Veszel egy használt autót, a nevedre írják, majd kiderül, hogy egy másik országban körözi a rendőrség
Több mint 125 ezer használt autót hoztak be tavaly Magyarországra. Ezeknek egy része biztosan lopott vagy csalásból származik, az itteni gazdáik viszont védtelenek, mert a vásárlás előtt nem tudják ellenőrizni az importautók előéletét. Ennek számos jogszabályi, illetve intézményi oka van, ezért nem létezik egyszerű megoldás a húsz éve fennálló problémára.
Az elmúlt években többször találkoztam olyanokkal, akik jóhiszeműen megvásároltak egy más országból származó használt autót, és csak akkor tudták meg, hogy nemzetközi körözést adtak ki rá, amikor az itteni rendőrség lefoglalta. Ilyen volt például annak a Jaguar XK-nak az esete is, amit egy budapesti kereskedő vásárolt meg, mert nem tudta, hogy 2010 óta körözi a spanyol rendőrség.
Nehéz megérteni, miért áramlanak akadálytalanul Magyarországra a lopott autók. A magyarázatért az Országos Rendőr-főkapitányság Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (NEBEK) munkatársához fordultunk. Csók Zsolt alezredes szerint ideje, hogy a magyar használtautó-vásárlók, illetve a döntéshozók is képet kapjanak az összetett problémáról, és a jogalkotók lépéseket tegyenek a helyzet felszámolásáért. A NEBEK feladata a bűncselekményekkel kapcsolatos információk továbbítása a hazai és külföldi hatóságok közt, így az ott dolgozók pontos rálátással bírnak az ezzel kapcsolatos problémákra.
Amikor Magyarországon ellopnak egy autót, akkor a rendőrség körözést rendel el, majd az autó egyedi azonosító adataival, köztük az alvázszámával együtt bekerül a Schengeni Információs Rendszerbe (SIS), illetve az Interpol körözési nyilvántartásába is, így világszerte értesülnek a hatóságok arról, hogy az autó lopott. Magyarország Interpol-tagságának köszönhető, hogy a szerb hatóságok látják, ha egy ott forgalomba helyezésre váró autó előélete nem tiszta, és ez a helyzet hasonló Ukrajnában is. A szakember szerint régóta nem jellemző, hogy ez utóbbi országba viszik ki a nálunk vagy Nyugat-Európában ellopott autókat, az viszont továbbra is gyakori, hogy a Balkán felé mennek a lopott autók.
Csók Zsolt szerint az Audi a legkeresettebb márka a térség célországaiban tevékenykedő orgazdák körében. Erre a márkára és számos más gyártóra is jellemző, hogy együttműködnek a nemzetközi nyomozószervekkel. Az úgynevezett Invex információs rendszer használatával nemcsak arról értesülnek a hatóságok, ha egy lopott autót hivatalos márkaszervizben kapcsolnak diagnosztikai berendezésre, de arról is, ha az egyes alkatrészeit hasznosítanák újra.
A korszerű LED-es fényszórók, a motorvezérlő egységek és a fedélzeti infotainment rendszerek mind hordozzák az autók egyedi azonosító adatait, így ezekről is kiderülhet, ha lopott autóból származnak, és egy másik autó javításához akarják felhasználni őket. Csók azt javasolja, hogy aki bontott elektronikát vásárol az autójához, őrizze meg a vásárláskor kapott számlát, vagy származási papírt, mert erre később szüksége lehet. A feketén szétbontott autókból származó alkatrészek jelentős része Lengyelországba kerül, és az interneten adják tovább a szakértő tapasztalatai szerint. Az is előfordult már, hogy egy lopott autót egy itteni márkaszerviz jelzése alapján foglalt le a rendőrség.
