Hazánk túlnyomó részén kritikusan száraz a talaj, a nedvességtartalma a növények által hasznosítható vízmennyiség 30 százalékát sem éri el. A felső egyméteres rétegből – az ország egy kis részét leszámítva – mindenhol több mint 100 millimétert meghaladó mennyiség hiányzik a telítettséghez képest. „Ennyire augusztus közepén-végén szokott elfogyni a nedvesség a talajból” – összegzi a tragikus helyzetet a HungaroMet legújabb agrometeorológiai elemzése.
A tragikus helyzet nem költői túlzás, Budapesten és a Balaton déli részén 140, az Alföldön 150, Szeged környékén pedig már 168 milliméter hiányzik a talaj felső egyméteres rétegéből. (Egy milliméter csapadék egy liter víznek felel meg egy négyzetméternyi területen.)
Mindeközben, bár a júniusnak kellene lennie a legcsapadékosabb hónapnak, az elmúlt 30 nap csapadékösszege 20-50 milliméterrel elmaradt a sokéves átlagtól, csak nyugaton van helyenként némi többlet. Júniusban a középső országrészben helyenként még a 15 millimétert sem érte el a lehullott csapadék mennyisége, márpedig „ennyi nedvesség akár 1-2 nap alatt is el tud párologni” – írja az agrometeorológiai elemzés. Ugyanakkor északkeleten és délnyugaton 80 millimétert meghaladó összegek is előfordultak.
Az átlaghoz viszonyított csapadékhiány hosszú idő óta halmozódik.
90 napos távlatban ez keleten helyenként már a 120 millimétert is eléri, az évről évre halmozott csapadékhiány pedig a május végi adatok szerint országos átlagban elérte a 462 millimétert, míg helyenként a 900 millimétert is meghaladja. Nem elég, hogy nem esett elég csapadék, de eközben sosem látott hőhullám érte el június második felében Magyarországot, június 29-én az Aszódon mért 41,8 fok mindössze egy tizeddel maradt el az abszolút országos melegrekordtól, június 30-án pedig Szécsényben meg is született az új rekord 42,0 fokos értékkel. A hőség pedig tovább szárította a talajt.
A nyári növényekre vonatkozó mezőgazdasági aszályszint az ország közepén nagyfokú, máshol közepes – ebbe a két kategóriába az ország 77,6 százaléka tartozik, de ha a termőterületeket nézzük, akkor ez az arány már 83,4 százalék. Jelenleg csak kis területen enyhe az aszály szintje, vagy kisebb foltokban nincs aszály, ilyen területek főként a nyugati határnál, illetve az ország északkeleti részén találhatóak.
Ez az adat nem túl vigasztaló, még akkor sem, ha a májusi brutális aszály június elejére mérséklődött – ugyanis ahogy a HungaroMet videóján is jól látszik – az aszály szintje ismét emelkedőben van. A hétfői jelentésükben már azt pedzegették, hogy az idei aszály akár súlyosabb is lehet, mint a 2022-es történelmi aszály volt, mint írták, „a műholdas mérések szerint az öntözetlen kukorica állapota jelenleg nagy területen rosszabb, mint 2022-ben”.
Bár hivatalos kimutatás még nincs, az aszálytérképek, az Agrár- és Élelmiszergazdaságért Felelős Minisztérium intézkedései és szakmai becslések alapján július elején 3,5-4,5 millió hektár mezőgazdasági területet érinthet valamilyen mértékű aszály, ebből akár 2,5-3,5 millió hektáron már nagyfokú vagy súlyos vízhiány alakult ki – írta a Qubit az Agrárágazat szakmai oldalon közzétett gyorselemzésére hivatkozva.
A HungaroMet előrejelzési osztálya arra a kérdésünkre, hogy a hosszú távú előrejelzésekben látnak-e most országos, nagyobb mennyiségű csapadékot, azt felelte, hogy sajnos nem látnak. Mint írták, „jelenleg Nyugat-, Délnyugat-Európában magasnyomás (anticiklon) alakítja az időjárást, ott ismét kánikula, tartósabb hőség van kialakulóban. Ennek a magasnyomásnak a peremén a következő napokban inkább csak érintik hazánkat a frontok, így lokális záporokra, zivatarokra kell számítani.”
Az előrejelzések szerint a következő napokban folyamatos lesz az északias áramlás, így viszonylag hűvösebb légtömeg érkezik a Kárpát-medence fölé, átlagos nyári időre kell számítani, a jövő héten emelkedik majd kissé a hőmérséklet. Mint írták, a hónap közepétől nőhet meg kissé a záporok, zivatarok kialakulási esélye.
Globálisan sem rózsás a helyzet
Nem mintha ez vigasztaló lenne, de máshol sem jobb a helyzet, a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat legfrissebb jelentése szerint az idei globálisan a második legmelegebb június volt a mérések kezdete óta, míg Nyugat-Európában minden korábbi júniust felülmúlt. A globális átlaghőmérséklet 16,54 Celsius-fok volt, ami 0,56 fokkal haladta meg az 1991–2020-as átlagot, és 1,39 fokkal volt magasabb az iparosodás előtti (1850–1900-as) szintnél.
A jelentés – amit a HungaroMet összegezett – azt mutatja, hogy az egymást követő májusi és júniusi hőhullámok, valamint a július elején kialakult újabb hőség jól mutatják, hogy Európában egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak a szélsőséges meleg időszakok.
A hőséghez Európa jelentős részén csapadékhiány is társult. Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa számos területén fokozódott az aszály, csökkent a folyók vízhozama. Ezzel párhuzamosan más térségekben (például Észak-Európa egyes részein és Görögországban) az átlagosnál több csapadék hullott, helyenként villámárvizeket okozva.
Nemcsak a levegő, hanem a tengerek is rendkívül melegek voltak. A sarkvidékeken kívüli óceánok átlagos tengerfelszín-hőmérséklete 20,86 Celsius-fokot ért el, ami új júniusi rekord, és a Földközi-tenger nyugati medencéjében, valamint az Atlanti-óceán európai partvidékén is tengeri hőhullámok alakultak ki.
A rekordmeleg óceánok és a folyamatosan emelkedő globális hőmérséklet azt jelzik, hogy az éghajlati rendszer továbbra is hőt halmoz fel, ami egyre nagyobb kihívást jelent az embereknek, az ökoszisztémáknak és az infrastruktúrának is.
