Böjte Csaba 200 milliója és fantomegyesületeknek megítélt támogatás: megnéztük, mire adott az NKA pénzt Erdélyben

Több mint 17 milliárd forintnyi támogatás felhasználása miatt indult nyomozás idén nyáron a Nemzeti Kulturális Alapnál. A múlt héten a bíróság el is rendelte az ügy központi szereplőjének, Hankó Balázsnak a letartóztatását. Hankót azzal gyanúsítják, hogy a Fidesz-kormány kulturális minisztereként több száz olyan támogatás kiosztásában is részt vett, amely a valóságban vagy a Fidesz kampányát vagy a támogatott magánéletét finanszírozta.

Nagyon sok, Fideszhez közeli alkotó kapott az NKA bizonyos kiemelt kulturális keretéből kirívóan nagy összeget. Mága Zoltán fotósa a Zenei Kör Kft. nevű cégével 500 millió forint támogatást kapott közvetlenül a miniszteri keretből; a Fidesz országgyűlési frakciójának munkatársa, Párkai Dávid cége, a Patr-event 450 milliót; és Pataky Attila cége is elnyert 150 milliót. Több száz Fideszhez köthető, kulturális értékkel viszont kevésbé rendelkező egyesület is milliókat kapott, de még a Bajnokok Ligája himnuszának népzenei előadására is megítéltek 17 milliót.

Az ügyészség gyanúja szerint 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között 1079 esetben, összesen 17,3 milliárd forint értékben használták fel az NKA vagyonát a törvényben meghatározott céloktól eltérően. A gyanú szerint az összegek egy részét a 2026-os országgyűlési választási kampány költségeinek fedezésére, illetve a kérelmezők személyes céljaira fordították. A döntést az alap alá tartozó Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának neve alatt hozták meg, azonban az ügyészség gyanúja szerint a támogatásokról szóló döntések ténylegesen nem az ideiglenes kollégiumban születtek, hanem azokról Hankó Balázs korábbi kultúráért felelős miniszter, illetve esetlegesen más személyek határoztak.

A törvény szerint az NKA pályázatairól szakmai kollégiumok döntöttek, a források harmada mégis kikerülte ezt a szűrőt. 2021 és 2026 között 13,8 milliárd forintot osztottak szét egyedi miniszteri döntéssel, további 19,1 milliárdot pedig a Kiemelt Kulturális Programok Kollégiuma ítélt meg – ám az ügyészség szerint utóbbiakról is valójában Hankó Balázs miniszter döntött.

A múlt héten a magyar kormány egy interaktív oldalon mutatta be a Nemzeti Kulturális Alap által az elmúlt öt évben megítélt támogatásokat. Az oldalon bárki áttekintheti, hogy mely szervezetek és magánszemélyek részesültek támogatásban, milyen összegben, és a támogatás a nyilvános NKA-adatok szerint mely kollégium vagy döntéshozó döntéseként szerepel. Az összegzésben felsorolják az erdélyi támogatottakat is.

A kormány hangsúlyozta: az adatok közzététele az átláthatóságot szolgálja, a listázás önmagában nem jelent szabálytalanságot. Az elmúlt öt évben 36 725 döntéssel összesen 100,78 milliárd forintot osztottak szét 9900 támogatott között. Ennek közel fele, 49,1 milliárd forint Budapestre került, a maradék pedig a vidéki és a határon túli szereplőkhöz. A szinte tízezer támogatott között nyilván több mint száz erdélyi is van, nem mazsoláztuk egyenként ki őket, inkább a magyar kormányhoz fordultunk tájékoztatásért. Ugyanakkor megnéztük a magyar hatóságok által problémásnak ítélt Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának neve alatt született döntéseket, illetve a miniszteri döntésekkel meghozott támogatásokat.

A kollégiumi háttér: kik kapták az ideiglenes keret tízmillióit?

A 2024 és 2026 között működő kollégium összesen 19,114 milliárd forintot osztott szét 1063 szervezet között. Ehhez képest Erdélyből összesen tíz szervezetet számoltunk a támogatottak között, akik összesen 215,11 millió forintot kaptak.

