A romániai átlagnál jóval nagyobb az iskolai lemorzsolódás a magyar nyelvű oktatási rendszerben, ebben a jelenségben pedig még mindig az egyik fontos tényező a román nyelv oktatásának sikertelensége 5–8. osztályban, derül ki az Oktatási Monitorból, amit a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet múlt heti konferenciáján mutattak be Kolozsváron.
A felmérés a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, a Bálványos Intézet és a Transylvania Inquiry 2024 május-júliusi adatfelvétele alapján készült, amit a Tom Lantos Intézet és a Székelyföldi Közpolitikai Intézet anyagi támogatása tett lehetővé. A vizsgálat keretében Kiss Tamás és Toró Tibor szociológusok a magyar nyelvű oktatási helyszíneket kérdezték le, emellett felhasználták a tanügyminisztérium létszámokra és vizsgaeredményekre vonatkozó adatait.
A tanulmány szerint 2019-hez képest most arányaiban többen tanulnak Romániában magyar nyelven és több az önálló magyar nyelvű intézmény is, emellett a törvény is kedvez a kisebbségi jogoknak, a kisebbség oktatáshoz való egyenlő hozzáférésével és a marginalizáció megelőzésével mégis vannak még gondok.
Barna Gergő modellszámításai szerint a tanulmányaikat a 2009/2010-es évben kezdő (és 2022-ben befejező) korosztályból a nyolcadik osztály végére a magyarul tanulóknak már csak 85 százaléka volt a rendszerben, míg az országos átlag 93 százalék, ugyanezen a ponton pedig a tanulmányaikat 2012/2013-ban kezdő (és 2025-ben befejező) korosztálynál a magyarul tanulóknak 86 százaléka volt a rendszerben az országos 91 százalékhoz képest.
A 2009/2010-es előkészítő osztályosok közül az országos 67 százalékkal szemben a magyar diákok csupán 50 százaléka jut el a 12. osztály végéig és 48 százalékkal szemben csupán 35 százalék érettségizik sikeresen. Ugyanezek az arányok a 2012/2013-as előkészítősöknél 68 és 53, illetve 51 és 41 százalék.
Az Oktatási Monitor következtetései szerint az iskolai lemorzsolódás összefügg:
az oktatási rendszer erős osztályalapú szelektivitásával, és elsősorban a roma diákokat érinti;
azzal, hogy a magyar diákok az országosnál nagyobb arányban (a 2024/2025-ös tanévben a 9. osztályos román nyelven tanulók között 20, a magyar nyelven tanulók között 28 százalék volt ez az arány) választják a szakiskolákat, ahol nincs érettségi, tehát más munkaerőpiaci pozíciót jelent;
a magyar tanulók gyengébb képességvizsga- és érettségieredményeivel, ami elsősorban a román nyelv és irodalom vizsgák eredményeivel függ össze.
Az Oktatási Monitor korábban már bemutatott roma jelenléttel kapcsolatos adatai alapján négy kategóriába osztották a magyar tannyelvű oktatási helyszíneket, és egyértelmű, hogy az iskolai lemorzsolódás az iskolákban tapasztalható roma jelenléttel egyenesen arányos. Ez jelzi, hogy a magyar oktatás az országos átlagnál sikertelenebb a romák integrációjában, emelte ki Kiss Tamás.
Az 5-8. osztályos lemorzsolódás és a nyolcadik osztály végi képességvizsga eredményei a roma jelenlét szerint oktatási-helyszín típusok szerint (2024-ben végzett évfolyam) – Forrás: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet / Bálványos Intézet / Transylvania Inquiry
Az érettséginél bejött a speciális román tanterv, a képességvizsgánál nem
A jelentésből az is kiderül, hogy a magyarul tanuló diákok rosszabbul teljesítenek a 8. osztály utáni képességvizsgán az országos átlagnál, sőt, nem csak kevesebben írják meg közülük az 5-ös átlagot, illetve minden tantárgyból az 5-öst, hanem kevesebben is iratkoznak be és kevesebben is jelennek meg a vizsgán. Magyar nyelv és irodalomból ugyan jobban teljesítenek, mint a románok az anyanyelvükből, de matematikából, főként pedig román nyelv és irodalomból az országos átlagnál jelentősen gyengébben teljesítenek.
