Az autózás fejlődéstörténete elképzelhetetlen a korábbinál nagyobb sebesség és jobb gyorsulás hajszolása nélkül. Ezt a tömegek számára is értelmezhető viszonyítási rendszert eddig sem a társadalmi változások, sem a környezetvédelem, sem a közlekedésbiztonság szempontjai nem befolyásolták érdemben. Az sem számít, hogy a villanyautók hatótávját drámaian csökkenti, ha gyorsabban hajtják őket, mert sokan még mindig erről álmodoznak. Elon Musk nemcsak az örök hívószavakat ismeri, de azt is tudja, hogy a kínai versenytársak körberöhögnék a Teslát, ha egy új típus csupán jobb gyorsulást, esetleg nagyobb hatótávot ígérne a korábbiaknál. A Cybertruck epikus bukása után valami másra volt szükség: a repülő autóra, vagy valami ahhoz hasonlóra.
Az október 15-én a SpaceX texasi központjában bemutatott Tesla Roadster szögletes formája popkulturális utalás. Egy kicsit hasonlít a James Bond sorozat 1977-es, a Kém, aki szeretett engem epizódjában látható Lotus Esprit S1-hez, ez inkább apró gesztus a Muskhoz hasonló korú vevők felé. Az új Roadster speciális, fokozottan UV- és korrózióálló festést kapott, itt-ott némi aranyozással, az utastere minimalista-futurista, a két ülés jelentős része egy egységet képez a karosszériával. A 2017 óta ígérgetett új Tesla sportautó más, speciális tulajdonságai egyszerre lépnek ki az autóipar keretei közül, és vetnek fel egy sor műszaki, illetve jogi kérdést, és persze hosszú időre alapanyagot adnak a mémgyártáshoz. Ez utóbbiban eddig is Muskék mögött kullogott a világ autóipara, és a jelek szerint ez ezután is így lesz.
A Párizsi Autószalon hetére időzített bemutató lesöpörte az asztalról a versenytársakról szóló híreket, és akik élőben, vagy az online közvetítésen látták a Roadster trükkjeit, képtelenek kiverni a fejükből azokat. Musk megmutatta, hogy milyen ügyesen össze tudja fésülni autógyártó és űripari vállalkozásai mérnöki tudását, ami még akkor is bravúr, ha az emberek többsége ezután sem fog 50–250 ezer dollárt befizetni, hogy valamikor pár év múlva hozzájusson saját Tesla Roadsteréhez. A cég részvényeinek árfolyama 5 százalékkal emelkedett a bemutató után, és bár később korrigált, a Tesla ismét az autós világtérkép közepén van.
Az 1350 lóerős, két villanymotorral hajtott Roadster Performance nem azért maradandó élmény, mert a több mint 370 km/óra végsebességével, a becslések szerint 100 kilowattóra körüli kapacitású akkumulátorával, illetve közel 500 kilométeres maximális hatótávjával a legjobb elektromos hajtású sportkocsik közé tartozik. Hasonló teljesítményt ígér a BYD-hez tartozó Denza több mint 1600 lóerős sportkocsija, a Z is, de a Teslánál készültek erre. A jelenleg az alapot jelentő Performance kivitelben 1,6 másodperc alatti gyorsulási időt ígérő Roadster csúcsverziója akár 616 km/óra sebességet, vagyis a hangsebesség felét is elérheti, legalábbis Musk ezt kérte a fejlesztőktől. A Standard elnevezésű alapváltozat is több mint ezer lóerős lesz, és az is több mint 300 km/órás sebességre lesz képes.