A legnagyobb támogatás a sepsiszentgyörgyi Cimbora Alapítványé volt a Cimbora irodalmi-kulturális diáklap nyolc lapszámának a kiadására. A 37 millió forintos összeg főleg a hasonló gyerekirodalmi lapok támogatásához képest jelentős, a Napsugár Kulturális Alapítvány, a Napsugár és a Szivárvány kiadója az elmúlt hat évben (2021 és 2026 között) összesen 16,2 millió forintot kapott 10 különböző döntéssel, de az irodalmi lapok támogatásához képest is jelentős, a csíkszeredai Székelyföld kulturális folyóirat (2021 és 2025 között) 20,1 millió forintot, a kolozsvári Helikon mögött álló alapítvány, a Helikon Kulturális Egyesület (2021 és 2026 között) 20 millió forintot kapott az NKA-tól, míg a Látót kiadó Aranka György Alapítványnak 2021 és 2022 között összesen 2 millió forint jutott.

A Kovászna megyei szervezetek elég jól szerepeltek, Kovászna Megyei Művelődési Központ a Térségi történetírás és a helyi örökség feltárása Háromszék vármegye I-II. megyemonográfiára, valamint a Gelence településmonográfia megjelentetésére 23,5 millió forintot kapott. A Kovászna Megyei Művelődési Központ rendszeresen szokott pályázni az NKA-hoz, de általában sokkal kisebb összeget ítélnek meg számukra. 2021 és 2026 között – a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma által megszavazott összeggel együtt – 34,35 millió forintot kaptak. Rendszeresen pályáznak kiadványok megjelentetésére is, 2021-ben a kiadói programjuk megvalósításra 10 milliót kértek, és 4 millió forintot kaptak, míg 2022-ben a Körösi Csoma Sándor Diákszínpad 50 éves évfordulójára kiadott emlékkönyvre 2 millió forintot kértek, és 950 ezer forintot kaptak.

A sepsiszentgyörgyi Komitátusz Egyesület a Mindformers program, illetve a Pertu podcast megvalósítására összesen 22,5 millió forint támogatásban részesült. A szervezők a Mindformerst egy gondolkodásra és párbeszédre inspiráló eseményként határozzák meg, többségében helyi előadókkal, de egy-két nagyobb név minden évadban akad. Az idei magyarországi sztárfellépő a Fidesz kedvenc pszichológusa, Bagdy Emőke volt, aki a kollégái szerint „a Pride-dal kapcsolatban kifejezetten csúsztató, félrevezető, torzító állításokat” tett tavaly márciusban, hogy ezzel alátámassza a hatalmon lévő párt retorikáját, de ajánlotta már a választók figyelmébe Németh Szilárdot is, illetve már a Laposföld-díjat is kiérdemelte az állításaiért. A romániai díszmeghívott Andrei Șerban rendező volt. A Mindformers tavaly egyébként azzal került be a hírekbe, hogy az egyik bulin Fidesz-ellenes skandálásba kezdtek a fiatalok, a nyilvánosságra hozott támogatások tükrében már egyértelmű, miért akarták akkor megmondani a politikusok, hogy mivel foglalkozzon a Transtelex.

A Pertu podcast a Rádió Gaga műsorvezetőjének, Máthé Kincsőnek a beszélgetős műsora, ahova erdélyi kulturális- és közélet szereplői mellett sokszor szerepelnek magyarországi meghívottak is, legutóbb például épp a Sepsiszentgyörgyre látogató Bagdy Emőkével közöltek egy portréinterjút, de korábban szerepelt a meghívottak között Csernus Imre, Falusi Mariann, Kovács Ákos, Keresztes Ildikó és Berg Judit is. A Pertu podcast kitalálója – eszerint – egyébként Bodor László, az RMDSZ Háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke, ennek fényében nem meglepő, hogy a műsorban rendszeresen feltűnnek az RMDSZ politikusai is egy kis barátságos és közvetlen beszélgetésre. A kulturális élet szereplői között az RMDSZ minden meghatározó háromszéki arca szerepelt már, Tamás Sándortól egészen Markó Attiláig. Egy beszélgetésre még a Fidesz korábbi képviselője, és erdélyi elintézőembere, Zsigmond Barna Pál is meghívást kapott. A Pertu egyébként a Mindformers tavalyi sztármeghívottjával, Palik Lászlóval készült interjú óta a Palikék Világa podcast-birodalmának is a része.

