Megalakult az Utónév-engedélyezési Bizottság Kósa Lajos vezetésével, erről maga a politikus posztolt Facebookon. A bizottság tagja Hoffmann István, a Debreceni Egyetem nyelvésze is, Kósa kiírása szerint ezentúl az ő feladatuk lesz, „hogy a magyar utónevek listája a jövőben is tükrözze a anyanyelvünk szépségét, hagyományainkat, és nemzeti identitásunkat”.
Idén nyáron megszavazta a parlament azt a törvénymódosítást, ami alapján a jövőben a Nyelvtudományi Kutatóközpont helyett a kultúráért felelős miniszter fog dönteni az anyakönyveztethető utónevekről.
A javaslatot Kósa Lajos fideszes képviselő nyújtotta be, aki korábban a Parlamentben arról beszélt, hogy mindenki legszemélyesebb identitásának részéhez tartozik a saját neve, ugyanakkor a keresztnév egy nemzet identitásához is hozzátartozik. „Ezzel a rendszerrel legalább lesz felelőse a névlistának, jelenleg ugyanis adható magyar női név a Kandida vagy az Orália, férfinév a Késav, az Orda, a Gida vagy a Legolasz.”
A Nyelvtudományi Kutatóközpontnak 2024-ben 469 kérelemről kellett döntenie, amelyek nyomán az anyakönyveztethető női nevek közé került az Emilin, az Ájlá, a Kikerics, az Ili és a Teca, a férfinevek közé pedig a Pipó, a Nazir, a Korbin és a Tiágó. Ekkor engedélyezték egyébként a Kósa Lajos által említett Legolászt is a Gyűrűk Ura egyik szereplője alapján. Az Utónévbizottság ugyanakkor elutasította a Dzsánszuval, a Rüntyi, a Bimbi, de a Szentistván, a Jézus és Lucifer keresztnevet is.