A Tesla Roadster Performance hátuljára négy, nagy teljesítményű, egyenként 20 kilowattos ventilátort építenek. Ezek egy speciális légrészáró rendszer segítségével szívóhatást hoznak létre a karosszéria alatt, így a Roadster nagyobb kanyarsebességet érhet el, és a végsebesség közelében is stabilabb lehet. A porszívóhoz hasonló megoldást használták pénteki bemutatón is, amikor az autó felszaladt egy köríves rámpára, majd néhány másodpercig mozdulatlanul állt fejjel lefelé. A ventilátoros megoldás ugyanúgy a hajtóakkumulátortól kapja az energiát, mint a hátsó kereket mozgató villanymotorok, ezért a használata biztosan hatótávbeli kompromisszummal jár, de erről semmit nem árultak el. Nem is minden helyzetben jön jól, hogy a Tesla akár a gravitációs erő kétszeresével képes az úthoz tapadni, de a szívóhatást rontja az is, ha nem egyenletesen sima az útfelület az autó alatt.
Az erős közúti és versenyautókra ható leszorítóerőt többnyire a sebesség függvényében mozgatható, illetve fix légterelőkkel befolyásolják a gyártók. A szívórendszer több mint ötven éve szintén felbukkant a lehetőségek közt, de technológiai mellékvágánynak minősül. Nicky Lauda a 1978-as Svéd nagydíjon használt Brabham BT46B Forma–1-es versenyautójának farán egyetlen nagy ventilátor volt, ami annyira bevált, hogy Lauda meg is nyerte a futamot. Riválisai utólag panaszt tettek a szervezőknél, és végül nem is terjedt el a szívórendszer, legfeljebb felbukkant még néhány kisszériás szuperautón.
A szuperautók gyorsulási idejét manapság nagyrészt a gumik tapadása korlátozza, ezért elismerésre méltó bármely gyártó, ami képes 3 másodperc alá szorítani a 100 km/órás tempó időigényét, ami most nagyjából a Porsche 911 Turbo S szintje. A Tesla Roadster Thrust változatának gyorsulását nem a szélesebb gumiabroncsok, vagy az eltérő gumikeverék, esetleg a kifinomult nyomatékszabályozás javítja döbbenetes mértékben, hanem egy úgynevezett hideggázos hajtóműrendszer.
A SpaceX és más cégek űreszközeinek finom manővereihez is használt technológia 200 liter sűrített levegőt, más források szerint viszont nitrogénkeveréket lő maga mögé az új Tesla gyorsításakor. A gáz az autó hátsó részébe épített szénszálas falú tartályba kerül, és ezt kötik össze farán elhelyezett fúvókákkal. A tartályban akár több mint 600 bar nyomás uralkodhat a Motortrend számításai szerint.
Persze ennek legfeljebb néhány ilyen döbbenetes elinduláshoz lehet elegendő a kapacitása, viszont a gázzal feltöltött Roadster álló helyzetből akár 0,8 másodperc alatt elérheti a 96 km/óra vagyis 60 mérföld/óra sebességet. Elon Musk szerint a tartály újratöltésére a beépített kompresszorral is képes az autó, ami arra enged következtetni, hogy valóban sűrített levegővel működik a gyorsítórendszer.
Ha viszont gázkeveréket használ, iparigáz-szolgáltatók közreműködésére lesz szükség a rakétákhoz és a repülőgép-hordozók katapultjaira akasztott harci repülőgépekéhez hasonló elinduláshoz. A tartály töltése akár hét óráig is eltarthat a jelenlegi technológia mellett, ezen persze a jövőben jelentősen javítani szeretne a Tesla. Szerencsére az autó akkumulátorát akár 10 perc alatt fel lehet tölteni 15-ről 80 százalékra, vagyis nem a mozgásában lesz korlátozott, ha kifogy a gáz.
Mivel a kiáramló gáz csak akkor képes ilyen erővel megmozdítani a körülbelül 1,7 tonnás Teslát, ha a fúvókáknál eléri a hangsebességet, a megoldás kizárólag zárt pályán használható. Valószínűtlen, hogy az ezzel felszerelt Roadster valaha közúti jóváhagyást kap, eleve nem is erre szánja a gyártó, és ugyanez a helyzet a legdurvább, „repülni”, vagyis inkább rövid ideig repkedni képes Rocket esetében is, amely akár 0,6 másodperc alatt elérheti a 100 km/órához közeli tempót, amikor a kerekei a földön vannak.