A Mikes Kelemen Kulturális Egyesület az 5. Sepsibook könyvvásár és kortárs irodalmi fesztivál megszervezésére kapta a 20 millió forintos támogatást. Az Étfalva-Zoltán Kulturális Egyesület szintén háromszéki, de többszöri keresés alapján sem sikerült kitalálni, hogy mi lehet az a kulturális program, amire 15 milliót ítéltek meg neki. A 2010-ben alapított egyesületnek se honlapja, se közösségi médiás oldala nincs, a Lista Firme alapján annyit sikerült kideríteni róla, hogy ugyanarra a sepsiszentgyörgyi címre van (vagy legalábbis volt) bejelentve, mint a székelyföldi diákigazolványt, a SIC Cardot működtető Centrum Studiorum Egyesület. A Centrum Studiorum Egyesület sem sokkal bőbeszédűbb, az oldalán nem szerepelnek például a vezetői, a megadott telefonszám nem létezik, és a megadott egyik emailcímükről is visszadobta a levelet, amiben a két egyesület közötti kapcsolatról érdeklődtünk. Amint válaszolnak, visszatérünk az Étfalva-Zoltán Kulturális Egyesület tevékenységére. Az Étfalva-Zoltán Kulturális Egyesület idén a Bethlen Gábor Alapkezelőtől is nyert 500 ezer forintos támogatást az Erősödő Kárpát-medence Programban.

A csíkszeredai Hargita Székely Néptáncszínház a Szomszédolás a Kárpát-medencében munkacímű turnéja lebonyolítására kapta a 20 milliós összeget, és a Facebook oldalukra feltöltött fotók és videók alapján idén eddig Tokajban, Szerencsen és Munkácson léptek fel a Szomszédolás című műsorukkal az NKA támogatásával. A korábbi bejelentésük szerint októberben ellátogatnak még a Bánságba, Vajdaságba, Muravidékre, Felvidékre és Magyarországra is a Szomszédolással, illetve Partiumban és Közép-Erdélyben is be fogják még mutatni. A Zengő Egyesület pedig a csíkszeredai Zengő Térben szervezett gyermek táncház sorozat megrendezésére kapta a 7 millió forintot.

A Kulissza Színházi Egyesület a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház a Tompa Miklós társulat fennállásának 80. évfordulójára kapta a 30 millió forintos összeget, vagyis az alkalomból tartott rendezvénysorozatra és fesztiválra. Nem ez az egyetlen alkalom, hogy az egyesület a NKA-hoz fordult, de messze ez volt a legnagyobb összeg, amit megítéltek neki. 2023-ban jubileumi operettre kapott 2 millió forintot a Színházművészeti Kollégium döntése alapján, míg 2026-ban ismét kért 14 millió forintot a FESTMT 80 fesztivál megszervezésére, de akkor ennek csak a töredékét, 2,5 milliót ítélt meg a fesztiválok kollégiuma.

A Székelyföldi Legendárium mögött álló Visus Kulturális Egyesület két tételben kapott 9,9 millió forintot. Ebből 5,5 millió ment a Csipike törpefalucska élménypark kialakítására, erről a Legendárium csapata 2026 áprilisában azt írta, hogy ez a legújabb projektjük, a Székelyhon augusztusban arról számolt be, hogy ősszel népesülhet be. 4,4 millió forintot a magyar, román és székelyföldi animáció történetét bemutató interaktív, háromnyelvű kiállítás megrendezésére ítéltek meg. A Visus Kulturális Egyesület korábban nem pályázott az NKA-nál, de a megítélt összeg szinte aprópénz ahhoz képest, amit a Bethlen Gábor Alap szavazott meg nekik még a kormányváltás előtt, a Mini Erdély Parkot és a Bogár Parkot is működtető egyesült 120 millió forint támogatásban részesült a programjaik lebonyolítására.