Bár a 2021-es végzősök már új, differenciált tanterv szerint tanultak és vizsgáztak román nyelvből és irodalomból, az eredmények nem mutatnak látványos javulást. Ezzel szemben az érettségin már 2025-ben, amikor először vizsgáztak azok, akik speciális tanterv szerint tanulták a román nyelvet, jelentős áttörés mutatkozik, hívta fel a figyelmet Kiss Tamás.
2025 az első év, amikor a magyar nyelven tanuló, végzett 12-esek közül arányaiban többen érettségiznek le, mint a román nyelven tanuló társaik. „Szinte beérik a román nyelv és irodalom tekintetében a románokat, és az is látszik, hogy mi volt korábban az oka a nagyon nagy lemaradásnak, egyértelműen a román nyelv és irodalom, mert a románokhoz képest az anyanyelvben valamivel felülteljesítettek és szintén felülteljesítettek a kötelező tantárgy, illetve a választható tantárgy vonatkozásában” – mondta Kiss Tamás.
A szociológus emlékeztetett arra, hogy az erdélyi magyar oktatási rendszert külön reprezentatív almintán felmérő PISA-teszt azt mutatta ki, hogy a magyarul tanuló diákok jobban teljesítettek a PISA-teszten, mint a romániai átlag, de ez a pozitív tendencia összefügg azzal, hogy a teszt a 15 éveseket méri, akik közül akkorra már sokan lemorzsolódtak az oktatási rendszerből, nagyobb arányban, mint az országos átlag. A lemorzsolódás pedig a család státusától függően szelektíven valósul meg, ezért a PISA-teszten mért magyar diákok gazdasági, társadalmi és kulturális státusa magasabb, mint az országos átlag, hívja fel a figyelmet a jelentés.
„Arról nem feledkezhetünk meg, hogy a lemorzsolódás tekintetében a romániai magyar nyelvű oktatás nagyobb mértékben termeli az egyenlőtlenséget, mint az amúgy is nagyon egyenlőtlen romániai rendszer” – mondta Kiss Tamás. A PISA-felmérés eredményei és az oktatási rendszer egyenlőtlenségei közötti összefüggésekről korábban is írtunk.
A képességvizsga eredmények tantárgyanként Romániában és a magyarul tanuló diákok esetében 2017-2024, tantárgyak szerint – Forrás: NemzetiKisebbségkutató Intézet / Bálványos Intézet / Transylvania Inquiry
Az Oktatási Monitor eredményeiről kerekasztal-beszélgetést is szerveztek Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusszövetség alelnöke, Kallós Zoltán, kisebbségi oktatásért felelős államtitkár, Mihályfalvi Katalin, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke és Szabó Ödön, RMDSZ-es parlamenti képviselő részvételével.
Ferencz-Salamon Alpár szerint a román nyelv tanulásának nagy a tétje, szerinte az iskolai eredmények akkor javulnak majd fenntarthatóan, amikor „a román nyelvet is úgy tudjuk oktatni, hogy a diáknak abban sikerélménye legyen, hogy azzal, amit megtanul, boldogul az iskolában és az iskolán kívüli életben is”.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a lemorzsolódás alakulását az oktatási környezet, vagyis az iskola hangulata, fizikai környezete, nevelési értékrendje is befolyásolja, és ennek alaposabb vizsgálatára lenne szükség a megfelelő intézkedések megállapításához. Hozzátette, hogy a korai iskolaelhagyás megfékezésére indított eddigi programokat jellemzően uniós forrásokból finanszírozták, ami csak alkalmi és nem biztosít hosszú távú fenntarthatóságot.
A pedagógusszövetség alelnöke szerint a képességvizsga eredményeinek javítása érdekében az 5-8. osztályos román tananyaggal is kezdeni kellene valamit, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a pedagógusokat nem készítették fel időben a megváltozott módszertan alkalmazására. „Tavaly volt erre egy nagy workshop, most meg
az 5-8-as tananyaggal kellene valamit kezdeni, hogy az jobban passzoljon a sikeresebben kalibrált elemi, illetve középiskolai román tananyaggal és dinamikusan alkalmazható mind a tömbmagyar, mind a szórvány nyelvi környezetben”
– mondta.
Szabó Ödön elismerte, hogy a romák szegregációjával foglalkozni kell, mert több olyan oktatási intézmény van, ahol „papíron vagy nem, de elviszik a gyermekeket nyolcadik osztályig, de onnan már nincs kit továbbvinni, mert nincsenek meg a képességeik, hogy akár szakiskolai rendszerben is továbbjussanak”.