Ennek a verziónak az aljára hat fúvókát szerelnek, és összesen 600 liter gázt tárolhat a tartályaiban, amelyek közül az egyik az utasülés helyére kerül, így a meghívásos alapon és úgy is csak később előrendelhető, jelenleg ismeretlen árú Roadster egyszemélyes lesz. A valódi repülő autók általában drónszerű szerkezetek, amelyeket villanymotorok és légcsavarok mozgatnak, de még ezekhez sincs megfelelő jogszabályi környezet, és további gondot okoz, hogy a működésükhöz szükséges akkumulátorok légi szállítása brutálisan zabálja az energiát. Azért így is vannak ígéretes fejlesztések.
A következő években újra és újra elő fog kerülni a Tesla Roadster Rocket bemutatója, amit meg is érdemel a Tesla PR-os és fejlesztőcsapata. A felvételek szerint az autó nemcsak képes volt irányított módon megpördülni a hossztengelye körül, de az alatta elhelyezett fúvókák nagyon precízen léptek működésbe, fokozatosan lelassították a zuhanást a rámpa legmagasabb pontjáról. Végül mind a négy kerekével egyszerre ért földet és közben nem is tűnt úgy, hogy összecsuklottak volna az elektronikusan szabályozható lengéscsillapítói.
Amikor rövid gurulás után szintén a hideggázos hajtóműveit használva átugrott egy előtte keresztben álló Cybercab robottaxit, a mellette álló Cybertruckot, az ezeknél méterekkel magasabb Semi nyergesvontatót, illetve az emögött parkoló Model 3-at és Y-t az tényleg lélegzetelállító volt, ilyesmire senki nem számíthatott egy autóbemutatón.
Az új Tesla Roadster ennek ellenére nem képes hosszú időn keresztül a levegőben maradni, inkább csak szökken, még ha közben végig drukkolunk is, hogy a levegőben maradjon még egy kicsit, hadd nézzük szájtátva. Ilyesmire később, a típus esetleges továbbfejlesztése után sem érdemes számítani, mert a hajtóművek táplálásához szükséges gáz mennyiségét nem lehet további tartályok beépítésével jelentősen növelni.
Bár amit láttunk, az korábban elképzelhetetlen volt animációs és egyéb trükkök nélkül, a Tesla Roadster csúcskivitele a műszaki és jogi korlátok miatt sem fogja forradalmasítani az autóipart. Nem tudjuk, mekkora erőhatások érik a vezetőjét, amikor a Roadster a levegőbe ugrik, ahogy azt sem, hogy mennyire lehet irányítani a rövid légi manőverek során, illetve hogy lehet biztonságosan végrehajtani, majd akár megismételni ezt a trükköt előre programozott koreográfia nélkül.
A Tesla egyelőre egyik kérdésre sem adott választ, azt viszont maga Elon Musk árulta el, hogy a repülő Roadster vezetőülésére a bemutatón élő ember helyett egy bábut ültettek a biztonság kedvéért. Nem kérdés, hogy Muskéknak minden korábbinál jobban sikerült a Teslára terelni a figyelmet, és az sem, hogy a Roadster a sci-fi műszaki megoldásai nélkül is nagyon érdekes autó lesz, ha egyszer valóban elkezdik gyártani. Hogy végül mi lesz a hideggázos hajtóművek sorsa, és hányan lesznek hajlandók befizetni a foglalót a most bemutatott kivitelek egyikéért, azt hamarosan megtudjuk. Az biztos, hogy a Tesla ismét magára vonta a közfigyelmet és a márka komolyan vételéhez eddig is elég volt néhány trükk. A többit pedig egy ideig biztosan megoldják a Model 3 és a Model Y kitartó sikerével.