Bár a szakértő szerint a lopott elektronikai alkatrészt bizonyos esetekben éppen a származása miatt nem tudják összepárosítani a javításra szoruló autó vezérlőelektronikájával, arra nincs mód, hogy az alkatrész eredetét már a vásárlás előtt ellenőrizze a vevő. A NEBEK-nél nemcsak lopott autók, de hajók, repülők, munkagépek, szerszámgépek és csónakmotorok ügyeit is kezelik, hiszen ezek mind szerepelnek a nemzetközi körözési nyilvántartásban. Az összes tárgy- és azon belül járműkörözési üggyel három ember foglalkozik, ami néha kevés, hiszen Magyarország régóta tranzitországnak számít az orgazdák körében.
Nemcsak a létszámhiány okoz problémát az ügyek felderítésében, hanem az ehhez használható informatikai rendszerek hibái is. Erre példaként az Eucaris (European Car and Driving Licence Information System) nevű platformban tapasztalt eltéréseket említi példaként az alezredes. Az Eucaris lekérdező felülete eredetileg azért jött létre, hogy az egyes országok erre jogosult hatóságai könnyen bele tudjanak nézni egymás jármű- és jogosítvány adatbázisaiba.
Jól jön ez például akkor, ha a közlekedési szabálysértések külföldi elkövetőit kell azonosítani, illetve az Eucaris jelzi azt is, ha egy autót eltűntként tartanak nyilván az adott országban. Csakhogy bizonyos esetekben a magyar lekérdező felületen lopottként szerepelnek azok a járművek is, amelyeket csupán kivontak a forgalomból egy másik Eucaris-tagországban. Ilyenkor a központ szakemberei további ellenőrzéseket kénytelenek végezni, mielőtt az itteni rendőrség intézkedni kezd.
Nincsenek könnyű helyzetben azok, akik egy importált használt autó megvásárlása előtt szeretnének megbizonyosodni arról, hogy az autó nem lopott. Csók Zsolt szerint egyelőre nem sokat tehetnek az érdeklődők, de ennek nemcsak magyarországi, hanem nemzetközi jogrendbeli okai is vannak. A Schengeni végrehajtási egyezmény korlátai miatt nálunk csak a bűnügyi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az ügyészség és a bíróságok, illetve a forgalomba helyezést végző hatóság férhet hozzá a Schengeni Információs Rendszerben tárolt körözési adatokhoz.
Ebből az következik, hogy nincs biztonságban, aki megvásárol egy külföldről származó autót, köt rá kötelező biztosítást, elviszi eredetiségvizsgálatra, majd a végén kap egy hatósági bizonyítványt, amelyen szerepel, hogy az autó nem szerepel a körözési nyilvántartásban. Ez a megállapítás ugyanis kizárólag a Magyarországon elrendelt körözésekre vonatkozik, a nemzetköziekre nem, de ezt sokszor még maguk az eredetiségvizsgálók sem tudják.
Ezért lehetséges, hogy a jaguáros esethez hasonlóan számos alkalommal megtörtént az utóbbi években, hogy a jóhiszemű vásárlókat csak a forgalomba helyezés és a névre írás utolsó fázisában, a kormányablakban tájékoztatták arról, hogy az autó lopott. Csók Zsolt szerint eljött az ideje, hogy az eredetiségvizsgálat eredményéről szóló okiratban kijavítanák a körözési információra vonatkozó megállapítást, és ezt megtehetnék a Jármű Szolgáltatási Platformon is. Ahhoz, hogy az eredetiségvizsgáló állomások is rálássanak a nemzetközi körözési adatokra EU-s vagy schengeni szintű jogszabály-módosításra lenne szükség, tette hozzá.
A NEBEK munkatársa egyelőre nem lát esélyt arra, hogy az autósok közvetlenül is ellenőrizhessék az Interpol és a SIS-rendszerben, hogy máshol körözik-e az általuk kiszemelt autót. Csók óva intett attól, hogy bárki higgyen azoknak a fizetős szolgáltatóknak, akik azt ígérik, hogy az alvázszám megadásával némi pénzért elárulják, hogy egy autót körözik-e valahol vagy sem. Csók Zsolt szerint közelmúltban valaki éppen az egyik legismertebb cégtől vásárolt előéleti jelentésre hivatkozva próbálta bebizonyítani, hogy a rendőrség téved, és a tőle lefoglalt autó valójában nem lopott.