A parlamenti képviselő kitért arra is, hogy a magyar oktatási hálózatban nagyobb a vidéki oktatási helyszínek aránya, ezért a magyar gyerekek oktatási intézményhez való hozzáférését a fizikai távolság is meghatározhatja.
„Ha azt nézzük, hogy arányaiban jóval több a vidéki magyar oktatási helyszín és van egy lemorzsolódás, akkor ez a fizikai távolság is problémát jelent egy adott rétegnél, ezért a magyar oktatásnál a szállítási támogatás sokkal fontosabb, mint a román oktatásnál”
– mondta, hozzátéve, hogy egy másik iskolai támogatás, a meleg ebéd program is arányaiban kevesebb magyar tannyelvű oktatási intézményhez jutott el.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az iskolai lemorzsolódás jelenségéhez hozzátartozik az is, hogy a vegyes házasságban született gyermekek jelentős részét az elemi osztályok után átíratják román tannyelvű iskolába, illetve hogy van olyan szórványvidék, ahol a szülőknek csak kis része vállalja be, hogy a távolabbi, de magyar iskolába járassa a gyermekét. A határ menti településekre jellemző az is, hogy magyarországi középiskolákba íratják a gyermekeket, akik így nyolcadik osztály után eltűnnek a romániai rendszerből.
Emellett Szabó Ödön szerint az is jellemző, hogy
„a vegyes tannyelvű intézmények rendszerében a szűkülő diáklétszámok kapcsán a magyar tagozatot előszeretettel használják arra, hogy a román osztályok egy részét megmentsék”.
A képviselő a Nagyváradi Művészeti Líceum példáját hozta fel, ahol volt olyan év, hogy a román osztályok egyharmada magyar diákokból állt, mert oda irányították őket. „A magyarok úgyis megmentik a saját osztályaikat, a létszám alatti osztályaikat is meg tudják menteni, adjatok már nekünk is egy-két gyermeket” – idézte Szabó Ödön a jelenség mögött álló filozófiát, ami szerint az önálló magyar intézmények fontosságát igazolja.
A gyenge képességvizsga-eredmények Mihályfalvi Katalin szerint összefüggésben állhatnak azzal is, hogy pont kamaszokat vizsgáztatnak. „Lehet, hogy el kell gondolkodni azon, hogy biztos jó, hogy 14 éves korban vizsgáztatjuk a gyermekeinket?” – tette fel a kérdést, bár a vizsga időpontja nem erdélyi magyar specifikum, ahogy erre Kiss Tamás is felhívta a figyelmet.
Kallós Zoltán a roma diákok lemorzsolódásával kapcsolatban felvetette, hogy ez bizonyos régiókban a tradícióból fakad. „Vannak olyan régiók, ahol például a lányokat bizonyos kor után nem fogják iskolába engedni, akkor se, hogyha a fejünk tetejére állunk” – mondta. Hangsúlyozta az iskolai tanácsadók, felzárkóztató pedagógusok fontosságát, mivel a roma gyermekek az átlagnál kisebb arányban járnak óvodába. Az államtitkár szerint azonban ezekből a szakemberekből nagy a hiány, sokan pedig átképzés során kerül ebbe a pozícióba, mert „már unja” a tanítást vagy nem talál elég órát.
Az, hogy a magyar diákok nagyobb arányban kerülnek érettségit nem biztosító szakiskolába, Kallós szerint a román nyelvtanulás gyenge eredményeivel is összefüggésben van, sokan nem bíznak abban, hogy le tudnának érettségizni. „Szatmáron például, ha elmész egy építkezés mellett, akkor ott a munkások magyarul beszélnek, az építésvezető, a mérnök és más vezetők meg románok. Tehát ez nekünk egy óriási probléma, és szerintem itt a román nyelvoktatással és a román nyelv elsajátításával tudunk ezen javítani” – mondta az államtitkár. Hozzátette azonban, hogy „olyan látványos javulást, mint az érettségi terén, a képességvizsga terén nem biztos, hogy el fogunk tudni érni”.
Az egyértelmű, hogy a szakiskolai helyek akkor telnek meg, amikor gyengébbek a képességvizsga eredményei, mondta még Kallós Zoltán, amire reagálva Ferencz-Salamon Alpár felvetette a pályaorientáció kérdését, amit szerinte már 8. osztály előtt el kellene kezdeni, amíg ugyanis nem lesz tudatosabb a továbbtanulás és csak a vizsgaeredmények alapján dől el, hogy ki mit választ, addig nem lesz javulás.