Kolozsvárról a MIK Egyesületnek jutott 30 millió forint, igaz, az összeget lényegében nem helyben költötték el, hanem Marosvásárhelyen, mivel a Vibe Fesztivál megszervezésére kapták támogatásként. A Vibe mára a legjelentősebb többségében magyarok által látogatott fesztivál Erdélyben, többségében magyarországi fellépőkkel. A legutóbbi kiadáson a Fideszt nyíltan támogató Curtis mellett a választás előtti tüntetésen fellépő Azahriah is koncertezett. Persze felmerülhet, hogy egy kereskedelmi alapon szerveződő fesztiválnak miért van szüksége támogatásra, de az NKA-tól nem teljesen idegen a fesztiválok támogatása, az Ördögkatlan 75,8 milliót kapott idén, ebből 50 milliót a Kiemelt Kulturális Programok Kollégiumának döntéseként a fesztivál megszervezésére. A kapolcsi Művészetek Völgye fesztiválnak 25,7 milliót szavaztak meg idén, de azt mind kollégiumi döntésként.

A MIK Egyesület nem csak a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumától kapott pénzt, idén 1,8 milliót szavaztak meg neki a Hangfoglaló Könnyűzene Támogató Programban. Ebben arra kaptak pénzt, hogy a kolozsvári Magyar Ifjúsági Központban rendszeresen szervezzenek élőzenei koncerteket. A Magyar Ifjúsági Központ lényegében a Vibe fesztivál a kolozsvári kocsmáját, a Vibe OffSeasont jelenti, ahonnan eddig élőzenei programokról nem érkeztek hírek, az egyetemistákat leginkább vonzó olcsó piákról viszont annál inkább. A júliusban bemutatott Magyar Ifjúsági Központról már korábban írtunk: a MIK az Erdélyi Református Egyházkerülettől bérli azt a belvárosi ingatlant, aminek az emeletén diákszervezetek jutnak ingyenesen irodákhoz, míg a földszintet a fesztivál mögött álló magáncég bérli, és építi a fogyasztóközönségét. Ez alapján pedig már MIK koncerteket is fog szervezni, hogy aztán az OffSeason húzzon hasznot belőle, és természetesen a bérleti díjat is fizessen majd a MIK-nek, és végső soron az egyháznak.

Az elmúlt két évben a MIK egy harmadik támogatást is kapott az NKA-tól, de azt már Hankó Balázs miniszteri döntésével. Ezzel pedig egy újabb fejezethez értünk.

Pénzosztás pult alól: a miniszteri keret volt az igazi kincsesbánya

A magyar kormány legfrissebb összegzése szerint idén két hónap alatt, a választás előtt kétszer annyi pénzt osztott szét Hankó Balázs, mint előtte egy egész év alatt, de az őt megelőző miniszterek esetében sem volt hasonló bőkezűségre példa. 2026-ban az április 12-ével záruló három és fél hónapban összesen pedig 3,63 milliárd forintról döntött a miniszter, ehhez képest 2025-ben összesen 1,83 milliárd forintot osztott szét saját hatáskörében. Csák János általában 1-2 milliárdról, Kásler Miklós 2-2,7 milliárdról döntött egy évben.

Az idei nagy pénzzuhatagból azért meglepően kevés jutott Erdélybe, összesen két szervezetnek döntött támogatásról a miniszter, és abból az egyik magyarországi eseményt valósított meg. A szatmárnémeti Identitás alapítvány 5 millió forintot kapott a 35. Partiumi Magyar Napok kiegészítő támogatásaként, míg a Székely Gazdaszervezetek Alapítványnak 10 millió forintot ítéltek meg a Taste of Transylvania gasztrofesztivál szentendrei eseményének megszervezésére. A korábbi évek arányaihoz viszonyítva ez kevés, az ábrán szinte nem is látszik.

Hankó Balázs minisztersége idején összesen 18 erdélyi szervezetet támogatott, de az egyikkel végül szerződést bontottak. Ebbe nem számoltuk bele az olyan eseményeknek juttatott pénzeket, mint a Csíksomlyón szervezett István, a király-előadást, amire a Külgazdasági és Külügyminisztérium kapott három tételben összesen 49 millió forintot.

A legnagyobb kedvezményezett a Kolozsvári Magyar Napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület volt: 2025-ben Hankó Balázs 50 millió forinttal támogatta a rendezvényt. Bár Erdély legnagyobb magyar fesztiválja rendszeresen kapott NKA-pénzeket, 2025-ben a szakmai kollégiumok egyetlen forintot sem ítéltek meg nekik, így az összeg kizárólag a miniszteri keretből érkezett.