Mivel a körözési adatok jobb hozzáférhetőségének jogi keretei hiányoznak, a felsorolt állami szervek, illetve a NEBEK sem adhat felvilágosítást az embereknek a nemzetközi járműkörözésekről. A központ rendszeresen kap erre vonatkozó megkereséseket, hiszen sokan úgy gondolják, hogy mivel a magukra vonatkozó érzékeny adatokhoz joguk van hozzáférni, nincs akadálya az autós körözési adatok átadásának sem. Ezeket a kéréseket a központ kénytelen elutasítani. A szakértő hozzátette, hogy mindig az ügyben eljáró rendőrkapitányságoknak adnak tájékoztatást a nemzetközi körözésekről, ezért kizárólag azokhoz érdemes fordulni a problémás ügyekben.
A kintről eltűnt autók sokszor csak több hónapos késéssel jelennek meg a körözési adatbázisban, mert a bűnözők régóta tudják, hogy a lízingszerződésekkel könnyű visszaélni. Egy régóta jellemző csalási forma lényege, hogy Németországban, Olaszországban vagy más uniós tagállamban lízingelnek egy autót, majd azt máshol eladják, és bizonyos esetekben csak néhány hónappal az ügylet lebonyolítása után állítják le a lízingdíjak kifizetését. Sokszor egyetlen lízingdíj befizetésére sincs szükség, mert a lízingcégek mindig több fizetési felszólítást küldenek az ügyfeleiknek, majd ha azok nem reagálnak, több hetes átfutással felmondják a szerződést és visszakérik az autót. És csak ezek után tesznek feljelentést a rendőrségen.
Az alezredes szerint az ilyen ügyekre a legnehezebb felkészülni. Azt javasolja az importált autók vásárlóinak, hogy ellenőrizzék, minden kulcs, illetve indítókártya megvan-e a kiszemelt autóhoz. Nézzék meg, hogy ki a bejegyzett tulajdonos, és csak akkor kössenek vele szerződést, ha a saját nevében köt szerződést, illetve a forgalomba helyezéshez át tudja adni a tulajdonjogot igazoló törzskönyvet is. Ez utóbbi nélkül elvileg nem kaphat magyar rendszámot egy kintről hozott autó, de tapasztalatai szerint számos esetben előfordult már, hogy éppen az okmányirodai ügyintézők tévedése miatt sikerült kifehéríteni az okmányhiányos autókat.
Az okmányirodákban használt számítógépes felületen akkor is folytatni lehet a forgalomba helyezést, ha a program jelzi, hogy az autó szerepel a nemzetközi körözési nyilvántartásban. Ez a magyarázata annak, hogy olyan autóval is találkoztak már a NEBEK munkatársai, amit itthon forgalomba helyeztek, majd kétszer átírták, pedig mindvégig nemzetközi körözés alatt állt. Ilyen esetben a Nemzeti Védelmi Szolgálatot értesítik, hogy derítse ki, miért döntött úgy az ügyintéző, hogy figyelmen kívül hagyja a körözési jelzést.
A csalással vagy lopással szerzett autók további sorsáról összetett eljárásban döntenek, ezért bár furcsának tűnhet, olykor megtarthatják őket a későbbi gazdáik. Az ilyen ügyekben azt vizsgálja a rendőrség, hogy az illető jóhiszeműen járt-e el a vásárláskor. Ennek megállapításakor feltárják a tulajdonosi láncolatot, ellenőrzik, hogy nem volt-e gyanúsan olcsó az autó, megvannak-e a származási okmányai valamint azt is, hogy az összes eredeti kulcsot megkapta-e a vevő.
