostani mérésről azt nyilatkozta, ez is azt bizonyítja, hogy az akkumulátorüzemeknek folyamatos hatósági kontroll mellett kell működniük. „Előfordulhat, hogy ugyanaz a gyár, amelyik pár hónappal ezelőtt nem bocsátott ki szennyező anyagokat, egy másik ellenőrzés idején megteszi ezt. A Tisza-kormány konkrét ígéreteket tett a szennyezések megfékezéséért. Ezért azt várjuk, hogy járjanak el a hatóságok és vizsgálják ki, hogyan kerülhetett NMP a komáromi víztározóba, illetve hogy került-e oda más szennyező anyag is.”
A helyi hatóság egyébként korábban pont a Greenpeace felszólítására, az elvártnál még nagyobb mértékben csökkentette az addig szabálytalanul magas NMP-kibocsátási határértéket: 150 mg/m³-ről 1 mg/m³-re. A szervezet szerint a jelenlegi szabályozás hiányosságát mutatja, hogy az NMP-nek nincs vizekre (sem felszíni, sem felszín alattiakra) vonatkoztatható határértéke.
Cikkünkben eredetileg, a Greenpeace közleményének megfelelően 5 mg/l-es mérési eredményről írtunk. Cikkünk megjelenése után a Greenpeace korrekciót tett közzé, miszerint 5 mikrogramm/l nagyságban találtak NMP-t. A cikket a korrekcióval, illetve Simon Gergely válaszával is frissítettük.
