Billegő székről, megingó hatalomról ír a román sajtó Orbán évértékelője után

A gödi Samsung-gyár körüli botrány vagy a Magyar Pétert sakkban tartó, egyelőre még nyilvánosságra nem hozott szexvideó nem jelent meg témaként a román sajtóban, viszont ettől függetlenül is intenzív figyelem övezi a magyarországi történéseket. Két hónappal az április 12-i országgyűlési választás előtt nem volt olyan bukaresti lap, amelyik legalább rövid hírben ne írt volna Orbán Viktor szombati évértékelő beszédéről vagy arról, hogy milyen válasz érkezett rá Magyar Péter és a Tisza Párt részéről a vasárnapi eseményen. A fontosabb közéleti portálokat, tévéket és a közrádió elemzését is végignézve az körvonalazódik, hogy az elemzők 16 év után valódi esélyt látnak a kormányváltásra.

Több román médium egymástól eltérő hangsúllyal, de hasonló következtetésekre jutott: Orbán Viktor a tőle megszokott vehemenciával folytatja a Brüsszel-ellenes irányt, és erre húzza fel kampányát is, a Tisza nagyon komoly kihívóvá vált a közvélemény-kutatásokban, és a választási küzdelmet erősen befolyásolhatja az a nemzetközi környezet, amelyben a magyar miniszterelnök Washingtonra és Moszkvára hivatkozik. A román értelmezésekben abban is konszenzus van, hogy 2010 óta először látszik reális esély arra, hogy a kormánypárt elveszíti a parlamenti többséget, még akkor is, ha a többszörösen átszabott választási szabályok egyértelműen úgy voltak kitalálva, hogy a Fidesznek lejtsen a pálya.

Brüsszel gonosz, Moszkva jó

„Őrült beszédet mondott Orbán Viktor az évértékelőn” – olvasható a G4Media cikkének címében, és már a nagyon erős jelzőválasztással is kiemeli a portál, hogy a miniszterelnök egy kifejezetten szélsőséges hangvételű, túlzó állításokkal teli beszédet mondott, aminek a központi állítása az volt, hogy „akik szeretik a szabadságot, ne Kelettől féljenek, hanem Brüsszeltől”. Egy olyan országban, mint Románia, ahol az orosz befolyás és a biztonságpolitikai fenyegetettség kérdése az ukrajnai háború óta különösen érzékeny téma, ez a kijelentés olyan politikai állításnak számít, ami a magyar kormányfőt a szélsőjobboldali román ellenzékkel egy kategóriába sorolja.

A Digi24 beszámolója azt emelte ki, hogy Orbán szerint a Tisza Pártnak „brüsszeli gazdái” vannak, és azt sugallta, hogy az ellenzék külföldi érdekeket szolgál. A csatorna külön kiemelte, hogy a miniszterelnök név szerint említette Ursula von der Leyent és Manfred Webert, és azt állította, a legnagyobb ellenzéki magyar párt Brüsszel által létrehozott vagy támogatott politikai projekt. A Digi24 értelmezése szerint Orbán ezzel nem csak politikai vitát folytat az EU-val, hanem a kampány egyik fő törésvonalává teszi az uniós intézményekkel való szembenállást.

Az Adevărul ennél elemzőbb megközelítést választott, de címben azt emelte ki, hogy úgy tűnik, a magyar választópolgároknak elegük lett Orbán Viktorból. A lap szerint Orbán beszéde azt mutatja, hogy mivel a kormánypárt nem tudja gazdasági eredményekre építeni a kampányát, azt a narratívát választotta, hogy a világ veszélyes és kiszámíthatatlan, ezért tapasztalt, nemzetközi szinten is mozgástérrel rendelkező vezetőre van szükség. A cikk arra hívja fel a figyelmet, hogy Orbán egyszerre hivatkozik Washingtonra, Moszkvára és Pekingre, és ezt a nagyhatalmi kapcsolatrendszert állítja szembe azzal, amit „brüsszeli útként” ír le.

A román sajtó ebben a kérdésben meglepően egyformán gondolkodik: Orbán Brüsszel-ellenes beszédét látványosan túltolt politikai akcióként írják le, amelyben a magyar miniszterelnök az Európai Uniót tette meg főgonosszá, és nem választási programot mutatott be, hanem szuverenitási identitásküzdelemként keretezte a kampányt.

Magyar Péter: rendszerváltó, belső lázadó vagy Orbán fiatalabb kiadása?

A román sajtó egyértelműen úgy kezeli, hogy 16 év után először valódi kihívója van Orbán Viktornak, és sorra idézik azokat a felméréseket, amik szerint a Tisza a Fidesz előtt áll a biztos szavazók körében. Ugyanakkor abban már nincs teljes egyetértés, hogy mit is jelentene Magyar Péter esetleges győzelme.

A Pro TV tudósítása Magyar Péter évértékelőjét erős korrupcióellenes fellépésként mutatta be. A csatorna kiemelte, hogy Magyar Péter szerint az Orbán-kormány „milliárdokat vett el a magyaroktól”, és győzelem esetén visszaszerzik az ellopott pénzeket, valamint Magyarország az első naptól csatlakozik az Európai Ügyészséghez. A beszámoló hangsúlyozta azt is, hogy Magyar a befagyasztott uniós források felszabadítását ígérte, és egyértelműen kijelentette: Magyarország helye az Európai Unióban van.