Ezeken kívül védelmet jelenthet, ha az eladó egy hivatalos autókereskedés, esetleg már volt korábbi gazdája Magyarországon. A jóhiszeműség megállapítására indított eljárásokat nálunk általában a rendőrség folytatja le, más országokban viszont az ügyészség.
Bár úgy tűnhet, hogy a kalandos előéletű autók mit sem sejtő gazdái megkönnyebbülhetnek, miután visszakapják a lefoglalt autót, az alezredes szerint a rendőrség határozata nem azt mondja ki, hogy a továbbiakban a jóhiszemű vásárló a kintről lopott, vagy lízingből elcsalt autó jogos tulajdonosa. Az illetőt általában megkeresik a kinti hatóságok vagy biztosítók, hogy osztozzanak a káron, más esetekben pedig polgári per indul az autó tulajdonjogának megállapítására.
A szakértő szerint a bűncselekményből származó autók körözésére vonatkozó jelzés a kinti hatóságok által vitatott jóhiszeműségi döntések miatt is benne maradhat a schengeni rendszerben és az Interpol nyilvántartásában. Ilyenkor előfordulhat, hogy külföldre utazva az első közúti ellenőrzésen ismét lefoglalják majd az autót attól, akinek az itteni hatóság visszaadta. Mivel ezek a kétes előéletű autók más országban nem eladhatók és átírni sem lehet őket, az értékük is kisebb a többihez képest, ezért csalást követ el, aki nem tájékoztatja erről a következő tulajdonost, hangsúlyozta Csók Zsolt.
A NEBEK munkatársa szerint a nemzetközi körözések működési logikájának további hibája, hogy egyes esetekben akkor is bajba kerülhet az autó későbbi gazdája, ha a korábbi tulajdonos előzőleg elvesztette a forgalmi engedélyt vagy a törzskönyvet, majd ezt bejelentette a helyi hatóságnál. Ilyenkor magát az okmányt körözik, ennek ellenére riaszt a rendszer az itteni okmányirodai rendszerben, ezért az ügyintéző megakaszthatja a forgalomba helyezést, ha nincs tisztában a körözés részleteivel.
A rendszámkörözések számát azok a németországi adásvételek növelik, amelyekben a vevő megállapodik az eladóval, hogy lábon hazahozza az autót, majd visszaküldi az eredeti rendszámát. Ez nem legális megoldás, mert a kinti forgalomból kivont autó rendszámát és forgalmi engedélyét le kell adni. Ezek helyett úgynevezett kiviteli rendszámmal mozoghatna az országok közt az autó. Amikor viszont rajta marad az eredeti rendszám, és korábbi gazdája bejelenti, hogy eladta, de a rendszámot és a forgalmit nem adja le, akkor mindkettőt körözni fogják.
A szakember arra a sajátosságra is kitért a beszélgetésünkön, hogy a német hatóságok egy ideje minden súlyosan összetört vagy tűzkáros autót kivonnak a forgalomból. Majd amikor ezeket Magyarországon helyreállítják és ismét forgalomba helyezik, utólag szintén nemzetközi körözést rendelnek el rájuk, mert a németek arra a következtetésre jutnak, hogy egy lopott autó hátterének kifehérítéséhez használták fel a ronccsá minősített autók alvázszámát.
A NEBEK munkatársa szerint most ideje lenne nemzetközi szinten is megoldást találni az Európai Unió országai közt áramló használt járművek sorsának pontos követésére. Ezt valóban jó lenne, hiszen az általa elmondottak alapján úgy tűnik, hogy a több évtizede kialakított jogi környezet hiányosságai miatt indokolatlanul kiszolgáltatott helyzetben vannak, akik legálisan szeretnének más országból származó autót vásárolni, a csalóknak pedig van idejük a felkészülésre a rendszer tökéletlensége miatt.