A Kincses Kolozsvár Egyesület programjait az elmúlt öt évben összesen 158 millió forinttal támogatta az NKA. A Kulturális Fesztiválok Kollégiuma rendszerint a kért 20-25 milliós összeg töredékét, 5-13 milliót ítélt meg számára. A Hankó által kiosztott 50 milliós támogatás mellett egyetlen jelentősebb támogatásuk volt az elmúlt 5 évben, a Petőfi bicentenárium alkalmából 60 millió forintra pályáztak a diákutaztatási programra és kulturális rendezvények megvalósítására, és akkor azt mind meg is kapták. A diákutaztatás megvolt, és Petőfiről is megemlékeztek a Kolozsvári Magyar Napokon, de az nyilvánosan nem követhető, milyen arányban költötték el a pénzt a két célra.

A MIK Egyesület a Vibe fesztivál 2025-ös kiadására kapott pénzt Hankótól, a Cultura Nostra Egyesület a csíkszeredai Régizene Fesztivál 2025-ös eseményeire. Az Agyagfalva 1848 Alapítványnak a helyi emlékház közösségmegtartó programjainak a megvalósítására járt a támogatás, és Antal István egykori parlamenti képviselő által kitalált közösségi térben a közösségi oldala szerint idén rendszeresen tartottak eseményeket.

Csák János minisztersége idején 11 erdélyi szervezetnek és 1 magánszemélynek ítélt meg támogatást a keretéből. A legnagyobb összegeket az Erdélyi Szórványmagyarok Kulturális Egyesülete és az Egyesület a Barcasági Magyarságért kapta, 60 és 50 millió forintot. Igazából mindkét egyesület (részletek itt és itt) az RMDSZ brassói városi szervezetének korábbi vezetőjéhez, Toró Tamáshoz köthető, aki amellett, hogy a verekedésekkel került be a hírekbe, több kulturális eseményt szervez a városban.

Eléggé összefonódnak ezeknek a szálai. A 2018-ban alakult Erdélyi Szórványmagyarok Kulturális Egyesülete a brassói Magyar Színházfesztivál szervezője, de az összeget általánosabban megfogalmazva a programjaira kapta. A szintén 2018-ban alapított Egyesület a Barcasági Magyarságért hivatalosan a Barcasági Gyermekfesztivál mögött álló szervezet, de Csák a Brassói Magyar Napokra ítélte meg az összeget. A Brassói Magyar Napok szervezője az Erdélyi Fesztiválszövetség honlapja szerint elvileg az Egyesület az Erdélyi Szórványmagyarságért, de annak is Toró Tamás az ötletgazdája és főszervezője. Az NKA-tól korábban az Egyesület az Erdélyi Szórványmagyarságért is kapott pénzt, összesen 7 millió forintot, amit többek között az 5. Barcasági Gyermekfesztivál megrendezésére és a Brassói Magyar Napok 11. és 12. kiadására pályáztak meg. Igaz, ez töredéke volt annak, amit ténylegesen kértek.

Mindhárom eseményt azóta is rendszeresen megszervezik, a gyermekfesztivált és Brassói Magyar Napokat már megtartották idén, a színházfesztivál pedig október végére van meghirdetve.

2021-ben és 2022-ben Kásler Miklós 13 erdélyi szervezet támogatásáról döntött saját hatáskörben, messze a legtöbbet, 200 millió forintot a gyulafehérvári Szent László Alapítvány (hivatalosan Fundația Sanct Ladislaus) kapta még 2021-ben. Az alapítványt Böjte Csaba ferences szerzetes jegyezte be 2020-ban abból a megfontolásból, hogy az 1849. február 9-én zajlott piski csata helyszínét emlékhellyé alakítsa át. Erre a piski projektre kapta a pénzt.

Az nem egyértelmű, hogy mi volt a projekt része, de a sajtó és maga Böjte Csaba is többször beszámolt arról, hogy sürgősségi beavatkozásként megerősítik az egykori postaépületet és a fogadót, aminek a tetőzete addigra már részben be is omlott, illetve a Sztrigy folyó közelében zajló csata emlékoszlopát is felújítják. A piski csata emlékművét idén februárban újraavatták, az épület tetőszerkezetét kicserélték, a statikai gondjait megoldották, új nyílászárókat rendeltek hozzá, illetve a homlokzatát is levakolták. Az épület teljes felújítása viszont még nincs kész.