A legérdekesebb értelmezési keretet azonban a közrádió (Radio Romania) egyik politikai műsora adta, ahol Luciana Ghica politológus részletesen elemezte Magyar Péter politikai üzeneteit. Szerinte nem klasszikus rendszerellenes figuráról van szó, hanem inkább „Orbán fiatalabb, a korszellemhez jobban illeszkedő változatáról”. Úgy fogalmazott: nem egy pártszakadásról beszélünk, hiszen a Tisza nem a Fideszből vált ki intézményesen, hanem inkább „ugyanannak a politikai mozgalomnak a belső átrendeződéséről”, amelyet Orbán épített fel az elmúlt másfél évtizedben.

Ghica arra is figyelmeztetett, hogy nem érdemes radikális irányváltásra számítani akkor sem, ha Magyar Péter nyerne. Szerinte a magyar politikai vita alapstruktúrája nem változott meg, és a Tisza is ugyanazért a társadalmi bázisért versenyez, mint a Fidesz. A politológus szerint Magyar stratégiája tudatos: nem külpolitikai fronton támad, hanem a belpolitikai és gazdasági kérdéseket teszi középpontba – megélhetési nehézségek, adózás, szociális intézkedések. A több mint kétszáz oldalas programját is úgy értékelte, mint egy „klasszikus, kormányzásra kész” dokumentumot, amelynek proeurópai hangja mérsékelt, nem konfrontatív, éppen azért, hogy az Orbán-szavazók egy részét is meg tudja szólítani.

A rádiós elemzésben elhangzott az is, hogy Magyar Péter támogatói részben a Fidesz korábbi szavazói közül kerülnek ki, ami szerinte kulcsfontosságú tényező. Emellett számíthat a hagyományos városi, magasabban képzett, demokratikus ellenzéki szavazók támogatására is. A politológus úgy fogalmazott: Magyar akkor lehet sikeres, ha a változást akaró, de a teljes politikai fordulattól tartó választók számára kínál hiteles alternatívát.

Nem csak budapesti ügy: európai jelentősége van az áprilisi választásnak

A RADOR, a román közrádió hivatalos hírszolgálatának friss összefoglalója szerint – amely kifejezetten a választás geopolitikai súlyát hangsúlyozza – az áprilisi parlamenti választások nemcsak a magyar belpolitika, hanem az Európai Unión belüli erőviszonyok szempontjából is fordulópont lehet.

A cikk emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor és a Fidesz–KDNP-koalíció 2010 óta négy cikluson át dominálta a magyar politikát, és egy olyan modellt épített ki, amelyet bírálói „illiberális demokráciaként” írnak le. A választást ezért több román elemző is úgy keretezi, mint egy másfél évtizedes korszak tesztjét: ha az ellenzék többséget szerez, az intézményi változásokat is elindíthat, a Tisza Párt Magyar Péter vezetésével az EU-val és a NATO-val való kapcsolatok megerősítését és a Brüsszellel való viszony újraépítését ígéri, ami természetesen a román partner szemszögéből is kívánatos volna.

A közvélemény-kutatásokat a román sajtó szinte minden anyagban megemlíti. Több beszámoló szerint a Tisza a biztos szavazók körében 48 százalék körül állhat, míg a Fidesz 38–40 százalékon. Ugyanakkor rendre hozzáteszik: a bizonytalanok aránya magas, és léteznek a kormányhoz közelebb álló intézetek által publikált mérések is, amelyek szorosabb versenyt vagy Fidesz-előnyt mutatnak.

Az Antena 3 – a Financial Timesra hivatkozva – egy további, kifejezetten érdekes szempontot is beemel: az Európai Bizottság állítólag tudatosan visszafogottabb hangnemet üt meg Budapesttel szemben a kampány hajrájában. A beszámoló szerint Brüsszel azért mérsékelheti a nyilvános kritikákat, sőt akár újabb forrásokat is felszabadíthat, hogy ne lehessen azzal vádolni, hogy beavatkozik a magyar választásokba, és ne adjon további muníciót Orbán Brüsszel-ellenes kampányának.

A román értelmezés szerint ez sajátos paradoxon: miközben Orbán évek óta a „brüsszeli beavatkozás” ellen kampányol, az uniós intézmények épp azért óvatoskodnak, hogy ne erősítsék ezt a narratívát.

Románia számára ezért nem mellékes, mi történik áprilisban Budapesten. Egy olyan magyar kormány, amely az EU-hoz és a NATO-hoz a bukaresti kormányhoz hasonlóan viszonyul, kiszámíthatóbb és kényelmesebb partner lenne regionális és biztonságpolitikai kérdésekben is. A román sajtó ilyen értelemben elég szépen kifejti, hogy az Orbán versus Magyar Péter összecsapás tulajdonképpen arról is szól, hogy Magyarország az uniós fősodorhoz közeledik-e, vagy tovább viszi a konfrontatív, szuverenista irányt.