Kádár Tamás, a Sziget főszervezője a HVG-nek küldött állásfoglalásban reagált a fesztiválon augusztusban fellépő Kneecap nevű ír raptrió körül kialakult politikai és társadalmi vitákra. A kérdőjeleket eloszlatva Kádár
a közleményben egyértelműsítette, hogy megtartják a koncertet.
A főszervező bevezetőjében arról ír, hogy a közbeszéd „a jelenlegi izraeli-palesztin konfliktus feszülő vonalairól ír”, nem pedig a zenekar eredeti hitvallásáról, aminek fontos része az ír-brit történelmi konfliktus kihangsúlyozása. Éppen ezért szerinte egyre világosabb, hogy ebben a kérdésben nincs jó válasz, és „talán ez a legőszintébb felismerés, amit tehetünk”.
Azzal, hogy a Kneecap fellép a fesztiválon, Kádár szerint „nemcsak zenét hoznak, hanem a világképüket is”, aki hozzátette, hogy a zenekar – amely 2022-ben már egyszer zavartalan koncertet adott a Szigeten – színpadi megjelenésébe beépítette a palesztinok melletti kiállást, ezzel „kvázi sorsközösséget és párhuzamot vonva köztük és az írek között”.
A főszervező hangsúlyozza, hogy az izraeli-palesztin konfliktus kiéleződése óta a semlegesség helyett egyre többen nyíltan foglalnak állást, és az ír rapformáció is ezt az utat követi. „A Kneecap támogatja a palesztin ügyet, és ezt a támogatást a maguk provokatív módján teszik. Nem véletlen, hogy sokan – köztük rengeteg általam mélyen tisztelt művész és magánember – úgy érezték: a Sziget azzal, hogy nem tiltja le a fellépésüket, maga is politikai állásfoglalást tesz egy olyan kérdésben, amely mélyen megosztja a közvéleményt, Magyarországon is” – utalt ezzel arra a csütörtöki petícióra, melyben száznál is több magyar művész és zenész (köztük Nemes Jeles László, Röhrig Géza, Szalóki Ági, Dés László, Presser Gábor, Spiró György, Parti Nagy Lajos, Péterfy Gergely és Geszti Péter) fejezte ki tiltakozását a Kneecap szigetes fellépése ellen.
„A kritikusok szerint ez nemcsak a zenekar üzenete miatt problematikus, hanem azért is, mert az antiszemitizmus új hulláma söpör végig a világon” – írta Kádár, aki szerint „a Kneecap támogatása egyesek olvasatában beleillik ebbe a képletbe – akár szándékosan, akár akaratlanul. Mások viszont úgy látják: a palesztin nép szenvedésének kimondása nem antiszemitizmus, hanem humanitárius kötelesség. A két értelmezés párhuzamosan létezik – és kibékíthetetlenek”. Kádár úgy véli, hogy a Sziget válasza, miszerint ők a művészi szabadság mellett és a cenzúra ellen vannak, egyértelmű, de nem oldja fel az ellentmondást.
A főszervező ezután egy személyes, családi vonatkozást is említ: „Mert hiába állítja egy fesztivál, hogy nem politizál, a fellépői mégiscsak politikai üzeneteket hordoznak. És amikor ezek az üzenetek mély sebeket tépnek fel – akár a saját magam példáján, a holokauszt túlélőinek leszármazottjaként, de ugyanígy a gázai övezetben élő civilek sorsa kapcsán is –, akkor nem lehet elintézni annyival, hogy »ez csak zene«”.
Kádár szerint akármilyen döntés is születik, az valakit sérteni fog. „Ha lemondtuk volna a fellépést, az cenzúraként hatott volna, és megerősítette volna azt az érzést, hogy a palesztin szolidaritásnak nincs helye a nyilvánosságban, adott esetben egy újabb antiszemita hullámot elindítva.
Ha megtartjuk (és megtartjuk), akkor pedig azok érzik elárulva magukat, akik szerint a Kneecap nem a békét, hanem az egyik oldalt képviseli – egy olyan konfliktusban, amely már így is elviselhetetlenül polarizált.”
A főszervező úgy hiszi, hogy a Sziget a legmélyebb értékeire tud csak támaszkodni a kialakult helyzetben, majd ismét leszögezte, hogy a fesztivál zéró toleranciát alkalmaz a gyűlöletbeszéddel és az antiszemitizmussal szemben, viszont továbbra is hisz a szólásszabadságban. „Mindezt világosan jeleztük a zenekarnak is” – tette hozzá.
Kádár állásfoglalása végén azt írta, hogy „a Kneecap fellépése egy üzenet is lett: a globalizált kultúra nem tudja, hogyan kezelje a világ igazságtalanságait, miközben teret ad a művészetnek. A közönség pedig nem tudja, hogyan legyen egyszerre szolidáris, érzékeny, és mégis nyitott”. Végül Schönberger Ádám, az idén megszűnő Bánkitó főszervezőjének korábbi, Szigetet is említő, és a helyzetet elemző nyilatkozatára reagálva annyit írt, hogy ők is azon lesznek, hogy megteremtsék a párbeszéd és a nyílt vita lehetőségét, amivel véget lehet vetni a polarizációnak és a lövészárokharcnak.
A szóban forgó fellépés miatt már Bóka János európai ügyekért felelős miniszter is írt a fesztivál szervezőinek, majd pár nappal később személyesen tárgyalt Kádár Tamással. A Sziget korábban azt írta, hogy „a cancel culture és a kulturális bojkott nem megoldása a problémáknak”. Az ügyre még Gulyás Gergely is reagált a július 16-i kormányinfón, elmondása szerint várják a Sziget válaszát a Kneecap-koncert ügyében. Óbuda-Békásmegyer önkormányzata és a kerület DK-s polgármestere, dr. Kiss László pénteken közölte: a Kneecapet nem látják szívesen Óbudán és a fesztiválon, illetve támogatják a magyar zenészek és művészek petícióját, ezután a Magyar Nemzeti Táncegyüttes jelentette be, hogy lemondja fellépését a Szigeten a Kneecap miatt.
Az ír raptrió mindeközben egy olyan művészeti szövetséghez csatlakozott a Massive Attack, Brian Eno és a Fontaines D.C. mellett a minap, ami az Izrael gázai akcióit elítélő alkotók védelmében jött létre.
A Kneecap-ügy friss fejleményeiről mi is kérdéseket küldtünk a Sziget sajtóosztályának, ha válaszolnak, arról beszámolunk.