A sikeresen pályázók között több olyan van, aki láthatóan egyszer fordult az éppen aktuális miniszterhez segítségéért, például az NKA-nál rendszeresen pályázó Proscenium Alapítvány, a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata mellett működő alapítvány 2023-ban a 10. Interetnikai Színházi Fesztivál megszervezésére kapott pénzt, de a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház is a 14. DráMa Kortárs Színházi Találkozó megvalósítására kért kiegészítést. A Mentor Könyvek Kiadója a K & Kaart Kft.-én keresztül (az online áruházat üzemelteti) is rendszeresen pályázik, és meséskönyvre ítélt meg Kásler 1 millió forintot. A baróti Tortoma Kiadó könyvei mögött álló Hunyad Libris Kft. is rendszeresen pályázik könyvek kiadására, 18 kötet megjelentetésére adott Kásler 8 millió forintot.

Ugyanakkor vannak olyanok, akik csak egyszer-egyszer kaptak pénzt, Hankó idejéből ilyen a korábban már említett Agyagfalva 1848 Alapítvány, a Pro Cultura Siculi Közösségek Közti Társulás, amely a 10. Csíkszeredai Könyvvásár megvalósítására pályázott, illetve a Kortina Egyesület is, amely a 2025-ös Uniscene Művészeti Egyetemek Fesztiválját szervezte meg az összegből. A Mini Jazzfesztivál Egyesület sem kapott korábban pénzt az NKA-tól, és nevéből adódóan a Csíki Jazz Fesztivált támogatták vele. Csák János idejéből a Marosvásárhelyért Egyesület ilyen, ők a 11. Vásárhelyi Forgatag megvalósítására kértek kiegészítést, és a Telekfalvi Református Egyházközség is, amely orgonajavításra kapott pénzt. Igaz, arra nehéz is lett volna többször kérni. Kásler a Gyimesvölgyi Vendéglátók Turisztikai Egyesületnek is adott, ők 2022-ben a 46. Csángó Fesztiválra kaptak tőle egyszeri támogatást.

Vannak ugyanakkor visszatérő szereplők is. A szatmárnémeti Identitás Alapítvány mindhárom minisztertől kapott kiegészítést a Partiumi Magyar Napok megszervezésére, mindezt úgy, hogy általában az NKA kollégiumánál is pályáztak. A 2021 és 2026 közötti időszakban az Identitás Alapítványnak összesen megítélt 52,5 millió forintból 41 millió miniszteri döntés alapján született. Az Identitás Alapítványt 1997-ben alapította Szatmárnémeti RMDSZ a helyi magyar közösség kulturális identitásának megőrzésére és fejlesztésére, 2009-től 2025-ig Szőcs Péter Levente, a szatmári múzeum igazgatója, helyi RMDSZ-es képviselő volt a vezetője, azóta Magyar Lóránd parlamenti képviselő irányítja.

A nagyváradi Szent László Egyesület is rendszeresen kapott forrást a Szent László Napokra megtartására. 2021 és 2026 között összesen 94,5 millió forintot kaptak, ebből 65 milliót miniszteri döntés alapján. Idén nem jutott neki miniszteri támogatás, forráshiány miatt már nem is tartották meg.

Hasonlóan többször részesült miniszteri támogatásban a gyergyói Ice Flora Alapítvány, ami az Egyfeszt mögött álló szervezet. A 2021 és 2025 között megítélt 33,5 millióból 21 millió forintot miniszteri döntéssel kaptak. Az Ice Flora jogilag nem az RMDSZ alapítványa, politikai kötődése azonban egyértelmű. Alapítója Barti Tihamér RMDSZ-es politikus, maga az alapítvány pedig az RMDSZ gyergyói székházának épületében működik, az Egyfeszt főszervezője, Kassay Lajos Péter pedig RMDSZ-es önkormányzati képviselő Gyergyóalfaluban. A támogatások ellenére a fesztivál régóta anyagi gondokkal küzd, idén már nem is tartottak bulit, sőt egy RMDSZ-es tanácsos cége is beperelte, hogy törlessze a tartozását. A legutóbbi hírek szerint az Országos Korrupcióellenes Ügyészség is vizsgálódott körülötte.